172232. lajstromszámú szabadalom • Kétkomponenses diazo-fénymásolóanyag
3 172232 4 felelnek meg, ahol R adott esetben alkáli-szulfonátcsoporttal helyettesített fenilcsoportot jelent, Z jelentése Rt / hidroxilcsoport vagy —N általános képletű dial\ r2 kil-aminocsoport, amelyben R, és R2 jelentése 1—3 szénatomos alkilcsoport, mely alkilcsoportok közvetlenül vagy egy heteroatomon, mégpedig oxigén- vagy nitrogénatomon keresztül egymáshoz is kapcsolódhatnak, és „alk” jelentése 1—5 szénatomos alkilcsoport. A fenti vegyületek közül különösen az R fenilcsoporton nátrium-szulfonát-csoportot tartalmazó vegyületek előnyösek, mert vízoldhatóságuk nagyobb a nem szubsztituált vegyületekénél. A találmány értelmében alkalmazható vegyületek példáiként az alábbiakat soroljuk fel: 1. 1 -fenil-3-metil-4-(hidroxi-metil)-pirazol-5-on, 2. l-fenil-3-metil-4-(dimetil-amino-metil)-pirazol-5-on, 3. 1 -fenil-3-metil~4-(dietil-amino-metil)-pirazol-5-on, 4. l-fenil-3-metil-4-(morfolino-metil)-pirazol-5-on, 5. 1 -fenil-3-metil-4-(piperidino-metil)-pirazol-5-on, 6. 4,4'-metilén-bisz-(l-fenil-3-metil-pirazol-5-on), 7. 4,4'-metilén-bisz-(l-fenil-3-metil-pirazol-5-on), 8. 4,4'-metilén-bisz-[l-(4-szulfo-fenil)-3-metil-pirazol-5- -on], 9. 4,4'-metenil-bisz-[l-(4-szulfo-fenil)-3-metil-pirazol-5- -on], 10.1 -(4-szulfo-fenil)-3-metil-4-(hidroxi-metil)-pirazol-5- -on, 11.1 -(4-szulfo-fenil)-3-metil-4-(dimetil-amino-metil)-pirazol-5-on, 12.1 -(4-szulfo-fenil)-3-metil-4-(dietil-amino-metil)-pirazol-5-on, 13. l-(4-szulfo-fenil)-3-metil-4-(morfolino-metil)-pirazol-5-on, 14. 1 -(4-szulfo-fenil)-3-metil-4-(piperidino-metil)-pirazol-5-on, 15. l-[3-szulfo-4-(fenoxi-fenil)]-3-metil-4-(dimetil-amino-metil)-pirazol-5-on, 16. l-(2-klór-5-szulfonil)-3-metil-4-(dimetil-amino-metil)-pirazol-5-on nátriumsói, valamint a felsorolt vegyületek kombinációi. Az 1—5. alatt nevezett vegyületeket az ismert Mannich-reakcióhoz hasonló módon hidroxi-alkilezéssel, illetve amino-alkilezéssel sikerült előállítani. Szakmai körökben azonban az a nézet uralkodik, hogy csak a 2-es helyzetben szubsztituált pirazol-5-on-származékok esetében lehetséges a Mannich-reakció. így HOUBEN és WEYL a „Handbuch der präparativen organischen Chemie”, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, Xijl, 777 (1957) c. könyvükben megállapítják, hogy „...a 2-es helyzetű nitrogénatomnak nyilván terciernek kell lennie, hiszen az l-fenil-3-metil-pirazol-5-on és az l-fenil-5- -metil-pirazol-3-on nem reagál”. Ennek ellenére azt tapasztaltuk, hogy az l-fenil-3- -alkil-pirazol-5-on-származékok 4-es helyzetben formaldehiddel, illetve formaldehid és szekunder aminok vagy nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek elegyével reakcióba lépnek, és az így keletkező hidroxi-fenil-, illetve N-szubsztituált amino-alkilcsoportok lúgos közegben könnyen lehasíthatók. A 10—16. alatt felsorolt, a fenilcsoportban nátriumszulfátcsoporttal szubsztituált vegyületeket az alábbiak szerint állítottuk elő: . 0,25 mól pirazolon-származékot vízben szuszpendámnk, és a szuszpenziót keverés közben 50—60 °C-ra melegítjük. Utána 1 ml 30/o-os sósav-oldatot és 0,25 mól amin-hidrokloridot adagolunk az elegyhez. Miután a hidroklorid feloldódott, 22 ml 35%-os formalinoldatot csepegtetünk a reakcióelegyhez. Az elegyet 1 órán keresztül 50 °C-on keverjük, utána lehűtjük és az oldószert vákuumban, 20—25 torr nyomáson eltávolítjuk. A nyúlós maradék több napos állás alatt barnásfehér masszává kristályosodik. Az amino-alkilezett pirazolon-származékok így kapott hidrokloridjai vízben általában jól oldódnak. A szabad bázist úgy állíthatjuk elő, hogy amin-hidroklorid helyett szabad amint alkalmazunk alkoholos oldatban. A további feldolgozás a fent leírtakkal egyezik. A 10—16. vegyületek jól oldhatók vízben, az 1—7. vegyületek nehezen vagy egyáltalán nem oldódnak, fotokémiai tulajdonságaik azonban jók. Ezért stabilizált diszperzió alakjában alkalmazzuk a nehezen oldható vegyületeket. A szubsztituált pirazolon-származékok stabilizált diszperzióját úgy állítjuk elő, hogy a pirazolon-származékot tenzideket tartalmazó lúgos oldatból savasan kicsapjuk. A 4-es helyzetben szubsztituált l-aril-3-alkil-pirazol-5-on-származékok alkalmazása révén olyan kétkomponenses diazo-fénymásolóanyagot kapunk, amely száraz fénymásolásra alkalmas, fátyolt nem mutat és sokáig tárolható. A vízben való rossz oldhatóságuk miatt eddig nem alkalmazható kapcsolókomponensek hasznosítását tenzides kicsapással előállított stabilizált diszperziók teszik lehetővé. A találmányt a kiviteli példákkal alaposabban ismertetjük. 1. példa A vegyszeres réteg felhordásához szükséges oldat előállítása céljából 300 ml vízben az alábbi anyagokat oldjuk fel: 2.4 g tiokarbamid, 2,2 g citromsav, 0,6 g cink-klorid, 5,0 g l-[2-klór-5-(szulfo-fenil)]-3-metil-4-(dimetil-amino-metil)-pirazol-5-on-hidroklorid-nátriumsó, 0,5 ml 30%-os sósavoldat, 5.5 g 4-N,N-(dietil-amino-benzol)-diazóniumklorid-ZnCl2 kettős só. A fenti oldatot a szokásos módon, tehát permetezéssel, öntözéssel vagy bemártással felvisszük alkalmas nyerspapírra, amit utána megszárítunk. Meg kell jegyezni, hogy itt nem képződik fotográfiai értelemben vett réteg, miután az oldat behatol a szívóképes papír belsejébe. Az átlagos behatolási mélység 0,01—0,02 mm. A kapott fénymásolópapír igen hosszú időn át tárolható, ha benne a színkapcsolóanyag felületi koncentrációja 0,6 mmól/m2. A papírt exponáljuk, majd ammónia-gáz jelenlétében előhívjuk. A másolaton a rajzvonalak sötétvörösek, a háttér pedig hófehér. Minden rajzrészlet élesen kitűnik, és a másolat rendkívül színtartó. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
