172206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új cef-3-ém-4-karbonsav származékok előállítására

9 172206 10 és 0° közötti hőmérsékleten reagáltatjuk. Ez idő elmúl­tával a reakciókeverékhez 5 ml metanolt adunk, és 30 percig keverjük. Az oldhatatlan részt szűréssel eltávolít­juk, és a szüredékhez 10 ml vizet adunk. A kapott oldat pH-ját 6 n sósavval 1,5-re állítjuk be, majd 30 percig hidrolizáljuk. Ezután az oldat pH-ját trietilamin­­nal 5-re állítjuk be, majd éjjelen át 5—10°-on keverjük. A kivált kristályokat szűréssel elválasztjuk, 50 ml etanol­­ban szuszpendáljuk, majd a szuszpenziót egy óra hosszat keverjük. A kristályokat szűrőn elválasztva, etanollal mosva és szárítva, 3,0 g (63,0%) 7-[D(-)-<x-amino-p-hid­­-roxifenilacetamido]-3-[5-(l-metil-l,2,3,4-tetrazolil)-tio­­metil]-A3-cefém-4-karbonsavat kapunk. Olvadáspont­ja 161—163° (bomlik). IR (KBtfcm"1^^ 1760,1685, 1600. 2.3,0 g 7-[D(-)-a-amino-p-hidroxifenilacetamido]-3- -[5-(l-metil-l,2,3,4-tetrazolil)-tiometil]-A3-cefém-4-kar­­bonsav 29 ml vízzel készült szuszpenziójához hozzá­adunk 0,95 g vízmentes káliumkarbonátot. Az oldódás bekövetkezte után hozzáadunk 15 ml etilacetátot, majd ennek oldódása után 15 perc alatt 0—5°-on hozzáadunk 1,35 g 4-etil-2,3-dioxo-l-piperazino-karbonilkloridot, és a reakciókeveréket 30 percig 0—5°-on reagáltatjuk. A reakció befejeződése után a vizes réteget elválasztjuk, és hozzáadunk 40 ml etilacetátot és 10 ml acetont, majd a kapott oldat pH-ját híg sósavval 2,0-re állítjuk be. Ezután a szerves réteget elválasztjuk, 10 ml vízzel két­szer mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A száraz maradékot 10 ml acetonban oldjuk, és az ol­dathoz 60 ml 2-propanolt adunk. A kivált kristályokat szűrőn elválasztva, 2-propanollal mosva és szárítva, 3,27 g (80,7%) 7-[D(-)-a-(4-etil-2,3-dioxo-l-piperazino­­karbonilamino)-p-hidroxifenilacetamido]-3-[5-(l-metil­­-1,2,3,4-tetrazolil)-tiometil]-A3-cefém-4-karbonsavat ka­punk. IR (KBr) cm"1: vc_0 1775 (Iaktám), 1705 (—COOH), 1680, 16701 —CON ^[.4:7 arányú aceto­nitril—víz elegyből átkristályosítva 170—171°-on bom­lik, 188—190°-on olvad. 20 ml acetonból és 5 ml n-butanolból álló oldószer­­keverékben 3,0 g fentiek szerint kapott terméket oldunk, és az oldathoz hozzáadjuk 0,77 g 2-etilhexánsav-nát­­riumsó 20 ml n-butanollal készült oldatát. A reakció­keveréket egy óra hosszat keverjük, majd a kivált kris­tályokat szűrőn elválasztjuk, acetonnal mossuk, és szá­rítjuk, mire 2,6 g (83,9%) 7-[D(-)-a-(4-etil-2,3-dioxo­­-l-piperazinokarbonilamino)-p-hidroxifenilacetamido]­­-3-[5-(l-metil-l,2,3,4-tetrazolil)-tiometil]-A3-cefém-4- -karbonsav-nátriumsót kapunk. 2. példa Az 1. példa szerint eljárva, de kiindulási anyagokként ^~fD(-)-a-amino-p-hidroxifenilacetamido]-3-karbamo­­iloximetil-A3-cefém-4-karbonsavat és 4-etil-2,3-dioxo-l­­•piperazinokarbonilkloridot használva, 7-[D(-)-a-(4-etil­­-2,3-dioxo-l-piperazinokarbonilamino]-p-hidroxifenil­­acetamido)-3-karbamoiloximetil-A3-cefém-4-karbonsa- VM kapunk. Olvadáspontja 178—182° (bomlik). Kiter­­®dés 79,3%. IR (Kft-) cm-1: 1778, 1710. 1670. 5 10 15 20 Î25 30 35 40 45 50 55 60 6S 3. példa Az 1. példa szerint eljárva, de kiindulási anyagokként 7-[D(-)-a-amino-p-hidroxifenilacetamido]-3-acetoxime­­til-A3-cefém-4-karbonsavat és 4-etil-2,3-dioxo-l-pipera­­zinokarbonilkloridot használva, 7-[D(-)-a-(4-etil-2,3-di­­oxo-1 -piperazinokarbonilamino)-p-hidroxifenil-aceta­­mido]-3-acetoximetil-A3-cefém-4-karbonsavat kapunk. Olvadáspontja 168—174° (bomlik). Kitermelés 84,0%. IR (KBr) cm“1: vc_0 1770 (Iaktám) 1710 (—COOH), 1680, 1670 —CON \ 4. példa Az 1. példa szerint eljárva, de kiindulási anyagokként 7-[D(-)-a-amino-p-hidroxifenilacetamido]-3-[2-(5-metil­­-l,3,4-tiadiazolil)-tiometil]-A3-cefém-4-karbonsavat és 4- etil-2,3-dioxo-l-piperazinokarbonilkloridot használva, 7-[D(-)-a-(4-etil-2,3-dioxo-1 -piperazinokarbonilamino)­­-p-hidroxifenilacetamido]-3-[2-(5-metil-l,3,4-tiadiazolil)­­-tiometil]-A3-cefém-4-karbonsavat kapunk. Olvadás­pontja 172—177° (bomlik). Kitermelés 82,5%. IR (KBr) cm“1: vc_0 1780 (Iaktám), 1710 (—COOH). 1685, 1672 —CON 5. példa 3,36 g D(-)-«-(4-etil-2,3-dioxo-l-piperazinokarbonil­­amino)-p-hidroxifenilecetsavat 20 ml vízmentes meti­­lénklorid és 5 ml dimetilformamid keverékében fel­oldunk, és az oldathoz hozzáadunk 1,33 g N,N-dimetil­­anilint. A reakciókeveréket — 15 és —10° közötti hő­mérsékleten hűtjük, és 5 perc alatt hozzácsepegtetjük 1,14 g etilklórkarbonát 5 ml vízmentes metilénkloriddal készült oldatát, majd ezen a hőmérsékleten 60 percig reagáltatunk. Másrészt 65 ml vízmentes acetonitrilben szuszpendá­­lunk 2,72 g 7-amino-3-acetoximetil-A3-cefém-4-karbon­­savat, és a szuszpenzióhoz hozzáadunk 3,04 g N,0-bisz­­-(trimetilszilil)-acetamidot. Az így kapott oldatot — 20°­­on hűtjük, és az előbbiek szerint előállított reakció­keverékbe öntjük. Ezután a reagáltatást 60 percig —10 és — 5° közötti hőmérsékleten, majd 60 percig + 5 és -I-10° közötti hőmérsékleten tovább folytatjuk. A reak­ciókeverékhez 5 ml metanolt adunk, és az oldhatatlan részt szűréssel eltávolítjuk. A szüredékből az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, a száraz maradé­kot 100 ml víz és 50 ml etilacetát keverékében oldjuk, az oldat pH-ját nátriumhidrogénkarbonáttal 7,5—8,0-ra állítjuk be. A vizes réteget elválasztjuk, és 80 ml etil­acetát és 20 ml aceton keverékébe öntjük, majd a kelet­kezett oldat pH-ját híg sósavval 1,5-re állítjuk be. Ezután a szerves réteget elválasztjuk, vízzel alaposan mossuk, és az etilacetátos rétegből az oldószert csökkentett nyo­máson ledesztilláljuk. A kapott száraz maradékot 10 ml acetonban oldjuk, az oldathoz keverés közben 60 ml 2-propanolt adunk. A kivált kristályokat szűréssel el­választva, 2-propanollal alaposan mosva és szárítva, 4,94 g (84,0%) 7-BX-)-a-(4-etil-2,3-dioxo-l-piperazi-5

Next

/
Thumbnails
Contents