172177. lajstromszámú szabadalom • Diszubsztituált foszfonát tartalmazó fungicid kompoziciók
172177 4 Hasonló eljárással állítjuk elő az 1. táblázatban felsorolt vegyületeket. 3 1. táblázat Vegyület fp. C°/Hgmm „20 nD Hozam, % 0,0-di-n-propil-foszfonát 99— 100/19 1,4175 89 0,0-diizopropil-foszfonát 64—67/8 1,4095 70 O.O-di-(metoxi-etil)-foszfonát 150/0,13 1,4310 70 0,0-diciklohexil-foszfonát 115— 120/0,06 1,4762 20 Az R és R' helyén hosszú szénláncú szubsztituenseket tartalmazó foszfonátokat előnyösen a 699 154 sz. nagybritánniai szabadalmi leírásban közölt eljárással állítjuk elő úgy, hogy foszforossavat toluolos közegben, forralás közben a megfelelő alkohollal reagáltatunk. A folyamatot a (B) reakcióegyenlet írja le. Az aszimmetrikusan szubsztituált foszfonátokat az 1 051 965 sz. nagy-britanniai vagy az 1 216 278 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban közölt módszerrel állíthatjuk elő úgy, hogy a megfelelő feszfonsav-monoészter-sókat halogénhangyasavészterekkel reagáltatjuk. A folyamatot a (C) reakcióegyenlet írja le. Ezzel az eljárással például a következőképpen állítjuk elő az O-metil-O-etil-foszronátot : Etilfoszfit-nátriumsót metilénkloridos közegben, szobahőmérsékleten klórhangyasav-metilészterrel reagáltatunk. A reakcióelegyet szűrjük, a szűrletet bepároljuk, és a terméket vákuumban desztilláljuk. Az 0-metil-0- -etil-foszfonátot 72%-os hozammal kapjuk; fp.: 63— 64C°/12 Hgmm; n|J = 1,4050. A találmány szerinti kompozíciók fungicid hatásának vizsgálatát és a vizsgálatok eredményeit az alábbi példákban közöljük. A példákban említett sorszámok a következő hatóanyagokat jelentik: 1. =0,0-dimetil-foszfonát, 2. =0,0-dietil-foszfonát, 3. =0,0-di-n-propil-foszfonát. 4. = 0,0-diizopropil-foszfonát, 5. = 0,0-di-n-butil-foszfonát, 6. = 0,0-dimetoxietil-foszfonát, 7. = 0,0-difenil-foszfonát, 8. = 0,0-diciklohexil-foszfonát, 9. = O-metil-O-etil-foszfonát. 1. példa Plasmopara viticola elleni hatás vizsgálata szőlőn, in vivo körülmények között aj Megelőző kezelés; Cserepekben termesztett „Gamay” fajú szőlő leveleit permetezőpisztoly felhasználásával, alsó oldalukon a következő összetételű szuszpenzióval permetezzük be: hatóanyag 20 súly% flokkulációgátló (kalcium-ligninszulfonát) 5 súly% nedvesítőszer (nátrium alkil-aril-szulfonát) 1 súly% töltőanyag (alumíniumszilikát) 74 súly% víz a megfelelő koncentráció biztosításához szükséges mennyiség. Minden kísérletet kétszer ismételünk meg. 48 órával a permetezés után a leveleket alsó oldalukon körülbelül 80 000 spóra/ml koncentrációjú vizes Plasmopara viticola-spóraszuszpenzióval permetezzük be. Ezután a cserepeket 48 órára egy 20 C°-os, 100% relatív páratartalmú helyiségbe helyezzük. A növényeket a megfertőzés után 9 nappal vizsgáljuk meg. Azt tapasztaltuk, hogy a fenti körülmények között az 1., 2., 6., 8. és 9. sz. hatóanyag 0,5 g/1 koncentrációban teljes védelmet, míg a 3. és 5. sz. hatóanyag ugyanebben a koncentrációban megfelelő védelmet biztosít. A kísérletek során fitotoxikus tüneteket nem tapasztaltunk. b) Megfertőzés utáni kezelés: Az a) bekezdésben leírt módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a kezelést a megfertőzés után végezzük. Az eredményeket a megfertőzést követő 9. napon értékeljük. A fenti kísérleti körülmények között az 1., 2., 3., 6. és 8. sz. vegyület 1 g/1 koncentrációban teljes mértékben meggátolta a lisztharmat növekedését. 2. példa Szisztemikus lisztharmat-ellenes hatás vizsgálata szőlőn, gyökéren keresztül történő felszívódás esetén Vermikulitot és tápoldatot tartalmazó talajjal töltött cserepekbe ültetett szőlő-növényeket 0,5 g/1 hatóanyagot tartalmazó 40 ml permedével permetezünk be. 2 nap elteltével a növényeket 100 000 spóra/ml koncentrációjú Plasmopara viticola spóraszuszpenzióval fertőzzük meg, majd a növényeket 48 órára egy 20 C°-ra felfűtött, 100% relatív páratartalmú helyiségbe helyezzük. A fertőzés mértékét 9 nap elteltével határozzuk meg, a 40 ml desztillált vízzel öntözött kontrollokkal összehasonlítva. A fenti kísérleti körülmények között az 1., 2., 3., 4., 5. és 9. sz. hatóanyag a gyökéren felszívódva teljes mértékben meggátolta a lisztharmat kifejlődését a szőlőleveleken. Ez a tény egyértelműen bizonyítja az (I) általános képletű vegyületek szisztemikus hatását. 3. példa Szisztemikus lisztharmat-ellenes hatás vizsgálata szőlőn, levélen keresztül történő felszívódás esetén Talaj és homok keverékével töltött cserepekbe Gamay fajú szőlőt ültetünk. A kezelést akkor végezzük, amikor a növények már 7 levelet hordoznak. A növények alsó 4 levelének hátsó oldalát 2,5 g/1 hatóanyagtartalmú, nedvesíthető porkészítményből hígítással készített szuszpenzióval permetezzük be. 2 nap elteltével a növényeket körülbelül 100000 spora/ml koncentrációjú vizes Plasmopara viticola spóraszuszpenzióval fertőzzük meg, majd a növényeket 48 órára egy 20 C°-ra felfűtött, 100% relatív páratartahnú térbe 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
