172156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fa érlelésére 172158 Eljárás antimikotikus polién-antibiotikumok (makrolidok) megluminkomplexeinek előállítására

9 172156 10 mindig betarthatjuk. A szárítást mindaddig vé­gezzük, amíg a nyers fa nedvességtartalma az előírt határt eléri, amit a visszanyert kondenzá­­tum mennyiségéből lehet megállapítani. Ha egy 25,4 mm vastag, vörösfenyő deszkákból álló rakomány kb. 49%-os nedvességtartalmából in­dulunk ki — amelyet az 1—3. ábrákon bemu­tatott szárítótartályban szárítunk —, úgy a szá­rítás alatt 35—90 °C hőmérsékleten, 88 Hgmm vákuum alkalmazása mellett kb. 6—9 súlyszáza­léknyira tudjuk csökkenteni a nyers fa nedves­ségtartalmát. Ez az érlelés már kielégítő ered­ményt nyújt. Az érlelési idő az ismertetett felté­telek mellett 3 órán át tart. Hagyományos kemencében vagy alagútkemencében történő szárítás útján azonos eredmény eléréséhez kb. 10 napra van szükség. Szilárd építésű, vákuumkamrás szárítótartály további kiviteli példáját szemlélteti a 4 ábra, amely hasonló az 1—3. ábrákon bemutatott, ta­lálmányunk szerinti megoldásnak megfelelő szá­rítóberendezéshez, de attól abban különbözik, hogy a szárítótérben egymás felett vannak elren­dezve az elektródasorok. Amint az ábrából is látható, a 158 szárítókamra lényegében henger alakú és a keresztirányú 160 tartókon nyugszik. Ezen szárítókamra körül szintén van egy henger alakú 162 köpeny, amelyen belül hűtővíz jut a szárítókamra felületére a 164 fúvókákon keresz­tül, melyek a 166 elosztócsövön vannak kialakít­va. A 168 csőcsonkra szerelt szelepek segítségével — az előző kiviteli példában ismertetett rend­szerhez hasonlóan — hozzuk létre a szárítókam­rában a vákuumot. A vákuumot és a szárító­kamra hőmérsékletét ugyancsak a már ismerte­tett kezelőasztalról szabályozhatjuk. A 4. ábrán bemutatott berendezés és a koráb­ban ismertetett berendezés között a különbség az, hogy az elektródák, így például a 170, 172 elektródák váltakozó polaritásúak és a szárítandó 174 nyers fát polcszerűen fogják közre. Az elektródák szigetelő anyaggal vannak be­vonva. A 4. ábrán bemutatott berendezés külö­nösen alkalmas arra, hogy korábban kivágott nyers fából készült deszkákat, vagy gerendákat lehessen szárítani. Az így kiszárított nyers geren­dákat az érlelés után fűrészelik és kereskedelmi vagy ipari célokra vékonyabb deszkákat, ill. le­mezeket készítenek belőlük. Az egymás felett elrendezett 170, 172 elektródákat egymástól meg­felelő térközben henger alakú 176 rudak választ­ják el, melyeket a belsejükben levő 178 oszlopo­kon lehet függőleges irányban mozgatni. Ez utóbbiak alsó vége a 180 bakhoz van erősítve, amely a szárítókamra belsejében foglal helyet. A legfelső elektróda a 176 rúd felső végéhez van szerelve a 182 tárcsa segítségével. A felső és alsó elektródák között levő elektródák a 176 rudak segítségével fel-le csúsztathatok. A közöttük levő távolságot 184 távtartó-gyűrűk biztosítják, ame­lyek az elektródákat a rudakhoz rögzítik. A szá­rítókamrán belül, a kamra felső részéhez van szerelve egy folyadéknyomás útján működtethető 186 dugattyú — mely függőleges irányban fel­felé és lefelé mozoghat. A dugattyú másik vége a legfelső elektróda közepéhez van erősítve, és szerepe az, hogy az elektróda-szerkezetet függő­leges irányban felfelé és lefelé egyaránt mozgassa a 178 oszlopok és 176 rudak segítségével. Az elektródák elrendezését a 4. ábrán látjuk. Ezen az ábrán a felső elektróda legfelső helyzet­ben van, míg a közbülső elektródák a közöttük kialakítható legnagyobb térközt határolják be. míg közöttük a 174 nyers fa van elhelyezve. Az egyes elektródák mindmegannyi polcot alkotnak. Mivel pedig az elektródák közötti távolság vál­toztatható, széles variációs skálája van a külön­böző deszkaméreteknek, melyeket az elektródák között a térköz változtatása útján el lehet he­lyezni. Miután a deszkákat vagy gerendákat az elektródák között elhelyeztük, a folyadéknyomás útján működtetett 186 dugattyú az elektróda­­rendszert a mozgatható rudak segítségével füg­gőleges irányban lefelé mozgatja mindaddig, amíg a pontozott vonallal jelölt alsó pozíciót eléri. Ugyanekkor a közbülső elektródák szintén lefelé mozognak mindaddig, amíg az alattuk levő gerendák, vagy deszkák felső részéhez nem ér­nek. Ily módon az egymással szomszédos elektró­dák egymással szembenéző felületeit a szárítandó nyers fa választja el egymástól. A villamosenergiát a korábban már ismertetett módon kapcsoljuk a rendszerre. Ehhez szükséges a 188 kábel, mely rácsatlakozik egyrészt a 190 tápvezetékre, másrészt a legfelső 170 elektródára, míg a közbülső elektródákat egymással a 192 ká­bel köti össze. Ugyanígy a 172 elektródákat is a 194 kábel kapcsolja egymáshoz. A 196 föld-kábel a szárítókamra belső falára van testelve. A nyers fa az 1—3. ábrákkal kapcsolatban már ismerte­tett berendezés révén, analóg szárítási folyama­ton megy keresztül. Nyilvánvalónak tartjuk, hogy a fentiekben is­mertetett berendezésen lehet olyan módosításo­kat végrehajtani, amelyek részleteiben eltérőek, de az alapelgondoláson alapuló találmány lénye­gét nem változtatják meg. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás nyers fa érlelésére, melynek során a nyers fát zárt terű szárítótartályba vagy szárí­tókamrába helyezzük, majd a zárt térből a leve­gőt és egyéb gáznemű anyagot szivattyú segít­ségével eltávolítjuk és a zárt térben vákuumot létesítünk, azzal jellemezve, hogy a zárt térbe nyúló elektródák révén kisülés nélküli, váltakozó árammal létesített dielektromos fűtéssel szárít­juk a nyers fát és melegítjük a fa belsejéből eltávozott nedvességet olyan hőfokra, amelyen a zárt térben létesített vákuum révén a nedves­ség légnemű halmazállapotba megy át, majd a fűtést tovább fokozzuk mindaddig, amíg a nyers fa latens nedvességtartalma a fából kigőzölög és a vákuumot a zárt térben addig tartjuk fenn. amíg a szárítandó nyers fa nedvességtartalma a megkívánt szintre csökken, végül a megfelelően kiszárított fát a zárt térből eltávolítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents