172151. lajstromszámú szabadalom • Termést terelő és csapágyvédő szerkezet, főként termést hosszirányban keresztüláramoltató gabonakombájnokhoz
7 172151 8 forgórész lapátok vannak erősítve, amelyek „L” keresztmetszetűek. A háromágú tartó 102 karjai a forgórész 74 tengelyére, ennek hossza mentén térközökkel elválasztva vannak mereven erősítve, a karok külső végei hosszirányban egy vonalban vannak, úgyhogy a 104 forgórészlapátok a karok külső végeit áthidalják, és a forgórész kerületén egymástól 120°-ra helyezkednek el. A 104 forgórész lapátoknak megközelítően elülső fele az 1. ábrán látható módon a 30 test cséplő terén nyúlik keresztül és együtt dolgozik az 56 dobkosárral és 64 előrostával, a 104 forgórész lapátok második fele pedig a 30 test különválasztó terén nyúlik keresztül. A test cséplő terében a hosszirányú 104 forgórész lapátok külső felületéhez 112 csavarok révén szokásos verőlécek vannak erősítve (3. ábra), amely 110 verőlécek a 32 forgórész forgása folyamán a termés cséplése céljából az 56 dobkosárral és 64 előrostával szokásos módon dolgoznak együtt. A 2. és 5. ábrákon látható módon a 32 forgórész hátsó vége közelében 111 határoló tárcsa van felerősítve, amely három 113 részből áll. A 113 részek sugárirányú szélei a szomszédos 102 karokhoz vannak erősítve. A kicsépelt és különválasztott szemek keresztülhaladnak az 56 dobkosáron és 64 előrostán, a nehézségi erő hatására a végtelenített 46 szállítóra hullnak és ez a szemeket az előzőleg ismertetett módon hátrafelé, a 48 állítható rostára szállítja. Találmányunk egyik legfontosabb részét az 1., 4., 5. és 11. ábrákon látható módon kialakított, a 30 test elülső részén levő 54 bevezető nyílás és az ehhez tartozó 34 lapátkerék képezi. Az 54 bevezető nyílás a forgórész házát képező hengeres test elülső nyúlványának tekinthető. Lejtésszöge 15° és 20° között van, lejtésmagassága kicsi. Az 54 bevezető nyílásnak az a feladata, hogy a termést tölcsérszerűen a 30 test hengeres részébe vezesse és lehetővé tegye egy olyan lapátkerék alkalmazását, amelynek középátmérője jelentősen nagyobb a 30 test középátmérőjénél, amelyet az 54 bevezető nyílás hiánya esetén lehetne alkalmazni. Az 54 bevezető nyílás belső falán a 62 bordákhoz hasonló több, csavarvonal alakú 115 borda van. Az ilyen bevezető nyílás és a hozzá tartozó, ismertetett alakú lapátkerék használata eredményeként a forgórészhez tartozó test hengeres részének átmérője a 24 etető szélességét nem korlátozza, továbbá e forgórésszel — mivel a lapátkerék anyagmozgató képessége átmérőjével arányban van — jelentős terménytöbbletet lehet a forgórész házát képező 30 test hengeres munkaterébe táplálni már akkor is, ha a lapátkerék átmérőjét csak kismértékben megnöveljük. A 34 lapátkeréknek több, csigalevél alakú 114 lapátja van (2—5. ábrák), amelyek közel háromszög alakú fémlemezekből vannak kiképezve. A 114 lapátok belső egyenes szélei 116 csavarok révén a forgórész 74 tengelyén levő 120 agyon kialakított 118 szárnyakhoz vannak erősítve. A 114 lapátok száma előnyösen megegyezik a 104 forgórészlapátok számával. A rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alaknál három 114 lapát van. Mint a 3. ábrán látható, a 114 lapátok a 104 forgórész lapátokhoz viszonyítva kerületi irányban lépcsősen el vannak tolva, úgyhogy mindegyik 114 lapát hosszirányban szemben van a szomszédos pár 104 forgórész lapát közötti nyílástérrel. Amint a 2. és 3. ábrán jól látható, a közel háromszög alakú 114 lapátok mindegyikének egy egyenes vonalú, lényegében sugárirányban elhelyezkedő 121 elülső éle és egy ívelt 122 külső széle van. A találmány szerint a 114 lapát meghosszabbított körvonala csonka kúpot képez, amelynek hajlásszöge, illetve lejtésszöge lényegében egyenlő a 30 test csonka kúp alakú 54 bevezető nyílásának lejtésszögével, úgyhogy az a kis rés, amely az ívelt 122 külső szélek és az 54 bevezető nyílás belső felülete között van, a szélek mentén lényegében állandó. Mivel a 114 lapátok felületrészei közel egy síkban vannak, a 114 lapátok síkjai megközelítően parabolikus vonal mentén metszik az 54 bevezető nyílás csonka kúp felületét. Így a 114 lapátok és az 54 átmeneti szakasz belső felülete közötti rés állandó mértéken tartására a 114 lapátok 122 külső szélei előnyösen parabola alakúak. Az 1., 9., 10. és 11. ábrákon látható 24 etető szokásos kialakítású, amelynek belül 130 termésemelő szállítója van. A 130 termésemelő szállító a termést felfelé és hátrafelé szállítja, egy négyszögű 132 kibocsátó nyíláson vezeti keresztül, ahonnan a termés rövid négyszög keresztmetszetű 134 termésbevezető csőbe jut, amely tengelyirányban csatlakozik a forgórészt körülvevő 30 test csonka kúp alakú 54 bevezető nyílásához. A csatlakozási tér a forgórész hossztengelye alatt van. A 24 etető elülső vége teleszkópszerűen csatlakozik a 134 termésbevezető csőbe és ehhez 136 csuklópánt révén van erősítve. A 134 termésbevezető cső valamivel szélesebb az 54 bevezető nyílás vele csatlakozó alsó részénél és emiatt e részen egy pár általában háromszög alakú, saroklemezszerű 138 terelőidom van felerősítve, amelyek a termést egészében az 54 bevezető nyílásba vezetik. A 138 terelőidomok az általában lapos szalag alakjában érkező terméshalmazt, illetve ennek két szélét befelé terelik az 54 bevezető nyílás felé (10. ábra). Azt találtuk, hogy az ismertetett típusú, a termést hosszirányban átáramoltató gabonakombájnoknál a forgórészt tartalmazó test elülső végén egy végfalat kell alkalmazni, amely a test elülső végébe táplált termést határolja, mert a 24 etetőtől a 134 termésbevezető csövön keresztül szalag alakjában érkező termésszalagról leválasztott termésrészek itt aránylag jelentős erővel visszafelé is nyomódnak. Ha keresztirányú, kör alakú sík elülső végfalat alkalmaztunk, azt találtuk, hogy a termés hozzányomódik a végfalhoz, ezen marad, és végül kör alakú pogácsa jön létre, amely a lapátkereket eltömi, mozgásában gátolja, mivel az anyag a test egyik oldalán felfele, másik oldalán lefelé tömörül, felhalmozódik, így kör alakú korong jön létre a lapátkerék forgása folyamán, amely a lapátkerékkel együtt forog, egyre vastagabb lesz, végül egy tömör, szilár 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
