172144. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anthelmintikus hatású 2-karbalkoxiamino-benzimidazol-5(6)-szulfonsav-fenilészter előállítására

7 172144 8 A találmány szerinti eljárás a)—d) változataiban ki­indulási anyagként felhasználásra kerülő (II) általános képletű o-fenilén-diamin-származékok a megfelelő (XII) általános képletű amino-nitro-származékok — amelyek­ben R2 és R3 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — redukciója útján állíthatók elő. Ezt a redukciót például hidrogénezéssel végezhetjük Raney-nikkel jelenlétében, valamely oldó­szer, mint metanol vagy dimetil-formamid alkalmazásá­val, 20—60 °C hőmérsékleten ; történhet a redukció ké­miai redukálószerek, például nátrium-ditionit alkalma­zásával is. A (XII) általános képletű amino-nitro-származékokat a megfelelő (XIII) általános képletű klór-nitro-vegyüle­­tekből — ahol R2 és R3 jelentése megegyezik az (I) álta­lános képlet alatti meghatározás szerintivel — állíthatók elő, ammóniával, valamely erre alkalmas oldószerben, például dioxánban vagy metanolban, a légkörinél na­gyobb nyomáson történő melegítés útján. A (XIII) álta­lános képletű klór-nitro-vegyületeket viszont a (XV) képletű 3-nitro-4-klór-benzolszulfonsav-kloridból állít­hatjuk elő valamely (XIV) általános képletű fenollal — e képletben R2 és R3 jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — valamely a reakció szempontjából közömbös oldószerben, vala­mely bázis, például trietil-amin jelenlétében történő rea­­gáltatás útján. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általá­nos képletű 2-karbalkoxiamino-benzimidazol-5(6)-szul­­fonsav-fenilészterek értékes kemoterápiás szerek és a gyógyászatban emberek és állatok élősdiek által okozott megbetegedéseinek a gyógykezelésére alkalmasak; első­sorban májmétely, valamint Helmintes okozta fertőzé­sek esetében alkalmazhatók ezek a szerek jó hatással. Különösen hatásosak a találmány szerint előállított új vegyületek számos különböző Helmintes-faj, például Haemonchus, Trichostrongylus, Ostertagia, Strongyloi­­des, Cooperia, Chabertia, Oesophagostomum, Hyost­­rongylus, Ankylostoma, Askaris és Heterakis ellen. Kü­lönösen jó hatás mutatkozik a gyomor-béltraktusban élősködő Strongylida-fajtájú élősdiekkel szemben, ame­lyek főként a kérődző állatokat támadják meg. Az álla­tok ilyenfajta élősdiek általi fertőzése nagy gazdasági károkat okoz, ezért a találmány szerinti előállított ve­gyületek elsősorban az állatgyógyászat terén bírnak igen nagy fontossággal. Az (I) általános képletű új hatóanyagok a kezelendő állat vagy ember állapotától és az állat fajtájától függően 0,5 mg/kg és 50 mg/kg közötti adagolásban alkalmazha­tók, 1 naptól 14 napig terjedő kezeléssel. Az új hatóanyagok orális alkalmazásának céljaira tabletták, drazsék, kapszulák, porok, granulátumok vagy paszták készíthetők, amelyek a hatóanyagot a szo­kásos gyógyszerészeti vivőanyagokkal és segédanya­gokkal együtt tartalmazzák; vivőanyagként például ke­ményítő, cellulózpor, talkum, magnézium-sztearát, cu­kor, zselatin, kalcium-karbonát, finom eloszlású kova­sav, karboximetil-cellulóz és hasonlók jöhetnek tekin­tetbe. Parenterális beadás céljaira oldatok, például olajos oldatok készíthetők; ezekben oldószerként például szezámolaj, ricinusolaj vagy szintetikus trigliceridek al­kalmazhatók, adott esetben tokoferol antioxidánsként való hozzáadásával és/vagy felületaktív anyagok, mint szorbitán-zsírsavészterek adalékként való alkalmazásá­val. Készíthetők továbbá vizes szuszpenziók is, ame­lyekben etoxilezett szorbitán-zsírsavészterek alkalmaz­hatók felületaktív szerként, adott esetben sűrítőszerek, mint polietilénglikol vagy karboximetil-cellulóz hozzá­adásával. A találmány szerint előállított gyógyszerkészítmé­nyekben a hatóanyag koncentrációja az állatgyógyászati készítmények esetében 2—20 súíy%, az embergyógyá­szati készítményekben pedig előnyösen 20 súly% és 80 súly% között lehet. A találmány szerint előállított új hatóanyagok hatá­sának vizsgálatára körülbelül 30 kg testsúlyú birkákon végeztünk kemoterápiás kísérleteket. Az állatokat Haemonchus contortus, illetőleg Trichostrongylus club­­riformis lárvákkal mesterségesen fertőztük, majd a meg­fertőzött állatokat naponta alaposan tisztított rekeszek­ben tartottuk. A lappangási idő (a fertőzéstől az élősdiek nemi éréséig, a peték vagy lárvák kezdődő kibocsátásáig terjedő idő) után meghatároztuk az állat ürülékének 1 g-jában található peték számát, a Wetzel által módosí­tott McMaster-eljárás [Tierärztliche Umschau, 6, 209— 210 (1951)] szerint. Közvetlenül ezután történt az álla­toknak a vizsgált hatóanyaggal való kezelése; ható­anyagonként általában 4—8 állatot, de legalább 2 álla­tot alkalmaztunk. Az állatoknak a hatóanyagot 10 ml 1%-os tilóz-szuszpenzióban szuszpendált alakban adtuk be. A kezelés után mindenkor a 7., 14. és 28. napon is­mét meghatároztuk az állat ürülékében a pete-számot a fent leírt módszerrel, és kiszámítottuk a pete-szám %-os csökkenését a kiindulási értékhez viszonyítva. A fenti módszerrel végzett kísérleteink során a talál­mány szerinti eljárás egyes termékeivel — az alább meg­adott hatóanyag-mennyiségek orális beadása útján — az alábbi peteszám-csökkenéseket értük el (%-ban kifejez­ve): 2-karbometoxiamino-5-benzimidazol-szulfonsav-fenil­észter 5 mg/kg: 100%; 2-karbometoxiamino-5-benzimidazol-szulfonsav-3-klór--fenilészter 15 mg/kg: 90% felett; 2-karbometoxiamino-5-benzimidazol-szulfonsav-3--bróm-fenilészter 15 mg/kg: 95%; 2-karbometoxiamino-5-benzimidazol-szulfonsav-3-tri-fluormetilészter 2,5 mg/kg: 90%. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagok nemcsak orális úton történő alkalmazás esetén mutat­nak kitűnő hatást, hanem jó eredménnyel alkalmazha­tók parenterális úton is, egészen 2 mg/kg-ig csökkenthe­tők adagokban. így ezek az új hatóanyagok lényegesen jobb hatást mutatnak, mint a velük kémiai szempontból összehasonlítható benzimidazol-származékok, különö­sen pedig az ismert 5(6)-helyettesített 2-benzimidazol­­-karbaminsav-észterek. A találmány szerinti eljárás különböző változatainak gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre semmilyen szempontból nincsen ezekre a példákra korlátozva. a) Eljárás-változat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents