172136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemes termények minőségvizsgálatára
MAGYAR SZABADALMI 172136 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A szolgalati találmány A Bejelentés napja: 1975. X. 10. (GA—1196) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 33/00 ORSZÁGOS Közzététel napja : 1977. XII. 28. TALÁLMÁNYI 1 # IÁ**,' HIVATAL Megjelent: 1979. IV. 30. /I. int ^ Feltaláló: Dr. Szániel Imre mg. mérnök, Szeged Tulajdonos: Gabonatermesztési Kutató Intézet, Szeged Eljárás szemes termények minőségvizsgálatára 1 A találmány tárgya eljárás szemes termények minőségvizsgálatára, főleg kukorica beltartalmi értékének megállapítására. Mind a kukoricánál, mind az egyéb szemes terményeknél gyakran fölmerül az igény a termény beltartalmi értékének gyors meghatározására. Ez nemcsak olyankor fontos, amikor a termény minőségvizsgálata segítségével annak táplálkozásélettani paramétereit kívánják meghatározni, hanem kutatások, főleg növénynemesítési kutatások esetében. A kalászos gabonafélék évszázadok óta a legfontosabb táplálékot szolgáltató növénynek számítanak. Mintegy száz esztendeje rohamosan növekszik a kukoricatermelés is, amely zömében állati takarmányozásra fordítódik, s mint ilyen általában közvetve szolgálja a lakosság élelmezését. A gabonafélék rendkívüli fontossága ellenére mind a mai napig a kutatás és a növénynemesítés céljai inkább a mennyiségi mutatók javítására irányultak, és az általánosan elfogadott szemlélet szerint jó növényfajtának azokat tekintették, amelyek adott körülmények között a lehető legnagyobb terméshozamot ígérték. Különösképpen állnak a fenti megállapítások a kukorica termesztésével és nemesítésével kapcsolatosan. Meglepő, hogy sem az állattenyésztés, sem pedig a kukoricát különböző formában földolgozó élelmiszeripar nem támasztott a kukoricafajtákkal szemben jelentősebb minőségi igényeket. A közvetlen emberi táplálkozásra szolgáló búzák esetében évtizedek óta gondot és energiát fordítanak 2 világszerte nem csupán a kedvező terméshozam és a gépi módszerekkel való művelés és betakarítás szempontjaira, hanem a minőségi mutatók — sikértartalom, fehérjetartalom stb. — kedvező voltára is. A kukoricák 5 esetében azonban még a módszerek sem alakultak ki arra nézve, hogy azok beltartalmi értékét megállapítsák, és ebből nemesítési, biológiai vagy egyéb következtetéseket vonjanak le. Ilyen módszerekre az irodalom még csak utalásokat sem tartalmaz. 10 A beltartalmi érték, főleg a fehérjetartalom fontossága a legutóbbi évtizedben vált az egész világon gondot okozó közüggyé. Világszerte fehérjehiány lépett föl és ezért a fehérjének — mint hiánycikknek — a világpiaci ára néhány esztendő alatt megtöbbszöröződött. Ha- 15 sonló helyzet állt elő az étkezési célra szolgáló növényi olajok, sőt a takarmányozásban használt „energiaszolgáltatás” (tehát az olaj- és keményítőtartalmú állati tápanyagok) terén is. A korszerű növénynemesítési elvek ezért egyre inkább 20 sürgetővé teszik a szemestermények, ezen belül főleg a kukorica minőségének ismeretét és vizsgálatát. Gazdaságossági megfontolásokból világszerte a nagy átlagtermésű és hosszú tenyészidejű kukoricahibridek termesztése terjedt el. 25 A kutatás további teendői tehát abban az irányban jelölendők ki, hogy ezeknél a nagy terméshozamú fajtáknál hogyan lehet a tápértékét és általában a minőségi mutatókat a lehető legkedvezőbbé tenni. A tapasztalat ugyanis az, hogy a hosszú tenyészidejű kukoricahibridek 30 nedvességtartalma a betakarításkor kedvezőtlenül nagy 172136 1
