172110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triciklusos kénvegyületek, valamint ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

7 172110 8 vizes V3gy híg alkoholos oldatainak, adott esetben steril oldatainak formájában porlasztóban vagy permetezőben történő felhasználás céljára. A parenterális felhasználásra alkalmas gyógyá­szati készítmények rendszerint a hatóanyag steril vizes oldatai formájában formulázhatók, és ezek az oldatok előnyösen a kezelés alatt álló beteg vérével izotóniásak. A helyi kezelésre alkalmas készítmények közé tartoznak a bőr, a szem, az orr és a száj kezelésére alkalmas készítmények. A bőr kezelésére alkalmas készítmények közé tartoznak a borogatóvizek és krémek, amelyek folyékony halmazállapotnak vagy fél-szilárd konzisztenciájú emulziók, vagy olaj-a-víz­­ben vagy víz-az-olajban típusú emulziók, valamint a kenőcsök. Ezek a készítmények előnyösen 0,2—5 súly%-ban tartalmaznak hatóanyagot. A kré­mek és a kenőcsök célszerűen tartalmaznak vala­milyen tartósítószert, például hidroxi-benzoesav­­-metilésztert. A szem kezelésére alkalmas készítmények közé tartoznak a hatóanyagot vizes vagy olajos oldat formájában tartalmazó szemcseppek és kenőcsök, amelyek előnyösen 0,2^-5 súly%-ban tartalmaznak hatóanyagot. A szemcseppek célszerűen fungiszta­­tikusak és bakteriosztatikusak, és előnyösen steril körülmények között állítjuk elő őket. Az orr kezelésére alkalmas készítmények közé tartoznak a porkészítmények, aeroszólos készít­mények és spray-készítmények, amelyek a tüdőn át alkalmazható készítmények ismertetésénél említett készítményekhez hasonlóak, azonban ha diszpergál­­tak, részecskeméretük valamivel nagyobb, azaz 10 és 200 mikron közé esik. A nazális beadásra alkalmas készítmény még egy durva porkészítmény, amelynek részecskemérete 20 és 500 mikron között van. Ezt a készítményt „tubákolás” formájában alkalmazzuk, azaz az orrüregen át gyorsan felszip­pantható a por az orrhoz közel tartott tartályból. Nazális beadásra alkalmasak még az orrcseppek, amelyek vizes vagy olajos oldat formájában 0,2-5 súly%-ban tartalmaznak hatóanyagot. A száj helyi kezelésére alkalmas készítmények a 10-100 mg hatóanyagot tartalmazó gyógycukrok, amelyek ízesített alapúak, rendszerint alapanyaguk szacharóz és akácmézga vagy tragakant, valamint a 10-100 mg hatóanyagot tartalmazó pasztillák, ame­lyek közömbös alapanyagúak, így például alapanya­guk zselatin és glicerin, vagy szacharóz és akác­mézga. A fentiekben ismertetett készítményekhez, kü­lönösen az allergikus asztma kezelésére szolgáló készítményekhez adagolható más gyógyászati ha­tású hatóanyagok közé tartoznak a hörgőtágító szerek, így az izoprenalin, adrenalin, orciprenalin, izoetanin és ezek gyógyászatilag elfogadható savad­­díciós sói, különösen az izoprenalin-szulfát. Rend szerint a találmány szerinti eljárással előállított hatóanyag súlyára vonatkoztatva a gyógyászati készítmény 0,1-50 súly%-ban tartalmaz hörgőtágító szert. Az I általános képletű vegyületek emlősök allergikus jellegű megbetegedéseinek, így például asztmának és más allergikus mellkasi tüneteknek, szénanáthának (allergikus rhinitis), kötőhártyagyul­ladásnak, csalánkiütésnek és ekcémának kezelésére vagy megelőzésére hasznosíthatók. Közelebbről fel­­használhatók reagin kiváltott, I típusú túlérzékeny­ségi asztma („extrinsic” asztma) és az úgynevezett „intrinsic” asztma kezelésére, az utóbbi típusú asztmánál külső antigénnel szemben nincs érzé­kenység. Az I általános képletű vegyületeknek a meg­előzés vagy kezelés céljára szolgáló dózisnagysága természetesen a kezelni kívánt allergikus tünet súlyosságától, az adott I általános képletű vegyü­­lettől és a vegyület beadási módjától függ. Álta­lában a dózis 2 ng és 100 mg között van az emlős testsúlyának egy kilogrammjára vonatkoztatva. A fentiekben ismertetett allergikus tünetek, így például allergikus asztma esetében alkalmas dózis 20 üg és 0,5 mg, például 0,1 mg és 0,5 mg közötti dózis valamely I általános képletű vegyületből a kezelt beteg testsúlyának egy kilogrammjára vonat­koztatva, ha a beadás a korábbiakban ismertetett módon tüdőn át történik. Abban az esetben, amikor valamelyik készítményt intravénásán adjuk be, a célszerű dózis 0,2 mg és 10 mg (előnyösen 1 mg és 5 mg) között van valamely I általános képletű vegyületből a kezelt beteg testsúlyának egy kilogrammjára vonatkoztatva, és ha valamilyen, orálisan beadható készítményt alkalmazunk, a dózis célszerűen 1 mg és 50 mg között van valamely I általános képletű vegyületből a kezelt beteg test­súlyának egy kilogrammjára vonatkoztatva. Abban az esetben, ha valamelyik készítményt az orr és a szem kezelésére, például szénanátha kezelésére alkalmazzuk, a dózis betegenként cél­szerűen 0,5 mg és 25 mg között van valamely I általános képletű vegyületből. A találmányt közelebbről az alábbi előállítási példákkal és a találmány szerinti eljárással előállít­ható I általános képletű vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására vonatkozó példákkal kívánjuk közelebbről megvilágítani. A példákban minden hőmérsékletet C°-ban adunk meg. Ha az I általános képletű vegyületek­­hez nem adunk meg olvadáspontot, az annyit jelent, hogy az adott vegyületek olvadáspontjuk alatti hőmérsékleten bomlanak és/vagy az olvadás­pontnak megfelelő hőmérséklet a szokványos meg­határozási módszerekkel meghatározható hőmérsék­let felett van. 1. referenciapélda Tioxanton-4-karbonsav A) o-Klór-benzoesav-réz(II)só 31,3 g o-klór-benzoesavat feloldunk 8,0 g nát­­rium-hidroxid 250 ml vízzel készült oldatában, majd a felmelegített oldatot szűrjük, és szűrés után 25,0 g réz(II)-szulfát-pentahidrát 200 ml vízzel ké­szült oldatát adjuk hozzá. A kivált kékeszöld csapadékot kiszűrjük, vízzel mossuk és megszá­rítjuk. így o-klór-benzoesav-réz(II)-sót kapunk, amelynek olvadáspontja 259 C° (az anyag bomlik). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents