172107. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz, főként nyersvíz meszes lágyítására és/vagy derítésére
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 172107 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: föl Bejelentés napja: 1973. X. 26. (VI-950) BŐID 21/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1977. XII. 28. Megjelent: 1978. XII. 30. LL.Uii.il C * Iáitól * \ Feltalálók: Tulajdonos: Dékán János oki. vegyész, Nagy Olivér dr. oki. vegyészmérnök, Villamosenetgiaipari Kutató Intézet, Budapest Budapest Berendezés víz, főként nyersvíz meszes lágyítására és/vagy derítésére 1 A találmány tárgya berendezés víz, főként nyersvíz meszes lágyítására és/vagy derítésére, melynek célszerűen kúpos edényfenékkel lezárt, hengeres reaktora geometriai tengelyében két reakciócső van koaxiálisán elrendezve, továbbá táp- és ürítőveze- 5 tékekkei van felszerelve. A felszíni és mélységi nyersvizek ipari vagy fogyasztási célra történő felhasználása során az egyik leggyakoribb ismert vízkezelési mód a meszes karbonátmentesítés, azaz lágyítás és derítés. Ipari 10 felhasználásnál a művelet feladata kazánoknál és hőcserélőknél a vízképződés meggátlása, vagy másféle speciális ipari célokra alkalmassá tétele, így például a textilgyári technológiák a kalcium- és magnéziumsók kiküszöbölését, de legalábbis nagy- 15 mérvű csökkentését követelik meg, mert ezek jelenléte a festést hátrányosan befolyásolja. A meszes lágyítás és/vagy derítés végrehajtására elteijedten alkalmaznak különféle, az iszaprecirku- 20 láltatás elvén alapuló eljárásokat és berendezéseket, amelyeket hideg, langyos vagy forró vízzel üzemeltetnek. E módszerek előnye az iszap nagy adszorbeáló képességében, következésképpen nagy deritési haté- 25 konyságban rejlik. Ezeket a berendezéseket megfelelően méretezett iszapkamrával építik vagy az iszapot a reaktor kúposán kialakított alsó részében gyűjtik össze. Az iszap recirkuláltatására különféle szivattyúkat, így a 30 2 többi között csavarszivattyút, gőz-, víz-ejektort, légbefúvatással működő mammutszivattyút, gáz-levegő-ejektort, vagy mechanikus keverőt alkalmaznak. A víz melegítését felületi- vagy keverős előmelegítővei vagy közvetlen gőzbefúvatással oldják meg. Osztatlan kivitelű iszapkamrával felszerelt berendezéseknél a reakcióelegyet mechanikus módszerrel, keverőlapáttal vagy csavarszivattyúval keverik. Az így kiképzett berendezések hátránya az, hogy a kezelendő víz és a kezelő vegyszerek kielégítő mértékű keverése időigényes, következésképpen a kémiai reakcióhoz szükséges idő is tekintélyes. Mivel a reakcióelegy az egyensúlyi állapotot lassan éri el, az ülepítőtérben vagy rosszabb esetben a berendezésen kívül folytatódik a reakció. Az utóreakció jelenségét viszont elsősorban csak a reakcióelegynek a reakciótérben mért tartózkodási ideje növelésével lehet kiküszöbölni. Vannak olyan ismert lágyító-derítő berendezések is, melyeknek terében két koaxiálisán elrendezett reakciócső van elrendezve a reakcióelegy útjának megnövelésére, ahol ezek egyike alul zárt. Egy ilyen reaktort mutat be L. A. Kulszkij: A vízkezelés kémiája ' és technológiája (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1964.) c. könyvének 163. oldala 99. ábráján. Ennél a berendezésnél a kezelendő vizet és a vegyszereket az alul zárt reakciócsőbe vezetik. Ebbe a reakciőelegybe keverik be ill. ezzel kering
