172092. lajstromszámú szabadalom • Fungicid készítmény, valamint eljárás hatóanyagának előállítására
3 172092 4 valamint halakkal, például pontyokkal és aranyhalakkal szemben. Továbbá az I általános képletű vegyületek csak igen kis mértékben maradnak vissza a haszonnövényekben. A fenti tények jelzik, hogy az I általános 5 képletű vegyületek ideális talajfungicideknek tekinthetők, hiszen mezőgazdasági és kertgazdálkodási haszonnövények növekedését gyorsítják és ugyanakkor nem okoznak környezetszennyezést. A találmányunk kidolgozása során végzett io kísérletekben igen sokféle szerves foszforsavészter-származék hatását vizsgáljuk a talaji eredetű növényi megbetegedések megelőzése és gyógyítása vonatkozásában, azonban az I általános képletű vegyületektől eltekintve nem tapasztaltunk ilyen 15 kedvező hatást még olyan vegyületek esetében sem, amelyek szerkezete igen hasonló az I általános képletű vegyületek szerkezetéhez. így például a 294 072 számú ausztráliai szabadalmi leírásban ismertetett vegyületek szerkezete 20 hasonló az I általános képletű vegyületek szerkezetéhez, azonban ezek a vegyületek nem mutatnak kedvező hatást (lásd később az 1., 2. és 3. kísérleti példákban). Továbbá a 2 599 512 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásból ismert, 25 paraziták ellen hasznosítható 0-(2,4,6-triklór-fenil)-0,0-dimetil-tiofoszfát — mely vegyület szerkezete hasonló az I általános képletű vegyületek szerkezetéhez — igen erős neurotoxicitást fejt ki csirkékre és így nem hasznosítható talajfungicidként. Más- 30 részt viszont az I általános képletű vegyületek nem mérgezők csirkékkel szemben, így alkalmazásuk ilyen szempontból is teljesen biztonságos. Az I általános képletű vegyületek kiváló hatása és alacsony toxicitása feltehetően szerkezetük és a 35 szubsztituensek jellegének együttes következménye. Megállapítható tehát, hogy az igen sokféle ismert szerves foszforsavészter-származék ismeretében az I általános képletű vegyületek kiváló hatása rendkívül meglepő. 40 Az I általános képletű vegyületeket találmányunk értelmében egyrészt úgy állítjuk elő, hogy valamely II általános képletű 2,4,6-triszubsztituált-fenol-származékot — ahol Rí és R3 klór- vagy brómatomot jelent, és jelentésük eltérő vagy 45 azonos lehet, M jelentése hidrogénatom, alkálifém vagy ammóniumcsoport és R2 metil- vagy etilcsoportot jelent — 0,0 -dimetil-tiofoszforil-kloriddal reagáltatunk előnyösen valamilyen savmegkötőszer jelenlétében, vagy pedig valamely II 50 általános képletű szabad fenol valamilyen sóját közvetlenül O,0-dimetil-tiofoszforil-kloriddal reagáltatjuk. A II általános képletű vegyületek előállítása tehát könnyen és jó hozammal végezhető. A fentiekben ismertetett reagáltatást előnyösen 55 valamilyen közömbös szerves oldószerben, például valamilyen alifás vagy aromás szénhidrogénben (beleértve a halogénezett származékokat is), így benzolban, toluolban vagy kloroformban, valamilyen éterben, így dietiléterben, dioxánban vagy 60 tetrahidrofuránban, vagy valamilyen alifás alkoholban vagy ketonban, így metanolban, acetonban vagy metilizobutilketonban végezhetjük. Savmegkötőanyagként használhatunk például nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot, alkálifém- 65 -karbonátokat és -hidrogén-karbonátokat, így kálium- vagy nátrium karbonátot, és alifás, aromás vagy heterociklusos tercier bázisokat, így piridint, trietil-amint vagy N,N-dietil-anilint. Ha valamely II általános képletű sóból indulunk ki, akkor ezt a sót savmegkötőszer alkalmazása nélkül közbetlenül reagáltatjuk 0,0-dimetil-tiofoszforil-kloriddal. Sóként előnyösen valamilyen alkálifémsót vagy ammóniumsót használunk. A fenti reagáltatásokat 20 C° és 110C° előnyösen 70 C° és 100 C° közötti hőmérsékleteken foganatosíthatjuk. A reagáltatások az A reakcióvázlattal - ahol Rj, R2 , R 3 és M jelentése a fenti — szemléltethetők. Alternatív módon eljárhatunk az I általános képletű vegyületek előállítására úgy is, hogy valamely II általános képletű szabad fenolt megemelt hőmérsékleten valamilyen savmegkötőanyag és valamilyen közömbös oldószer jelenlétében foszfor(III)-kloriddal, majd szobahőmérsékleten valamilyen közömbös oldószer jelenlétében tiofoszforiltrikloriddal reagáltatunk, a kapott (2,4,6-triszubsztituált-fenil)-tiofoszforil-dikloridot nátriumvagy kálium-metiláttal vagy pedig valamilyen savmegkötőanyag jelenlétében metanollal reagáltatjuk valamilyen közömbös oldószerben szobahőmérséklet és az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmérséklet által behatárolt hőmérséklettartományba eső hőmérsékleten. Ezt a reagáltatást a B reakcióvázlattal — ahol R,, R2 és R3 jelentése a fenti, M' pedig hidrogénatomot vagy alkálifémet jelent — illusztráljuk. Az I általános képletű vegyületek előállíthatók továbbá úgy is, hogy valamely II általános képletű szabad fenolt tiofoszforil-trikloriddal reagáltatunk valamilyen savmegkötőszer jelenlétében hűtés közben, majd a képződött diklorid-származékot nátrium- vagy kálium-metiláttal vagy pedig valamilyen savmegkötőszer jelenlétében metanollal reagáltatjuk valamilyen közömbös oldószerben szobahőmérséklet és az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmérséklet közötti hőmérsékleten. Ezt a reagáltatást a C reakcióvázlattal - ahol R], R2, R 3 és M' jelentése a B reakcióvázlatnál megadott — illusztráljuk. Az I általános képletű vegyületek fizikai állandóit az alábbi I. táblázatba foglaljuk össze. I. táblázat A vegyület sorszáma Kémiai szerkezet Fizikai állandó (1) IV képlet op. 79-79,5 C° (2) V képlet op. 73-74 C° (3) VI képlet op. 81-83 C° (4) VII képlet nD 18>0 = 1,5500 (5) VIII képlet nD 20 >° = 1,5620 (6) IX képlet nD 20 -° = 1,5672 2
