172084. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás előkezelt ipari hulladékok elégetésére

5 172084 6 Bizonyos körülmények között a göngyölegek tartalmának kiürítése atmoszférikus nyomáson is elképzelhető. Célszerű azonban az ürítést, valamint a göngyölegek felaprítását inert atmoszférában el­végezni. Ez a lehetőség is tárgyát képezi a talál­mánynak. Az első üzemeljárási módnál (mélyhűtés) to­vábbi változatként a göngyölegek tartalmának kiürí­tése a találmány szerint úgy is történhet, hogy a szilárd, folyékony, vagy pépes göngyöleg tartal­makat a hűtési zónában a göngyölegek szétszedé­sével, például felvágással teszik szabaddá. A második üzemeljárási módnál, amelynél hul­ladékok előkezelése előnyösen az elgőzösítési hő közvetlen vagy közvetett odavezetésével légmen­tesítés alatt elgőzölögtetéssel történik, további vál­tozat az, hogy elgőzösítés előtt a hulladékokat adalék- vagy soványító- (hígító) anyagokkal keverik. Azért, hogy az első üzemeljárási módnál az égési folyamat megfelelő időben ellenőrzött kiter­jesztése az ottlevő hulladék egész szélességére lehe­tővé váljon úgy, hogy a berendezés kialakításának megfelelő levegőtartalék a tűztérben mindig ele­gendő legyen a hulladékok veszélytelen és tökéletes elégetéséhez, javasoljuk, hogy az összetört göngyö­legek granulátumát tartalmuktól függetlenül össze­keverjék és a keveréket folyamatosan adagolják a tűztérbe. Azért, hogy az első üzem eljárási módnál a granulátumok összekeverésével elért fűtőérték­-kiegyenlítődést még finomítsuk, javasoljuk to­vábbá, hogy a szilárd hulladékok felaprítva kerül­jenek be a hűtőtérbe, és abban egyidejű túlhűtéssel a már mélyhűtött folyékony, illetve pépszerű hulla­dékokkal keverjük. A találmány szerint a fűtőérték-kiegyenlítődés­hez hasonló eljárási mód azáltal is megvalósítható, hogy a le nem hűtött, felaprított göngyölegtartal­makat, adott esetben beleértve a göngyöleteket is, közvetlenül vigyék az égetőberendezéshez. Az alábbiakban közelebbről ismertetjük az egyes eljárásokat, amelyek csak a hulladékok előkezelé­sében különböznek egymástól. Az első üzemeljárási módnál a hulladékokat egyedül, vagy a göngyöletekkel együtt először mélyhűtik, például kb. -195C° hőmérsékletű, fo­lyékony nitrogénnel. A hulladékokat, adott esetben a göngyöleteket is, mindenekelőtt odaviszik a hűtő­berendezéshez, ott folyékony nitrogénfürdőbe rakják és -100C° alá hűtik. A hulladékok ezáltal azonos állapotúak, azaz üvegkeménységűek lesznek. Ezután ezeket aprítókészülékbe viszik, ami például egy aprítógép lehet, és ott előre megadott szem­nagyságúra törik. A hulladékok ebben az előre megszabott szemnagyságban adagolhatok a tűztérbe. Ez történhet például iners gázáramlat, levegő, vagy egyéb szállító segédeszköz segítségével. Példának okáért lehet a granulátumot felülről a tűztérbe tenni, amikor is a részek a levegőáramlattal szem­beesnek. Az egyes granulátumok sűrűségéből és a légáramlat sebességéből adódnak azután az esési idők amelyek elegendőek, hogy a szemnagyságtól és a tűztér hőmérsékletétől függően a tűztér aljáig a granulátum elgőzösítése és a gőzök elégetése megtörténjen. Az ily módon még tökéletesen el nem gőzösített és el nem égetett granulátumot el lehet égetni például egy rostélyon, amely egyéb szilárd hulladékok elégetésére is szolgál. Az elégetést és az elgőzösítést például forgó-5 dobos vagy fluidizációs kemencében is el lehet végezni, amelyekbe a mélyhűtött hulladékokat köz­vetlenül teszik bele. A törött göngyölegek granu­látumát a tartalomtól függetlenül egymással is össze lehet keverni' és ezt a keveréket folyamatosan 10 a tűztérbe adagolni. Ebben az esetben a keverő­teret is túlhűtik. Az ipari hulladékok ilyen előkezelésének külön­leges előnye abban rejlik, hogy azokat a hulladé­kokat, amelyeket természetes állapotukban robba-15 násveszély miatt nem lehet egymással összekeverni, így össze lehet keverni, ami a hulladékok fűtőér­tékének kiegyenlítődését eredményezi. Az össze­kevert granulátumok időegység alatti mennyiségi beadagolása a tűztérbe olyan lesz, hogy ellenőrzött 20 és tökéletes, azaz korommentes égést kapunk. A szilárd göngyölegtartalmakat és a kiürített göngyöleteket, melyeket a kiürítő állomáson egy­mástól elválasztottak és külön berendezésben aprí­tottak össze, a fűtőértékkiegyenlítődés további fi-25 nomítására közvetlenül lehet a fent leírt mély­hűtött keverőtérbe továbbítani, az ott levő granu­látummal összekeverni és csak azután az égéstérbe adagolni, vagy pedig közvetlenül felaprítás után továbbítani az égéstérbe. 30 A hulladékok előkezelésének másik lehetséges formája, hogy a hulladékokat göngyölettel, vagy anélkül előbb légmentesítés mellett az elgőzölög­tetési hő közvetlen vagy közvetett odavezetésével elgőzösítik, és ezt követően a gőzöket, valamint az 35 el nem gőzösített esetleges maradványokat egymás­tól elválasztva az égéstérbe viszik és ott elégetik. Ennél az előkezelési módszernél alapvető különb­séget kell tenni az elgőzölögtetési hő közvetlen vagy közvetett odavezetésében. E megoldás szerint 40 a göngyölegeket vagy csak a göngyölegek tartalmát például elgőzösítő kamrába viszik, ahol a hőátvitel lényegében sugárzással történik. A közvetett hő­átadás a falak kívülről történő fűtésével jön létre például forró füstgázokkal, elektromos úton, stb. 45 Közvetlen fűtésnél a hőátadást hevített, oxigén­mentes gázok, esetleg folyadékok hozzák létre. Mivel az egyes anyagok párolgási és olvadási hő­mérséklete is különböző, a hőszükséglet határozza meg az elgőzösítő kamra hőmérsékletét és a gön-50 gyölegtartalom által képzett felület az elgőzölgés gyorsaságát. Függetlenül attól, hogy az elgőzölés lassú vagy gyors, a gőzöknek a tűztérbe való vezetése előre megadott időben történik, hogy a tűztérben levő oxigénmennyiség elegendő legyen a 55 tökéletes égéshez. Ha csak folyadékokat gőzölögtetünk, viszonylag alacsony, 200 és 500 C° között hőmérsékletekkel dolgozhatunk. Pépes hulladékanyagok valamivel ma­gasabb hőmérsékleteket kívánnak, szilárd hulladék-60 anyagok 800-900 C° hőmérsékletű gőzösítőkamrát igényelnek. Ha göngyöleg tartalma nem ismert, 200C°-on például csak azokat a folyadékokat pá­rologtatják el, amelyeknek ez a hőmérséklet meg­felelő. A magasabb forráspontú folyadékokat, pasz-65 tákat és szilárd anyagokat ez azonban nem gőzö-3

Next

/
Thumbnails
Contents