172084. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás előkezelt ipari hulladékok elégetésére

3 172084 4 attól, hogy ennél az eljárásnál az egy-nyílású göngyöleteket részben meg kell vásárolni, ez az eljárás messze a legkedvezőbb az elégető berendezéshez való szállításnál. Mindazonáltal önmagától fellép egy sor nehézség, amelyekre pl. tankkocsikban odaszállított folyékony hulladékanyagok - mint fáradtolaj - elégetésénél nem kell számítani. Ezeket a hulladékfolyadékokat, mint pl. a fáradtolajat, a tűztérben levő égőkhöz lehet szivattyúzni, vagy inert gázokkal bevezetni. Ez a lehetőség a göngyölegben levő hulladékanyagoknál nem áll fenn ezért új utakat kell keresni. Ismertek olyan eljárások, amelyeknél & hulladék göngyölegeket speciális adagolózsilip vezeti nem folytonosan a tűztérbe. Az egyik ilyen eljárásnál a göngyölegeket nem folytonosan, mint egészet a lezárás feloldása után, vagy kézzel a tetejében vágott néhány nyílással egy zsilipen keresztül beledobják a forgódobos kemencébe. A beadagolás ezen módjánál a göngyöleg szétrepedhet, vagy a lezárás felpattanhat. A folyékony tartalom bezúdul a tűztérbe. és összetételétől függően különböző gyorsasággal, gyakran nagyon spontán módon, gőzzé válik. A tűztérben levő oxigénkészlet nem elég az időegység alatt ugyanilyen spontán bekövetkező égéshez. Az eredmény egy erősen tökéletlen égés. Korom keletkezik, amelyet nem lehet sem az utóégető térben elégetni, sem pedig csatlakozó villamos porleválasztóban vagy füstgázmosóban eltávolítani. A korom néhány másodperccel a göngyölegeknek az égéstérbe történő beadása után, mint messziről látható fekete felhő elhagyja a kéményt. A különféle hulladékanyagok robbanásszerű elgőzölgése és égése ezenkívül lökéseket okoz az égető berendezésben, mely lökéseket a berendezés egyes részei esetleg tartósan nem bírnak ki, és amelyek az üzemeltető személyzetet is veszélyeztetik. Egy másik eljárásnál hasonló a módszer. A folyékony tartalmat a göngyöleg megbillentésével a forgódobba rázzák és utána a kiürített göngyöletet is behelyezik a tűztérbe. Itt is ugyanazok a folyamatok, mint az előbb ismertetett eljárásnál. Ismert továbbá egy eljárás a városi szemét kezelésére, amelynél a szemetet keletkezésének helyén elkokszosítják. Ennek az ismert eljárásnak hátránya, hogy az elkokszosítás üledékei mellett gázok és gőzök keletkeznek, amelyeket ugyan alkalmas anyagokkal elnyeletnek és így a környezetet nem szennyezik, mégis szükséges, hogy úgy a kokszosítás maradványait, mint az abszorpciós termékeket központi dúsítókészülékekhez szállítsák, ami külön szállítóeszköz, és ezáltal többletköltség nélkül nem lehetséges. Ezen túlmenően további energiára van szükség az elkokszosítási eljárásához, amely szintén költségnövelő tényezője ennek az ismert eljárásnak. Az eljárás alkalmazása különböző tartalmú és ismeretlen összetételű göngyölegekben levő ipari hulladékokra pedig több, mint problematikus. Jelen találmány azt a feladatot tűzte maga elé, hogy olyan üzemeljárást hozzon létre, amely lehetővé teszi az elégető berendezéshez különböző tartalmú és ismeretlen összetételű göngyölegekben szállított ipari hulladékoknak olyan állapotban és olyan időközökben való beadagolását az égéstérbe, amely ellenőrizhető és tökéletes égést hoz létre. Ennek a feladatnak teljesítését célozza a követ-S kezőkben leírt üzemeljárás, amelyben a hulladékok előkezelése eltér az ismert eljárásoktól. Az első üzemeljárási módot a következő műveletek jellemzik: 10 a) előkezelésképpen a hulladékokat mélyfagyasztjuk, b) a mélyhűtött hulladékokat felaprítjuk, c) a felaprított hulladékokat berakjuk az égéstérbe, 15 d) az égéstérben pedig az égés folyamatát úgy szabályozzuk, hogy az óránként beadagolt hulladékmennyiségből, a fűtőértékből, továbbá a légfelesleg tényezőből meghatározott és az égéstérbe bevezetett égéslégmennyiség úgy legyen megszabva, 20 hogy az időegység alatt beadagolt előkezelt hulladékok, különösen a leggyorsabban reagálók, tökéletesen elégjenek. A második üzemeljárási mód a következő művele-25 tekből áll: a) előkezelésképpen légmentesítés alatt a hulladékokat elgőzölögtetjük az elgőzölögtetési hő közvetlen vagy közvetett odavezetésével, 30 b) a gőzöket és az elgőzösített maradványokat beadjuk az égéstérbe. c) az égéstérben az égés folyamatát úgy szabályozzuk, hogy az óránként beadagolt hulladékmemniségböl. a fűtőértékből és a légfelesleg té-35 nye/.őből meghatározott és az égéstérbe bevezetett égéslég mennyiség úgy legyen megszabva, hogy az időegység alatt beadagolt, előkezelt hulladékok, különösen a leggyorsabban reagálók, tökéletesen elégjenek. 40 A harmadik üzemeljárási módnál az egyes műveletek a következők: a) előkezelésképpen a hulladékokat adalék-, vagy 45 soványítóanyagokkal keverjük, b) az összekevert hulladékokat berakjuk az égéstérbe, c) az égéstérben az égés folyamatát úgy szabályozzuk, bogy az óránként beadagolt hulladék-50 mennyiségből, a fűtőértékből és a légfelesleg tényezőből meghatározott és az égéstérbe bevezetett égéslég mennyiség úgy legyen megszabva, hogy az időegység alatt bevezetett előkezelt hulladékok, különösen a leggyorsabban reagálók, tökéletesen el-55 égjenek. Tekintettel arra, hogy a göngyölegekben ismeretlen összetételű hulladékok vannak, különös figyelmet kell fordítani a göngyölegek tartalmának sza-60 baddá tételére. Az első, második és harmadik módszernél a göngyölegek tartalmát úgy célszerű kiüríteni, hogy az ürítőszerkezetben minden göngyöleg kilépőnyílással van ellátva, a göngyölegeket előre meghatározott nyomóerő összepréseli és a szilárd 65 maradványokat aprító szerkezethez vezetik. 2