172063. lajstromszámú szabadalom • Eljkárás allergiaellenes N-(5-tetrazolil)- 1-oxo-6-alkoxi-1H-pirimido[1,2-a]-kinolin-2- karboxamid-származékok előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -^^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1976. VII. 09. (PI-528) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1975. VIII. 01. (601 039) Közzététel napja: 1977. XII. 28. Megjelent: 1978. XI. 30. 172063 Nemzetközi osztályozás: C 07 D 471/04 Feltaláló: Kadin Saul Bemard vegyész, New London, Connecticut, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Pfizer Inc., New York, New York, Amerikai Egyesült Államok Eljárás allergiaellenes N-(5'-tetrazolil)-l-oxo-6-alkoxi-lH-pirimido[l,2-a]kinolin-2-karboxamid-származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás allergiaellenes hatású új N-(5'-tetrazolil)-l-oxo-6-alkoxi-lH-pirimido[l,2-a]kinolin-2-karboxamid-származékok és bázisokkal alkotott gyógyászatilag elfogadható sóik előállítására. 5 Az antigén-antitest kölcsönhatásból eredő tünetek, az allergiás reakciók a különböző szervekben és szövetekben számos módon nyilvánulhatnak meg. Gyakran előforduló betegségek például az allergiás nátha, egy időszakos és szűnni nem akaró 10 tüsszögéssel, náthával, orrvérzéssel, a szemek viszketésével és vérbőségével járó állapot, ilyen a szénanátha, az allergiás nátha, egy a fű virágporával szemben megnyilvánuló túlérzékenységből eredő változata, valamint a hörgőasztma, az allergiás reak- 15 dóknak az a fajtája, amely a leginkább tehetetlenné teszi és elgyengíti a betegeket. Ez utóbbi azzal jellemezhető, hogy a különféle immunogén és nem immunogén ingerekkel szemben a hörgők túlérzékenyek, hörgőgörcsök lépnek fel, amelyeket 20 zihálás, rövid időtartamú rohamok és a légutak nagy részének összeszűkülése kísér. Hörgőtágítók használatával általában ellensúlyozni lehet a légutak levegőáramának ilyen mechanikus gátlását, e szerek tüneti megkönnyebbülést biztosítanak. Az allergia- 25 ellenes szerek ezzel szemben megakadályozzák, hogy az anafilaxia mediator anyagai felszabaduljanak a szöveti raktárakból, és ígyprofilaktikus módon eleve megakadályozzák, hogy a mediator anyagok kiváltsák a hörgők összehúzódását. 30 Az ezen abnormális élettani állapot tüneteit enyhítő gyógyszerek felfedezésére számos erőfeszítést tettek. Matthews [Brit. Med. J. 1, 441 (1910)] már 1910-ben leírta az epinefrin hörgőtágító hatását. Később Chen és Schmidt [J.Pharmacol. Exper. Therap. 24, 339 (1924)] az efedrin nevű alkaloidának, egy orálisan hatékony és az epinefrinnel azonos hatásspektrumú hörgőtágító az alkalmazásáról számolt be. 1940-ben Kenzett [Arch. Exp. Path. Pharmak. 197, 27 (1940)] az izoproterenol nevű hatékony, aeroszol formájában alkalmazott hörgőtágító hatását írta le. Cullum et al. [Brit. J. Pharmacol. Exp., 35, 141 (1969)] a salbutamol, egy erős hatású, hosszú hatástartalmú és mind orálisan, mind aeroszol formájában alkalmazva hatékony hörgőtágító farmakológiai vizsgálatairól számolt be. Számos hörgőtágító készítmény teofillint tartalmaz. Ezek általában kevésbé hatásosak, mint a szimpatomimetikus aminők, mint például az izoproterenol vagy a salbutamol, és aeroszol formájában alkalmazva nem fejtik ki hatásukat. A közelmúltban Cox és munkatársai egy érdekes gyógyszer, a dinátrium-kromoglikát[l ,3-bisz-(2'-karboxi-kromon-5-il-oxi)-2-hidroxi-propán, Intal] farmakológiai vizsgálatairól számoltak be. Ez a szer nem hörgőtágító, gyógyhatását egy sajátos hatásmechanizmussal fejti ki, mégpedig meggátolja, hogy az anafilaxia mediator anyagai felszabaduljanak. Profilaktikusan alkalmazzák. Hátránya, hogy 172063