172030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás prosztaglandinok szintézisénél közbenső termékként felhasználható új enonok előállítására

25 172030 26 5.7-5.9, 2H, multiple«, transz-olefínes protonok, 5.0-5.6, 4H, multiple«, ^CH-O-csoport és cisz-olefines protonok, 5 4.3-4,8. 1H, multiple«, ]>CH(OH)-csoport, 3.9-3.97, 2H, dublett, -CH-O-csoport. 1 10 Kitermelés: 55%. 130 mg enolt 30 mg finomra őrölt vízmentes káliumkarbonát és 2,0 ml metanol elegyével keve­rünk. A sötétlila színű elegy pH-ját 45 perc múlva 15 híg sósavval 4-re állítjuk be és az oldószert vá­kuumban ledesztilláljuk. A marakékot 15 ml éter­ben oldjuk és az oldatot előbb 5 ml nátriumhidro­génkarbonát-oldattal, majd 5 ml vizes nátrium­klorid-oldattal extraháljuk és szárítjuk. Az oldó- 20 szert eltávolítjuk. A maradékot vékonyrétegkroma­tográfiás úton tisztítjuk. Az enol-lakton, azaz a 9a, 1 la, 15-trihidroxi-16-(3-trifluormetil-fenoxi)-17, 18,19,20-tetranor-5-cisz,13-transz-prosztadiénsav­-l,9a-lakton c-15 epimerjeinek keverékét kapjuk, 25 olaj alakjában, Rf = 0,55 és 0,65 (etilacetátban). A termék NMR spektruma deuterokloroformban az alábbi jellemző csúcsokat mutatja (6 értékek): 7.0-7.8, 4H, multiple«, aromás protonok, 30 5.6-5.8, 3H, multiple«, ^>CH-0-csoport és cisz-olefines protonok, 4.4-4.6, 1H, multiple«, ^>CH(OH)-csoport, 35 3.8-4.2, 3H, multiple«, -0-CH2 -csoport és /CH(OH)-csoport. Kitermelés: 39%. 40 10 mg enol-lakton C-15 epimer keveréket szo­bahőmérsékleten argon-atmoszférában 3 ml meta­nol, 3 ml aceton és 3 ml víz elegyében keverünk. 0,225 ml 1 m káliumhidroxid-oldatot adunk hozzá 45 és az oldatot 16 órán át keverjük. Az elegyet jégecettel semlegesítjük és az oldószereket vákuum­ban ledesztilláljuk. A maradékot 2 ml vízben old­juk, a pH-t telített, vizes oxálsav-oldattal 3-ra állít­juk be és az elegyet 4 x 5 ml 1:1 arányú etilace- 50 tát-éter eleggyel extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és az oldó­szert ledesztilláljuk. A 9a,lla,15-trihidroxi-16-(3--trifluormetil-fenoxi)-17,18,Í9,20-tetranor-5-cisz,13- 55 -transz-prosztadiénsav C-15 epimerjeinek keverékét kapjuk, Rf = 0,3 és 0,4 (3% jégecetet tartalmazó etilacetát-jégecet elegyben). A termék NMR spekt­ruma deuteroacetonban az alábbi jellemző csúcso­kat mutatja (5 értékek): 6" 3.8-4.6, 5H, multiple«, -0-CH2 -csoport és /CH(OH)-csoport, 5.2-5.65, 2H, multiple«, cisz-olefines protonok, 65 5.65-5.8, 2H, multiple«, transz-olefínes protonok, 7.2-7.8, 4H, multiple«, aromás protonok. Kitermelés: 61%. 13. példa 820 mg dimetil-2-oxo-heptil-foszfonátot és 1 g 7 - [ 2(3- f ormil-3a-hidroxi-5a-(4-fenil-benzoiloxi)-ciklo­pent-la-il]-5-cisz-én-sav-metilésztert argon atmoszfé­rában 40 ml toluolban szuszpendálunk. 3,9 ml 1 mólos, vizes nátriumhidroxid-oldatot adunk hozzá és a két fázisból álló rendszert 16 órán át erőtel­jesen keverjük. A reakcióelegyet 20 ml etilacetáttal és 2 ml telített, vizes nátriumklorid-oldattal rázat­juk és a szerves fázist elválasztjuk. A vizes réteget 2 x 40 ml etilacetáttal extraháljuk, az egyesített szerves extraktumokat szárítjuk és az oldószert ledesztilláljuk. Preparatív vékonyrétegkromatográfiás úton az enont, azaz a lla-hidroxi-15-oxo-9a-(4-fe­nil-benzoiloxi)-5-cisz,13-transz-prosztadiénsav-metil­észtert kapjuk, átlátszó olaj alakjában, Rf = 0,8 (éterben). M+ (trimetil-szilil-származék): 618 3366 (C37 H S o0 6 Si képletre számított = 618 3376). 770 mg enont 21 ml vízmentes toluolban argon­-atmoszférában keverünk, majd 11 ml 0,323 mólos toluolos diizoborniloxi-alumínium-izopropilát-olda­tot (2,5 ekvivalens) adunk hozzá. Az elegyet 16 óra múlva víz és etilacetát között megoszlatjuk, „Hyflo"-n átszűrjük, a szűrőágyat etilacetáttal mos­suk. A szerves fázist elválasztjuk, vizes nátrium­klorid-oldattal mossuk, magnéziumszulfát felett szá­rítjuk, szűrjük és az oldószert ledesztilláljuk, majd a nyersterméket vékonyrétegkromatográfiás úton tisztítjuk, eluálószerként étert alkalmazva. Olaj alakjában megfelelő enolt, azaz a lla,15-dihidroxi­-9a-(4-fenil-benzoiloxi)-5-cisz,13-transz-prosztadién­sav-metilésztert [Rf =0,3 és 0,2 (éterben) M^tri­metilszilil-származék) = 692 3949 (C40 H 6 o0 6 Si 2 képletre számított = 692 3929)] kapjuk, kevés meg­felelő izopropilészterrel együtt. 6Q5 mg epimer diol és 20 ml metilénklorid ol­datához nitrogénatmoszférában 20C°-on egymás után 1,2 g frissen desztillált 2,3-dihidropiránt, majd 0,3 ml 1%-os tetrahidrofurános p-toluolszulfonsav­-oldatot adunk. 10 perc múlva néhány csepp piri­dint adunk hozzá, az oldatot egymás után telített nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk és szárítjuk. Az ol­dószereket ledesztilláljuk. A bisz-(tetrahidropiranil­éter), azaz a lla,15-bisz(tetrahidropiran-2-il-oxi)­- 9 a- (4 - f e nil-benzoiloxi)-5-cisz, 13-transz-prosztadién­sav-metilészter C—15 epimerjeinek keverékét és ke­vés megfelelő izopropilésztert kapunk, Rf = 0,8 (éterben). 736 mg kapott epimer bisztetrahidropiran-2-iloxi­éter) keveréket szobahőmérsékleten argon-atmosz­férában 15 ml metanol, 15 ml víz, 50 ml 1,2-di­metoxi-etán és 10,7 ml 1 mólos metanolos kálium­hidroxid-oldat (10 ekvivalens) elegyében 16 órán át keverünk. A pH-t jégecettel 7-re állítjuk be és az oldószereket vákuumban bepároljuk. A maradékot 13

Next

/
Thumbnails
Contents