171979. lajstromszámú szabadalom • Szórópisztoly

171979 amelynél a szórt folyadékkal, festékanyaggal együtt nem áramlik ki gáznemű közeg a szórófejből. A folyadékködnek, festékködnek további hát­rányos következménye, hogy az egészségre ártal­mas. Ködöt létrehozó szórópisztollyal csak akkor 5 lehet dolgozni, ha a tényleges bevonáshoz, beszó­ráshoz fel nem használt, köd alakjában a közvetlen környezetben terjengő, káros anyagot valamilyen elszívó berendezéssel eltávolítják. Az ilyen elszívó berendezés költséges szerkezet és csupán ipari 10 üzemekben hozható létre, a találmányunk elé ki­tűzött feladatok — háztartási és házkörnyezeti munkák — végrehajtására nem valósítható meg. A legtöbb ismert szórópisztoly belsejében nem csak az úgynevezett felszállócső szükséges a folya- 15 déknak tartályból szórófejhez vezetéséhez, hanem további olykor bonyolult — csővezeték szakaszok is. Ezeken kívül gondoskodni kell a Venturi-elven működő szórópisztolyoknál a levegő vagy más gáz szórópisztolyba táplálásáról és szórópisztolyban 20 való vezetéséről is. E különféle vezetékek a szóró­pisztolyok előállítási árát nagymértékben meg­növelik. Az ismert szórópisztolyok üzemen kívüli álla­potba helyezése után .komoly feladatot jelent a 25 szórópisztoly kitiszítása. A sokféle, ívelt csősza­kasszal kiképzett, ismert szórópisztolyok minden csőszakaszához nem lehet mechanikai eszközökkel hozzáférni, a csupán hígítóval való átmosás pedig nem mindig elegendő a kellő tisztaság eléréséhez. 30 Az ívelt csővezeték szakaszokban a szórópisztoly üzemelése közben is gyakran dugulás lép fel. Folyadék, illetve festék vagy hasonló anyag szó­rásánál nehézséget okoz az a körülmény, hogy a fúvóka lyukjának méretét nem lehet akármilyen 35 kicsire választani. Folyadék-, illetve festéktakaré­koskodás szempontjából előnyös volna, ha a fú­vóka lyukját olyan kicsire lehetne választani, ami biztosítja a kisszögű, keskeny szórási kúpot, azaz szóráskor csak a beszórni kívánt felületre jutna 40 folyadék, a környezetbe nem kerülne kihasználat­lan anyagmennyiség, tehát a szórni kívánt folya­dékot takarékosan lehetne felhasználni. A gyakor­latban ismert szórópisztolyoknál ez a takarékos anyagkihasználás nem érhető el, mert a fúvóka 4i furatát az előbb ismertetettnél, illetve feltétlen szükségesnél jelentősen nagyobbra kell készítem. Ez azért szükséges, mert a takarékos anyagkihasználást biztosító, kis méretű fúvóka furat gyakran eltö­mődik, eldugul, ilyen kis méretű lyuk esetén a 50 munka úgyszólván lehetetlenné válik. A takarékos folyadékkihasználás elérése céljából már készítettek olyan szórópisztolyt, amelynél egy dugattyú periodikusan elzárja a felszállócső nyílását és így gondoskodik arról, hogy időegységenként 55 csak a szükséges folyadékmennyiség áramoljon ki a szórófejből. Ennek az ismert megoldásnak hibája, hogy a dugattyú periodikus mozgatását elektro­mágneses rezgéskeltő szerkezet végzi, amelyhez rob­banásbiztos pillanatkapcsoló is kell. Az elektro- o0 mágneses rezgéskeltő szerkezet és a pillanat­kapcsoló aránylag drága szerkezet, a szórópisztoly súlyát megnövelik, az elektromágneses rezgéskeltő szerkezet, a pillanatkapcsoló és a dugattyú a folya­dékszórás viszonyai között gyakran meghibásodik. 65 A legtöbb ismert szórópisztoly típus hibája, hogy ipari felhasználásra készültek, azaz bonyo­lultak, drágák és kezelésük, karbantartásuk szakér­telmet és nagy gyakorlatot igényel, amivel a szóró­pisztolyt háztartási és barkácsolási keretek között használó személyek általában nem rendelkeznek. Az ismert szórópisztolyok egy részének hibái közé tartozik az is, hogy üzemeltetésükhöz elektro­mos hálózatra vagy kis erőgépre van szükség. Az ilyen típusok hétvégi házaknál, lakóépületektől kü­lönálló garázsoknál és fák, növények permetezésé­nél nem használhatók. A találmány feladata olyan szórópisztoly létesí­tése, amely egyszerű konstrukciós kialakítású, tehát olcsón előállítható, kezelése és tisztítása szakér­telmet, gyakorlatot nem kíván, üzem közben gya­korlatilag nem dugulhat el, üzemeltetéséhez villa­mos hálózat vagy erőgép nem szükséges, a folya­dékkal együtt gáznemű anyag, levegő nem áramlik ki a szórópisztolyból, tehát folyadékköd, festékköd nem képződik, a szórni kívánt anyag kihasználat­lan, anyagveszteségnek tekinthető része minimális, továbbá bármilyen alakú, a használó személyhez viszonyítva bárhol, bármilyen helyzetben levő felü­letek, illetve tárgyak folyadékréteggel való bevo­násához, festéséhez, illetve permetezéséhez, ezen­kívül ipari célokra is egyformán eredményesen használható. A találmány szerinti szórópisztoly a kitűzött feladatot azáltal oldja meg, hogy folyadéktartály­hoz erősített porlasztóházban levő porlasztófejben a folyadékot bevezető furattal egytengelyű henger­tere, a hengertérben hosszirányban szabadon moz­gathatóan ágyazott, külső felületén két vagy több hosszirányú, folyadékvezető horonnyal kiképzett szelepteste, a szeleptestnek a folyadékot bevezető furat felőli homlokfelületén, a furat torkolati nyí­lása felőli homlokfelületén a furat torkolati nyílása körüli felülethez illeszkedő tömítő gyűrűrésze, a szeleptest tömítő gyűrűrésszel ellentétes homlok­felületéből kinyúló szeleptűje, a szeleptűvel szem­ben a hengertér végfelületéből kinyúló, külső végén a szeleptű ülékeként kialakított felületű folyadék­vezető csöve, valamint a hengertér végfelülete és a szeleptest homlokfelülete között elhelyezett rugója van. A találmány szerinti szórópisztoly további jel­lemzője, hogy folyadéktartálya két félgömb héjból van kiképezve, amelyek előnyösen csavarmenet ré­vén vannak összeerősítve, a két félgömb héj között rugalmas anyagú membrán van befogva, és hogy a két félgömb héj közül az egyikre a porlasztóház vagy csatlakozó csővezeték, a másikra patrontartó vagy hordozható palack csővezetékének csatla­kozója van erősítve. A találmány szerinti szórópisztoly további jel­lemzője, hogy a porlasztóházban a folyadéktartály belső teréhez közvetlenül csatlakozó folyadékvezető furat és erre keresztirányú, folyadék-tűszelepet ágyazó furat van, és hogy a folyadék-tűszelep nyugalmi állapotában a folyadékvezető furat, illetve ennek meghosszabbító furatrésze, az átvezető furat keresztmetszetét záró, hátrahúzott állapotában pedig e keresztmetszetet szabadon hagyó helyzet­ben van. 2

Next

/
Thumbnails
Contents