171964. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolószerelvény, különösen villamos motorokhoz

171964 hasonló 54 kivágással van ellátva. A 46 és 48 lábrész végén oldalirányában kihajlított 56 illetve 58 talp van kiképezve. A 44 kengyel a 14 tok nyitott 20 vége fölött fekszik, az 52 és 54 kivágások pedig a 26 ül. 28 füleket fogják körül. Meg 5 kell- említenünk, hogy a 44 kengyel célszerűen nem takarja be teljesen a kapcsolóüreget, ezáltal lehetővé teszi a levegő cirkulációját. A 10. ábrán látható villamos 60 érintkezőelem vezető és jó rugalmassági karakterisztikával bíró 10 anyagból készül. A 60 érintkezőelem egy lefelé terjedő 62 karból, és egy oldalirányban terjedő ágból áll, amely utóbbi az ellenálláselemmel való jó érintkezés érdekében hullám alakú görbületekkel van ellátva. A 60 érintkezőelem 62 karja 16 15 alapfal 32 nyílásán keresztül van dugva, de amint az a további leírásból kiderül, csak a találmány bizonyos kiviteli alakjai esetén kerül felhasználásra. A 11. illetve 12. ábrákon két különböző 64, 66 érintkezőelemet láthatunk. Mindkét lemez L-ala- 20 kúra van hajlítva, és a 68 ül. 70 lábaik ún. bajonett típusú kivezetést alkotnak. A 72 ill. 74 szárak mint érintkező elemek a 30 nyíláson keresztül a 14 tok belsejébe nyúlnak. A 68 illetve 70 lábakból kiálló 76 illetve 78 fogak a tok sapka 25 alakú részének alsó 16 alapfalán támaszkodnak, és megakadályozzák, hogy az illető érintkezőlemez beljebb mozduljon. így 72 szár távolabb kerül a 16 alapfal belső felületétől mint a 74 szár. A kívánt kialakítástól függ, hogy végül is melyik 30 érintkezőelemet használjuk fel. A 13. és 14. ábrák két különböző, közel tárcsa alakú, pozitív hőmérsékleti tényezőjű 80 illetve 82 ellenálláselemet szemléltetnek. Megjegyezzük, hogy a 82 ellenálláselem lényegesen vastagabb, előnyösen 35 kétszer olyan vastag mint a 80 ellenálláselem. Egy ilyen ellenálláselem ellenálláskarakterisztikája pozitív hőfoktényezővel rendelkezik, és ezenkívül egy pontosan meghatározott átalakulási hőmérséklet felett az ellenállás értéke ugrásszerűen megnövekszik. 40 Például tipikus PTC ellenálláselemet készíthetünk báriumtitanátból, amely anyagot valamilyen ritka földfémmel, pl. lantánnal doppoltunk. Az ellenálláselemek szembenfekvő oldalait valamilyen alkalmas anyagból álló villamosan vezető 84 bevonattal 45 látjuk el pl. lángszórás, galvanizálás, szitanyomás, fémszórás vagy hasonló eljárás segítségével. Az egyik összeállítási módot a 15. ábrán láthatjuk. Eszerint a 14 tokba helyezett két 80' és 80. éllenálláselemet a 64 érintkezőelem 72 szára 50 különíti el egymástól. A 80 ellenálláselem és a 16 alapfal közé szorított 60 érintkezőelem 62 karja kinyúlik a 30 nyíláson, és hozzá van erősítve a 44 kengyel 58 talpához, pl. hegesztés útján. A 44 kengyel másik 56 talpa pedig hasonló módon a B 55 csatlakozóhüvely nyúlványához van erősítve. A B csatlakozóhüvely a 34 nyílásban található. A 64 érintkezőelem 68 lába a C csatlakozóhüvelyhez van hegesztve, úgyhogy végeredményben az ellenálláselemek áramkörileg párhuzamos kapcsolást alkot- 60 nak. Tehát az áram útja a B csatlakozóhüvelytől az 56 talpon át a 44 kengyelhez vezet, ott két ágra szakad, egyrészt az egyik 80' ellenálláselemen, másrészt pedig a 62 karon, a 60 érintkezőrugón és a másik 80 ellenálláselemen átfolyva a 72 szárban 65 újra egyesül, és végül a 68 lábon át a C csatlakozóhüvelybe jut. Ez az összeállítási mód különösen előnyös, mivel az ellenálláselem vezető bevonatain keresztül minimális áramsűrűséget igényel, és ezáltal növeli az élettartamot. A 16. ábra a 10' kapcsolószerelvény egy másik kiviteli alakját mutatja be, amely áramkörileg sorbakapcsolt két 80 és 80' ellenálláselemet tartalmaz. Ennél a megoldásnál a 74 szár a 16 alapfal és az egyik 80 ellenálláseleme között fekszik. Az áram útja most a B csatlakozóhüvelytől az 56 talpon, a 44 kengyelen, az egymásrahelyezett két 80 és 80' ellenálláselemen, a 74 száron és a 70 lábon keresztül a C csatlakozóhüvelyhez vezet. Szükség esetén egyetlen ellenálláselemet is használhatunk, amint a 17. ábrán láthatjuk. Ilyenkor ugyanazokat az érintkezőelemeket kell beszerelni, mint amelyeket a 16. ábra szerinti kiviteli alaknál alkalmaztunk. Az áramköri útvonal is ugyanolyan, mint az előbb, vagyis két sorbakapcsolt ellenálláselem esetén. Csak annyi a különbség, hogy most az előbbi kettő helyett egyetlen vastagabb 82 ellenálláselem szerepel. Egyébként mind a 16. ábra szerinti, mind pedig a 17. ábra szerinti kiviteli alak egyéb szerkezeti elemei megegyeznek a 15. ábrán bemutatott kiviteli alakéval, tehát nem szükséges újra leírni azokat. Az A csatlakozóhüvelyt nem kell beszerelni olyan esetben, amikor a kapcsolószerelvényt közvetlenül rá lehet kötni a motor kivezetéseire. A találmány szerinti kapcsolószerelvény alkalmazását a 18. ábra szemlélteti. Az A csatlakozóhüvellyel mind a Ws indítótekercs egyik vége, mind pedig a WR munkatekercs egyik vége össze van kötve. A B csatlakozóhüvely viszont a Ws

.indítótekercs és a 80 ellenálláselem egyik elektródja közé van beiktatva. Végül a C csatlakozóhüvely a 80 ellenálláselem másik elektródájával és a WR munkatekercs másik végével áll összeköttetésben. Tehát a tápfeszültség megjelenésekor kezdetben a 80 ellenálláselem (vagy ellenálláselemek) kis ellenállású állapota miatt hasonló nagyságrendű áram halad át a motor mindkét tekercsén. Mire a motor eléri az üzemi fordulatszámot, a 80 ellenálláselem (ellenálláselemek) felmelegszik és átbillen a nagy ellenállású állapotába. Ezáltal a motor Ws indítótekercse gyakorlatilag legerjesztődik. A 80 ellenálláselem (ellenálláselemek) mindaddig megmarad a nagy ellenállású állapotában, amíg a motort tápláló váltófeszültség jelen van az A és C csatlakozóhüvelyek között. A 80, 82 ellenálláselemek villamosan vezető bevonatait, valamint a hozzájuk szorított érintkezőelemeket, vagyis a 44 kengyelt, a 60, 64 és 66 érintkezőelemeket olyan anyagból készítjük, hogy az általuk vezetett áram megoszló legyen és semmilyen vagy csak elenyésző rezisztív melegedést okozzon, tehát a korrózió lehetősége minimális legyen. Ennek megfelelően a vezető bevonatok és az éríntkezőelemek anyagát vagy azonos, vagy legalább is galvanikusan kompatibilis elemekből választjuk, hogy a kapcsolószerelvény élettartamát minél jobban megnöveljük. Azonos anyagú érintkező felületek esetén használhatunk például ezüstöt, nikkelt vagy alumíniumot. Különböző 3