171963. lajstromszámú szabadalom • Összeszerelhető-szétbontható csomagoló eszköz, főként láda vagy doboz
7 171963 8 A fentieken kívül a 16 oldallapok mindegyikének az egyik hosszabb oldalán egymástól távol elhelyezett két 24 fül, a másik hosszabb oldalán pedig ugyancsak egymástól távol elhelyezett két 25 fészek helyezkedik el, a mélyedések a 24 fül alakjának megfelelő komplemens alakban vannak kiképezve, és azokkal kapcsolódnak. A fentiekben leírt szerkezetet gyorsan és egyszerűen tégla alakú 10 dobozzá állíthatjuk össze, ha az egyes 11 véglapok egyik oldalán J^vő 13 füleket keresztüldugjuk a 16 oldallapok egyikéhek, valamint a 15 borítás 22 fészkein és 23 résein, majd ezt a műveletet úgy ismételjük meg, hogy a másik 11 véglap megfelelő nyelveit ugyanazon 16 oldallap szemközti 22 fészkeibe és 23 réseibe illesztjük. A fennmaradó 16 oldallapokat ezután az első 16 oldallap körül úgy hajtjuk meg, hogy a hozzájuk kapcsolt 11 véglapok ezen lapokkal is összekapcsolódnak, és ezáltal zárt dobozt kapunk. Fölállított helyzetben a hajtogató vagy zsanérmozgást a 16 oldallap 24 füleinek a szomszédos 16 oldallap 25 fészkeivel való alakzáró kapcsolódása korlátozza. A 15 borítás szélén kiképzett 20 lebenyt ezután úgy erősítjük az összeállított szerkezethez, hogy 21 réseit a 13 fülekhez illesztjük. A 14 oldal hosszabban kinyúló 13 fülei ekkor a doboz lábait fogják képezni. A fenti ismertetés lényegében érvényes a 3b) ábrán feltüntetett megoldásra is, ahol az elasztomer borítást fémborítás, például alumíniumlemez helyettesíti. Kivételt képez azonban, hogy a 2. ábrán feltüntetett összes lapon ugyanolyan 26 kinyúló részt célszerű kialakítani, mint amilyet a 2. ábrán a 16 oldallapok egyikénél már kiképeztünk, és ezt az összeállított doboz végeinél majd lehajtjuk. Beláthatjuk, hogy a rajzon vázolt elemeket egyszerű módon lehet elkészíteni, amely műveletekhez a falapok esetében csak egyenes irányú fűrészvágásokra van szükség, és csak a réseket kell hornyolással vagy marással kiképezni. Az összeszerelést ezáltal is megkönnyíthetjük, hogy először a hosszabb füleket helyezzük el, és a véglapokat ezután illesztjük helyükre. Ezt követően a teljes hajtási műveletet egyetlen folyamatos egyirányú gördítőművelettel végezhetjük el. Az ábrán nem feltüntetett kiviteli változatnál a füleket olyan hosszúságban képezzük ki, hogy egybeessenek az oldallapokon kiképzett fészkek külső széleivel. Ilyen módon a borításon réseket nem kell kiképezni. Ha az ilyen dobozt vagy ládát ezután lábakkal kell ellátni, akkor ezen lábakat egyszerűen a borítás kívánt helyeire lehet ragasztani. A lábakat például az ismert gumi ajtóütköztetőkhöz emlékeztető formájú elemekből képezhetjük ki. Egy további, az ábrán ugyancsak nem feltüntetett kiviteli alaknál a borítás lebenyét kétszeres vastagságúra képezzük ki, olyan módon, hogy a meglevő lebenyhez egy másik vásznazott gumilapot ragasztunk hozzá, amelynél a két vásznazott felület kerül egymással szemközti helyzetbe, és ezáltal a lebeny mindkét látható felületét gumi fogja képezni. Azt találtuk, hogy a lebeny belső gumifelülete súrlódás révén „hozzáragad" a borítás külső gumifelületéhez a doboz vagy láda azon oldalán, amelyhez a lebenyt erősíteni kell. Ilyen módon az összekapcsolás szükségtelenné válik és a kereskedelemben kapható szokásos ragasztószalagok bár-5 melyike, például a ragtapaszok is felhasználhatók a lebeny biztonságos rögzítésére. Az alábbiakban a 4-9. ábrákra hivatkozunk, és az ott feltüntetett dobozt olyan lapok képezik, amelyek mindegyike úgynevezett térkitöltő léc-10 keretből áll, ahol a léceket 2" x l/4"-os puhafa lécek képezik, amelyeket az 5. ábrán szemléltettünk. A keretek az összes lap esetében hasonló kiképzésű 101 keresztlécekből és 102 széllécekből állnak, amelyek alakját az összeszerelt dobozban 15 elfoglalt helyzetük szerint határozzuk meg. A léceket úgy vágjuk ki, hogy kis nyomás hatására egymásba illeszkedjenek, és ezáltal keretszerkezetet képezzenek. Minden térkitöltő keretet 103 belső borítással 2o látunk el, amelyet a 7. ábrán feltüntetett módon mintegy l"-os (2,5 cm) középponti távolságokban sorozatosan a kerethez kapcsolunk, a borítást 28 SWG méretű (0,376 mm) alumíniumlemez képezi. A kereteket ezenkívül ugyanezen anyagból 25 készült külső bevonattal is ellátjuk. Az egyik véglap 104 külső borítóját az 5. ábrán tüntettük fel. A 105 füleket a véglap kereteit képező lécekből képezzük ki. Az alap- és oldallapok egymáshoz nagyon ha-30 sonló kiképzésűek. Mindegyikükön a 105 fülek fogadása céljából 106 fészkek vannak kiképezve, oldalaikon pedig 107 fészkek és ezzel együttműködő 108 fülek találhatók. A dobozfedél a 8. ábrán fel nem tüntetett térkitöltő kerettel és egy 109 belső borítással rendelkezik. A külső borításon 110 lebenyek vannak elhelyezve. A 8. ábrán a bal oldalon a lehajtás utáni, a jobb oldalon pedig a lehajtás előtti állapotot tüntettük fel, és a 110 lebenyeket lehajtás 4Q után kapcsokkal rögzítjük. A kapcsolási vonal fedése céljából szükség esetén fából készült 111 tájolóléceket ragaszthatunk vagy egyéb módon a fedél belső oldalához erősíthetünk. 45 A doboz fő palástjának létrehozásához a 9. ábrán feltüntetett 112 külső borítást először ragasztással vagy egyéb módon ahhoz hasonló, alumíniumból készült négyszögletes másodlagos borításhoz kell erősíteni, mégpedig az ábrán vázolt 114 50 vonalon belül. Ezt követően a 103 belső borítással ellátott oldal- és alapkereteket ehhez hozzáerősítjük, amikor is olyan helyzetet biztosítunk, hogy a 107 mélyedéseket, valamint a 108 záróütközőket tartalmazó szélek között a 2. ábrán látható módon 55 a lécvastagságnak megfelelő távolságot biztosítunk, majd a 115 és 116 lebenyeket meghajtjuk, és kapcsokkal rögzítjük. A doboz összeállításához a véglapok szabadon maradó farészeit ragasztóval vonjuk be, és a vég 60 lapok megfelelő nyelveit a főpalást alaplapjának a réseibe illesztjük. A palást oldallapjait ezután óvatosan felhajtjuk, amíg a záróütközők és a mélyedések egymással teljesen összekapcsolódnak, majd ezeket szárítópástokkal ebben az állapotban rög-65 zítjük. 4