171930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gépi fejéshez, csíraszégény, valamint vértől és gennytől mentes tej biztosítására

5 171930 6 Annak biztosítására, hogy előre meghatározott ideig álljon fenn a kezdeti áramlási irányt biztosító helyzet az áramlásirányítóba, a vezérlő' egység időgenerátorral rendelkezik. Az időgenerátor pl. 0,5 mp fokozatokban állítható kivezérléssel rendelkező stabil időgenerátor lehet. Időgenerátor helyett azonban a pulzálásokat számláló egységgel rendelkezhet a vezérlő egység, amely pl. egy-egy pulzálási fokozattal állítható kivezérlésű lehet. Gondoskodni kell még a vezérlő egység indító jelének stabilizálásáról azért, hogy a kezdeti tejáramlás esetleges lüktetéséből származó zavarokat kiküszöböljük. Ez megoldható pl. akként, hogy az indítójel megjelenésekor — előre beállítható időtartamig fennmaradó — öntartást biztosítunk számára. Ha az áramlásirányítóba folyó tej színe a normális színtől eltér, akkor a már említett fotodióda áramköre záródik és ennek hatására a vezérlő egység számára korlátozó jel születik, aminek eredményeként az áramlásirányító helyzete olyan áramlási utat szab meg, hogy a tej a melléktartályba folyik. A gépi fejés kezdeti időszakának befejeztével és illetve a tej normális színe mellett az áramlásirányító olyan helyzetbe kerül — és a fejés végéig ebben a helyzetben marad — amely helyzet mellett a tej a főtartályba áramlik. A gépi fejés befejezésekor, amikor a tej áramlása megszűnik, akkor a tej áramlását érzékelő elektródáknál megszakad az áramkör és ennek következtében a vezérlő egység működése is megszűnik s a vezérlő egység önműködően nullázza magát, így az újabb fejési ciklushoz készenléti állapota jut. Az áramlásirányító -mint már említettükelektromágnessel működtetett szelep vagy csap lehet, ezek szerkezeti felépítése szintén igen változatos lehet. A vezérlő egység önmagában ismert, bármilyen kialakítása szóbajöhet, ami a vázolt feladat ellátására egyáltalán alkalmas. Elvileg fennáll annak a lehetősége is, hogy az áramlásirányító működtetése elektromágnes helyett pl. pneumatikus szerkezettel történjen. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy a fejőgép kollektorától kiinduló tejvezetékbe iktatott, mellékcsonkjával melléktartályhoz csatlakoztatott, vezérlő egységgel kapcsolatban álló áramlásirányítója van. A javasolt berendezés részleteit, és ennek révén a találmány szerinti eljárás részleteit is, a csatolt rajzokon szemléltetett példakénti kivitel kapcsán ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti berendezéssel ellátott fejőberendezés kapcsolási vázlatát szemlélteti, a 2. ábra pedig az áramlásirányító egy példakénti kiviteli alakját mutatja részben metszve. Az 1. ábrán szemléltetett berendezésnél a fejőgép kollektorától jövő tejvezetékbe van iktatva a 20 áramlásirányító. A 20 áramlásirányító 1 bevezető csonkja a rajzon fel nem tüntetett fejőgép kollektorától jövő 8 tejvezetékhez van csatlakoztatva, míg a 3 kivezető csonkja az 5 főtartályhoz vezető 7 tejvezetékhez van kapcsolva. A 20 áramlásirányító 2 mellékcsonkja ahhoz a 9 tejvezetékhez van csatlakoztatva, amely a 4 melléktartályhoz vezet. A 4 melléktartály el van látva a 12 ürítőveze-5 tékkel, ugyanakkor az 5 főtartályhoz is tartozik egy 13 ürítővezeték. A 4 melléktartály és az 5 főtartály is kapcsolatban áll a vákuumot biztosító géppel a 6 vákuumvezeték révén. A fejőberendezéshez tartozik még a 10 pulzátor, amely a 11 10 szívóvezeték révén a fejőgéphez van csatlakoztatva. A 10 pulzátor mellett 18 légvezetéket tüntettük fel, ami gyakorlatilag a pulzátoron kialakított egyszerű nyílás lehet. A 20 áramlásirányító a 14 és 15 vezérlő-15 vezetékek révén a 16 vezérlő egységgel áll kapcsolatban. A 16 vezérlő egység és a 20 áramlásirányító között vannak még további vezetékek is, amelyek az indítójel vezetésére, vagy a fotodióda által adott jel vezetésére szolgálnak, ezeket azon-20 ban egyszerűsítés céljából nem tüntettük fel a rajzon. A 16 vezérlő egységet a 17 tápvezeték kapcsolja az energiaforráshoz, vagyis a villamos hálózathoz vagy transzformátorhoz. 25 A 2. ábrán az 1. ábra szerinti vázlaton feltüntetett 20 áramlásirányító egy példakénti kiviteli alakja látható részben metszetben. Az áramlásirányítónak a törzsét a 21 agy képezi, amelyben három menetes furat van kiképezve úgy, hogy 30 azok egy központi térbe torkollanak. A menetes furatok egyikébe van behajtva az 1 bevezető csonk, amely — az 1. ábra szerinti kapcsolási vázlattal összhangban — a 8 tejvezeték révén a fejőgép kollektorához van csatlakoztatva. Egy másik mene-35 tes furatban foglal helyet a 3 kivezető csonk, amely a 7 tejvezeték útján csatlakozik az 5 főtartályhoz. A harmadik menetes furatban pedig a 2 mellékcsonk van rögzítve és ez a 9 tejvezeték útján a 4 melléktartállyal van összeköttetésben. A 2 40 mellékcsonk és 3 kivezető csonk egytengelyű helyzetben van és a 21 agyban levő végeik szelepülésekként vannak kiképezve. A 21 agyban levő, a csőcsonkok által közrefogott központi térben foglal helyet a 22 szeleptest, amely a példa szerinti 45 kiviteli alaknál két kúpfelülettel rendelkezik. Az egyik kúpfelület a 2 mellékcsonk végén kiképzett szelepülésre tud illeszkedni, míg a másik kúpfelület a 3 kivezető csonk végén levő szelepüléssel együttműködve alkot szelepet. A 22 szeleptest szimmet-50 riatengelyében kétirányban kiálló 28 rúd és ennek végein egy-egy 27 fegyverzet van. A 27 fegyverzetek keresztirányú, ferromágneses anyagból készült lapok, amelyek a csőcsonkokban úgy illeszkednek, hogy a 22 szeleptest vezetését biztosítják. 55 A 2 mellékcsonkot és a 3 kivezető csonkot is egy-egy 24 mágnestekercs övezi és ezek burkolására pedig a 23 tekercsházak szolgálnak. A 24 mágnestekercsek áramkörbe kapcsolását a 25 csatlakozók szolgálják. 60 Az 1 bevezető csonkban vannak rögzítve a 26 elektródák, amelyek a tej által rövidrezárva indító jelet adnak a 16 vezérlő egység számára. Ugyancsak az 1 bevezető csonkban találhatók a 30 furatok, amelyek egyikében az 1 bevezető' 65 csonkba bevilágító fényforrás van rögzítve, míg a 3