171920. lajstromszámú szabadalom • Vércsoport meghatározó
171920 talanná teszi az eredmény levételét és fokozza a dugulás veszélyét. A találmány célja megfelelő csatorna rendszer kidolgozása, amely a multiplikálásával felépített vércsoport meghatározónál a felsorolt hiányosságok 5 megszüntethetők. Kiülepedés és minta-rnintaátmosódás veszélyének megszüntetése érdekében egyenletes folyadék áramlást biztosítson. Minimális minta és reagens felhasználása mellett gyors, értékelhető reakciókat adjon, valamint gyengébb reakciók ese- 10 tén is biztosítsa az értékeléshez szükséges agglutinátum mennyiségét. Célunk, hogy az egyes csatornák azonos mintából származó eredményeinek „együttfutását" a szinkronizálást a csatorna megbontása nélkül lehes- 15 sen elvégezni. Tegye lehetővé a bonyolult több csatornás váltócsapos mosó-rendszer elhagyását. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a biztonságos eredmény eléréséhez szükséges minta mennyiség lényegesen csökkenthető, ha a minta 20 mosófolyadékkal történő felhígulását megakadályozzuk és a minta és reagens keverés intenzitását fokozzuk. Ez azt eredményezi, hogy viszonylagosan a mosás intenzitása nő, a reagens fogyasztás és a kiválás veszélye pedig csökken. 25 - Az áramlás szempontjából egyenletes ellenállású reaktorok, a reaktorok gyűjtőedényszerű eredménylevevői, csökkentik az eldugulás veszélyét és a gyengébb reakciók érzékelhetőségét növelik. 30 - Az eredmények párhuzamos és egysorban történő lerakása az eredmény lerakón elhelyezett állítható térfogatú szinkronizáló elemek alkalmazásával könnyen elvégezhető. 35 A találmány tárgya tehát vércsoport meghatározó, amelynek mintavevője, reagenstárolóia a reagenseket és vizsgálati anyagokat, valamint célszerűen az eredménylerakón elhelyezett szinkronizáló elemei vannak. 40 A találmány lényege, hogy az enzimet és mintát összekeverő keverőt csavarvonalban vezetett lapított cső alkotja, amely előtt enzimcsatlakozó van elrendezve, továbbá, hogy az eredménylerakó szinkronizáló elemeit változtatható hosszúságú teleszkóp- 45 csövek alkotják. A találmány tárgyát részletesen az egy csatornás kiviteli példa kapcsán a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a vércsoport meghatározó sematikus 50 kapcsolási rajza. A 2. ábra az 1. ábra szerinti 6 keverő nagyobb léptékű sematikus rajza. A 3. ábra az eredmény lerakón elhelyezett szinkronizáló elem nagyobb léptékű rajza, míg a 55 4. ábra az áramlás egyenletességét biztosító kör alakú csatornák egyikének nagyobb léptékű perspektivikus képe az ülepítő rendszerű eredmény levevőveí. 60 Az 1. ábrán látható mintavevőben elhelyezett 1 mintatárolócsőbe kettős szonda nyúlik be, rövidebb szonda plazmát a hosszabb pedig sejtet szív. A felszívott minta sejtjei 3 perisztaltikus pumpán keresztül enzimes 6 keverőbe jutnak, ugyanide ke- 65 rül a 4 tartályban elhelyezett reakciót gyorsító enzim is és a mintával keveredik. Igen fontos az enzim és a minta intenzív összekeverése, mert ettől függ az enzimmel kevert minta és a tesztsavó reaktivitása, de az elemzéshez szükséges minta, illetve a szükséges gyorsító enzim mennyiségére is kihatással van. Az enzimes minta a 6 keverőből 20 elosztón keresztül 15 perisztaltikus pumpa révén az 5 edényből szállított tesztsavóval egyesül. A tesztsavóval egyesült mintát a 15 pumpa még levegővel szegmentálja. A kezelt szegmentált minta a reaktorba, mégpedig a vízszintes tengely köré csavarvonalban hajlított keverőbe kerül, majd ezután ülepítő tekercsbe, amely egy függőleges tengely körül nagyobb átmérőjű csavarvonalban hajlított csőszakasz, itt a reakció lezajlik. A 16 perisztaltikus pumpa fiziológiás só oldatos mosást biztosít, amely csavarkeverő segítségével a hamis agglutanációt (szimpexis) megszünteti. Ezt az eredmény levételéhez szükséges ülepítő szakasz követi. Az eredmény levételét a 7, 8, 22, 9 reaktorból a perisztaltikus 17 pumpa végzi a 7, 8, 22, 9 reaktoron elhelyezett ülepítő rendszerű 23 eredmény levevő segítségével, és továbbítja a 10 eredménylerakón elhelyezett szinkronizáló elemeken keresztül a mozgó 11 szűrőpapírra. A szinkronizáló elem (lásd 3. ábrát) megoldása teleszkópos, nagyobb átmérőjű 34 csőben a kisebb 35 cső elmozdításával a csatorna térfogata növelhető vagy csökkenthető, így a csatornák megbontása nélkül, több csatornán elemzésre kerülő, de azonos mintákból származó eredmények szinkronizálása elvégezhető. A szinkronizáló elem részét képező külső 34 cső a 37 hídon rögzítve van, a 37 híd a 38 csukló körül elmozdítható és így a külső 34 cső alján kialakított 36 cseppentő távolsága a 11 szűrőpapírtól a legkedvezőbb távolságra állítható be. A szinkronizáló elemek száma, a párhuzamosan elemző csatornák számának a függvénye. A mintavételt mosás követi. A kettős szondát a mintavevő kiemelőfeje áthelyezi 2 mosóedénybe. Amikor a kettős szonda a 2 mosóedénybe süllyed 12, 18 szelepek nyitnak 19 váltószelep pedig lezárja a 13 mosófolyadék tárolóval összeköttetésben levő csőszakaszt. így a mosófolyadék a 12, 18 szelepeken átáramolva „elvágja" a mintát a szondában, és a rendszer tiszta mosófolyadékot kap. A szondában maradt vízzel hígult mintát pedig ellenkező irányban e mosóedénybe juttatja. A mosás befejezése után a 12, 18 szelepek zárnak, a 19 váltószelep pedig a 13 mosófolyadék tároló irányában nyit. A mosásnál fontos a szelepek gyors működése, a teljes keresztmetszeten való nyitás és a gyors zárás, valamint a szelepek tökéletes szinkron működésének biztosítása. További követelmény a szelepekkel szemben, hogy ezeket a követelményeket hosszabb üzemidő után is biztosítsák. A mosás minőségét befolyásolja a mintavevő szonda térfogata és kialakítása, valamint az elemzéshez szükséges minta mennyisége is. A szonda a 12, 18, 19 szelepek megfelelő kialakításával, valamint az elemzéshez szükséges minta mennyisége csökkentésével, sikerült megfelelő mosást biztosí-2
