171897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti ezüsthalogenid-zselatin-emulzió érzékenységének növelésére
171897 gyületet, így kéntartalmú vegyületet, redukálószert, vagy rögzítőanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti ditiokarbonsavésztereket ismert módon a következő megoldások szerint lehet előállítani: -Grignard-vegyületeket széndiszulfíddal reagáltatják és a ditiosavsókat dialkilszulfáttal alkilezik. (Houben-Schultze: Ber. dtsch. ehem. Ges. 43, 2482 (1910), Kunz,: Chem. Ber. 99 1393 (1966)]. — Nitril-vegyületeket merkaptán-vegyületekkel és sósavval reagáltatják, majd a kapott iirrinotioéter-hidroklorid-származékokat kénhidrogénnel kezelik. (Marvei C. S. és tsai: J. Am. Chem. Soc: 77, 5997 (1955), Bayer:] — Fenol-származékokat széndiszulfíddal vagy klórditiokarbonsav-észterekkel reagáltatják. (67 119 és 64 062 számú Német Demokratikus Köztársaság-beli szabadalmi leírás.) — Az aromás ditiokarbonsavészterek arilazo-származékait oly módon állítják elő, hogy az arilazó-észtereket aromás diazoniumsóval reagáltatják. (67119 és 64 062 számú Német Demokratikus Köztársaság-beli szabadalmi leírás.) — Az a-hidroxizsírsav- vagy -arilzsírsav-ditiokarbonsavésztereket oly módon állítják elő, hogy cianhidrineket merkaptánnal és sósavval reagál-10 15 20 25 tarják, majd a kapott a-hidroxiiminotioéter-hidrokloridot kénhidrogénnel kezelik. (67119 és 64 062 számú Német Demokratikus Köztársaság-beli szabadalmi leírás.) A találmány szerinti eljárás előnye, hogy az ezüsthalogenid-zselatin-emulziók érzékenységét az aranysóval szenzibilizált emulziók érzékenységéhez viszonyítva mintegy kétszeresére lehet emelni. A nátriumtioszulfáthoz viszonyított szenzibilizálóképesség átlagosan 0,15 log. érzékenység-egységgel növekszik. A találmány szerinti eljárást az alábbi példán részletesen ismertetjük. Példa 14,3 mól% ezüstbromidot tartalmazó ezüstklórbróm-emulziót ismert módon állítjuk elő kísérőanyagokban szegény zselatinból a következő műveletek révén: fizikai érlelés (első érlelés), dermedés, nedvesítés (1800 • 10"6 S2" 1 cm -1 vezetőképességig). A második vagy kémiai érlelés előtt az emulziót 10 darab 1 kg-os részletre osztjuk, és az alábbi szenzibilizátorokkal érleljük: (összehasonlító példa) (összehasonlító példa) A aranysók, B 2 mg a-hidroxi-ditioizovajsavetilészter, C 2 mg a-etila-hidroxi-ditio-n-vajsav-etilészter, D 5 mg C szerinti vegyület, E 2 mg ciklohexanol-1 -ditio-karbonsavetilészter, F 2 mg a-hidroxi-a-metil-ditiofenilecetsav-etilészter, G 2 mg 0-(p-ditiokarbetoxifenil)-N-feniluretán, H 2 mg fluorén-3-ditiokarbonsavetilészter, I 2,5 mg nátriumtioszulfát, K 2 mg N,N-dimetil-ditiokarbaminsav-metilészter A kémiai érlelést 54 C°-on 120 percig végezzük. Az emulzió-mintákat üveglapokra öntjük ki, a la- 45 Minta pokat megvilágítjuk, majd 20 C° hőmérsékleten 5 percig előhívjuk. Az előhíváshoz az alábbi összetételű elegyet alkalmazzuk: 1,5 g N-metil-p-aminofenol-szulfát, 18 g nátriumszulfit, 2,5 g hidrokinon, 18 g káliumkarbonát, 1 g káliumbromid. Fenti anyagokat 1 liter desztillált vízben oldjuk. 50 55 60 A lemezek fixálása és szárítása után szenzitométerrel összehasonlító méréseket végzünk. A. kísérletek során alkalmazott anyagok érzékenység-növelő hatását az alábbi táblázatban tüntetjük fel: 65 Fátyol EU( i E^o Gradáció 7 A 0,27 ' 9,0 7,3 3,3 B 0,27 10,0 8,6 5,2 C 0,25 9,7 8,5 7,0 D 0,25 10,3 9,1 5,8 E 0,29 9,7 8,3 4,5 F 0,20 9,3 8,3 6,0 G 0,30 10,1 8,9 6,0 H 0,25 9,8 8,6 5,9 I 0,23 9,2 8,0 3,8 K 0,25 9,3 8,2 4,1 2
