171890. lajstromszámú szabadalom • Gömbcsuklós tagos lánc

3 171890 4 mészetesen más, eltérő szerelési mód is, de a csuklótest teljes gömb alakja következtében jelen­tős sugárirányú méretnövekedés állna elő. A toló­üzemben vezetőcső alkalmazása esetén ilyen teljes gömb alakú csuklótesttel kialakított lánc esetében jelentős sugárirányú felületi nyomóerők ébrednek, s ez különösen a vezetőcső görbült szakaszaiban okoz nehézségeket. A találmány célja olyan gömbcsuklós tagos lánc kialakítása, amely csekély mértékű sugárirányú csuklóméretek mellett nem csupán vonóüzemben, hanem tolóüzemmódban is alkalmazható, s ugyan­akkor a vezetőcsövekben ébredő súrlódóerők ala­csony szinten való tartását is lehetővé teszi. A fenti célt olyan gömbcsuklós tagos lánc ki­alakításával érjük el, melynél az egyes lánctagok csuklótestén különböző görbületi sugarú, gömb alakú egyközepű két támasztófelület van kiképezve oly módon, hogy a kisebb görbületi sugarú tá­masztófelület a szomszédos lánctaghoz közelebb esik, mint a másik, nagyobb görbületi sugarú tá­masztófelület. A nagyobb görbületi sugarú támasztófelület hú­zóüzemben érvényesül, ezért a továbbiakban az egyszerűség kedvéért húzófelületnek nevezzük. Ér­telemszerűen a másik, kisebb görbületi sugarú tá­masztófelületet a továbbiakban tolófelületnek fog­juk nevezni. A húzófelület az illető lánctag szárát gyűrű alakban veszi körül, viszonylag nagy gör­bületi sugárral képezhető ki, így a húzási igénybe­vétel szempontjából kedvező meglehetősen lapos felületet képez. Ennek eredményeként csupán cse­kély fajlagos felületi nyomás alakul ki, mivel a húzófelület nagy görbületi sugara következtében alig fejt ki rugóhatást. Ezzel ellentétben a dom­ború vagy homorú kiképzésű tolófelület viszonylag kis görbületi sugárral van kiképezve, ahol is a csuklótestnek a lánc hosszirányában mért kiter­jedése homorú tolófelület esetén a görbületi suga­rak különbségével, míg domború tolófélület esetén a görbületi sugarak összegével egyenlő. A fenti kiterjedés azonban mindkét esetben lényegesen ki­sebb a teljes gömbként kiképzett csuklótestek azo­nos kiterjedésénél, amelyek kiterjedése az adott esetben a húzófelület görbületi sugarának mintegy kétszeresével lenne egyenlő. Ily módon teljes gömbként kialakított csuklótesttel kiképzett lán­coknak a fenti hosszirányú kiterjedésével azonos sugárirányú méretével szemben a találmány szerinti gömbcsuklós tagos lánc gömbcsuklóinak sugár­irányú mérete is lényegesen kisebb lesz, hiszen a csuklótest a húzófelülettől kiindulóan a tolófelület irányában fokozatosan vékonyodik. A csuklóhéj legnagyobb sugárirányú kiterjedése a húzófelület tartományába esik. Ennek megfelelően a csuklóhéj azon felülete, amely vezetőcső alkalmazásakor e vezetőcső belső felületével súrlódik, ugyancsak a húzófelület tartományába esik, és a tolófelület a vezetőcső vonatkozásában e súrlódó felülettől toló­irányban meghatározott távolságban van kialakítva. Fentiekből következik, hogy amennyiben toló­üzemmód esetén két szomszédos lánctag egymással szöget bezárva helyezkedik el, a tolóerő sugár­irányú összetevője a tolófelület középpontjából in­dul ki, így e kiindulási pont a csuklóhéj és a vezetőcső felfekvési, illetve érintkezési pontjától meghatározott távolságban van. A fentiek követ­keztében a csuklóhéj és a vezetőcső között csupán csökkent mértékű felületi nyomás alakul ki, s 5 ugyanakkor a súrlódás, illetve a kopás is kisebb mértékű. A csuklótest felvételére alkalmas, csuklóhéjjal kiképzett lánctagvég például hasítások kialakításával­szétfeszíthető lehet, s ily módon lehetővé válik a 10 lánctagok egyetlen darabból történő előállítása, s ugyanakkor szerelésük úgy történhet, hogy a csuk­lótesteket a hasított csuklóhéjakba bepattintjuk. A fentiek szempontjából előnyös, ha a lánctagokat forgástestekként képezzük ki, amelyeknek követ-15 keztében egyidejűleg a találmány szerinti lánc csö­vekben való vezetését, valamint egyszerű előállít­hatóságát is biztosítjuk. A találmányt az alábbiakban példaképpeni ki­viteli alakok kapcsán a mellékelt rajzok alapján 20 részletesen is ismertetjük, ahol az 1. ábra csőben vezetett lánc oldalnézete részben metszve, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatotthoz hasonló 25 lánc keresztmetszete, hasított vezetőcsőben elren­dezve menesztőtag vázlatos feltüntetésével, a 3. ábra az 1. ábra szerinti lánc kiemelt részlete, amikor a szomszédos lánctag bepattintása történik, ?0 a 4. ábra egy további példaképpeni kiviteli alak, az 5. ábra egy harmadik kiviteli alak, amely külön kenés igénye nélkül üreges sínben, előnyösen csővezetékben vezethető, a 6. ábra egy negyedik példaképpeni kiviteli 35 alak hosszmetszete, míg a 7. ábra a 6. ábra szelvényének képe. Az 1. ábrán feltüntetett találmány szerinti gömbcsuklós tagos lánc 5 csuklótestből, 2 szár-40 részből és a szomszédos 1 lánctag 5 csuklótestének felvételére alkalmas 7 befogórészből álló 1 lánc­tagokból tevődik össze. Az 5 csuklótest gömböv alakú 10 gömbsüveg alakú 8 támasztófelülettel van kiképezve, melyeknek a lánc hossztengelyében el-45 helyezkedő közös 3 gömbközéppontja van. Mind­két 8 és 10 támasztófelület domború, tehát a 3 gömbközéppont a 8 és 10 támasztófelületek között helyezkedik el. E két 8 és 10 támasztófelület között az 5 csuklótestet 4 kúpszöggel kiképzett 50 kúpos 9 palástfelület határolja. Külön figyelmet érdemel, hogy e kúpos 9 palástfelület a 10 tá­masztófelülethez nem érintőlegesen csatlakozik, hanem ez utóbbinak a 3 gömbközéppont felé eső, a legnagyobb átmérőnél kisebb palástkörére van 55 csatlakoztatva. Az 5 csuklótest 8 támasztófelületének folyta­tását lényegében hengeres 2 szárrész képezi, amely­nek végére 7 befogórész csatlakozik. E 7 befogó­részben olyan üreg van kiképezve, melynek hatá-60 rolófelületeit 12 homorú támasztófelület, 11 oldal­fal és homorú 6 támasztófelület képezi. Az üreg az 5 csuklótesthez hasonló kialakítású, illetve annak ellendarabját képezi, azzal a különbséggel, hogy a kúpos 11 oldalfal 18' kúpszöge a 4 kúpszögnél 65 nagyobb. A homorú 6 és 12 támasztófelületek 2

Next

/
Thumbnails
Contents