171875. lajstromszámú szabadalom • Belsőégésű kompressziógyújtású robbanómotor
171875 11 12 hüvelyalakú csatornával. Az egyedüli különbség mindössze annyi, hogy a 3. ábra szerinti 35 rugót egy rugalmas falú 35a tömlő helyettesíti, mely egyúttal az 5b csatorna és 48 tér közötti tömítés szerepét is betölti, továbbá, 5 hogy a 41 ház a 74 nyomás alatti tér határolófalához van rögzítve. számítva. Az arányossági tényező akkora, hogy a szabályozás tetszés szerint hajtható végre. Az 5. ábrán a 4. ábrán már megismert kiviteli példának megfelelő, AP nyomású (alacsony-nyomású) szabályozó vázlatos kialakítását látjuk. Ebbe a szabályozóba is a folyékony tüzelőanyag az 59 csővezetéken át érkezik, nyomás alatt. A 66 fúvóka után, az 59 csővezeték a 67 hengerbe csatlakozik, melyben a 68 dugattyú végez alternáló mozgást. A 69 dugattyúrúd az 53 szabályozóemeltyűvel van összekapcsolva. A 68 dugattyúra egyfelől a 70 rugó, másfelől a 67 hengerben levő tüzelőanyag nyomása hat. A tüzelőanyag a szabályozószivatytyú által szabályozott mennyiségben a 71 csővezetéken keresztül áramlik az üzemanyagtartályba (a szabályozószivattyú az 1. és 2. ábrákból megismert módon működik). A 4—6. ábrákból megismerhető kiviteli példáknak megfelelő konstrukció ugyanaz, mint amilyent a 3. ábrán már bemutattunk, a különbség mindössze annyi, hogy a szabályozómechanizmust egy hidraulikus szervoszabályozó rendszer segíti, és hogy a szabályozószervnek a 6. ábrán ismertetett szabályozás-módosítása közvetlenül a 49a csővezetéken érkező nyomás hatása alatt megy végbe. Mindegyik szerkezeti kialakításnál a 20 vagy 20a beömlőnyílások torkolatánál olyan turbulencia keletkezik, hogy a 10 primer tartományba injektált tüzelőanyag optimális égésviszonyok mellett ég el. Ez a turbulencia hatásfokveszteség nélkül jön létre, mivel a 13 fojtószerkezet — amely a turbulenciát előidézi — már korábban is ismert, hagyományos szerkezet volt a találmány születése előtt. A 7. ábrán látható kiviteli példa a 3. ábrabeli konstrukciótól lényegében annyiban tér el, hogy a szabályozható töltésveszteséget létrehozó fojtószerkezet — amelyet itt 13a pozíciószámmal jelöltünk meg — a változtatható térfogatú égéstértől elválasztható. Ezen a rajzon ezt a zárt teret 9a égéstérnek jelöltük. Amint a 7. ábra is mutatja, az 5 csatornához egy 74 nyomás alatti tér csatlakozik, amelyből két darab 7 beömlővezeték ágazik el. A 74 nyomás alatti tér belső 75 határolófala zárja le az 5a csatornát. Ezen a határolófalon van kimunkálva egy olyan átömlőnyílás, amelynek pereme a 76 szelepülést alkotja. Erre illeszkedik a 77 szeleptányér. A 77 szeleptányér egybe van építve a 78 szelepszárral, amely a 76 szelepülésen és a nyomótér 79 tömítéssel ellátott falnyílásán egyaránt áthalad. A 77 szeleptányér és 78 szelepszár együttesen fojtószerelvényt képeznek és egyensúlyi helyzetet foglalnak el, mert a szeleptányérra egyfelől a 78 szelepszár áttételezésével a környezeti nyomás, másfelől a 77 szeleptányér mindkét oldalán uralkodó nyomás érvényesül. Ha például a 78 szelepszár által meghatározott szelvényt sr gyel, a 77 szeleptányér felületét Spgyel, az atmoszferikus nyomást P0 -val, P 2 és P 3 mal pedig a 77 szeleptányér egy-egy oldalán uralkodó nyomások értékeit jelöljük, akkor a nyomások egyensúlyi helyzetét az alábbi összefüggéssel írhatjuk fel: P2 P 3 _ Sj P2 Po Sj Ami a 9a égésteret illeti: ezt a 74 nyomás alatti teret határoló házhoz képest rögzített helyzetű 25 köpeny belső tere és egy további, olyan csúszómozgást végző 38 csatorna belső tere alkotja, mely utóbbi azonos a 3. ábrán már megismert azonos rendeltetésű belső, Szabadalmi igénypontok 1. Belsőégésű, kompressziógyújtású robbanómotor, amelynek túltöltését olyan turbokompresszor végzi, melyben egy kompresszor, a kompresszort meghajtó turbina és egy olyan átömlő csatorna van kialakítva, amely állandó kapcsolatot létesít a kompresszor kiömlőnyílása és a turbina beömlőnyílása között, s amelyen keresztül a turbinába a kompresszor teljes, a motorban nem hasznosított levegője áramlik vissza; a motorban ezenkívül változtatható térfogatú égéstér (munkatér) van kialakítva, amelyet a kompresszor kiömlőnyílásával tápvezeték, a turbina bemenő nyílásával pedig ürítővezeték köt össze oly módon, hogy a munkatér az átömlő csatornának legalább egy szakaszával párhuzamosan van kapcsolva; a motor járulékos égéstere két részre oszlik: éspedig egy primer tartományra és egy szekunder tartományra, vagy öblítőtérre, mimellett a primer tartományt friss levegővel az említett csatorna, a tüzelőanyagot pedig a tüzelőanyag tápvezetéke szolgáltatja, míg a szekunder tartományba az említett csatornán és a gázalakú égéstermékek vezetékén át történik a töltés, s ugyanezen tér a felmelegedett gázokat a turbinához szállító csatorna útján van összekötve; a motor csatornájában fojtószerkezet van beépítve, amely a kompreszszorból kilépő levegő és a turbinába belépő gáz nyomása közötti nyomáskülönbséget hoz létre, s e nyomáskülönbség gyakorlatilag független az említett csatornán keresztüláramló teljes levegőmennyiség és a kompresszor által termelt teljes mennyiségű sűrített levegő nyomása közötti viszonytól, de ugyanabban az értelemben változik, mint a csatornában a fojtószerkezet utáni csatornaszakaszon uralkodó nyomás, azzal jellemezve, hogy a motor csatornája (5) két, egymással párhuzamos csatornaágra (5a, 5b) van osztva; az első csatornaágban (5a) van beépítve a fojtószerkezet (13), maga a csatornaág pedig az égéstér primer tartományába torkollik, míg a második csatornaág (5b) a primer tartományba a nyomáscsökkenést a csatlakozási hely előtt és mögött létesítő módon torkollik, a tüzelőanyag tápvezetéke pedig az égéstér primer tartományába az említett csatornán (5) keresztül áramló friss levegő révén kialakult turbulencia helyén van csatlakoztatva. 2. Az 1. igénypont szerinti belsőégésű robbanómotor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a motorba a folyékony tüzelőanyag hasznos mennyiségét, illetve a beömlőnyílás(ok) átbocsátási keresztmetszetét változtató szabályozószerkezet van beépítve, s a járulékos égéstérben a sztöchiometrikus (vegysúlytani) állapotnak megfelelő, vagy ahhoz egészen közeli, egyenletes égésfeltételek vannak. 3. A 2. igénypont szerinti belsőégésű robbanómotor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egyfelől a porlasztott tüzelőanyag nyomásának, másfelől pedig szabályozott ellennyomás és szabályozó rugó konjugált nyomásának hatása alatt álló pilot-szabályozója (22) van. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
