171857. lajstromszámú szabadalom • Agrotechnikai eljárás szőlőtermesztésre

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. XII. 20. Közzététel napja: 1977. X. 28. Megjelent: 1978. XI. 30. (BA—2840) 171857 Nemzetközi osztályozás: A 01 G 17/02 Dr. BABÖ Tivadar kertészmérnök, Szigetcsép Agrotechnikai eljárás szőlőtermesztésre A találmány szerinti agrotechnikai eljárás a szőlőtermesztés olyan módjára vonatkozik, amelynek alkalmazása esetén a tulajdonképpeni kézi metszés kiküszöbölhető. A javasolt eljárás azonban nem zárja ki, hogy esetenként kézzel 5 metszést is végezzenek. Ismeretes, hogy a szőlőművelés területén felmerülő minden műveletet sikerült már gépesíteni — újabban már a szüretelésre is készítettek elfogadható berendezéseket — csupán a téli 10 metszésre nem szerkesztettek kézi műveletet kizáró gépeket. A gépesítés terén jelentkező e hiány lényegében az egész szőlőtermesztés munkaigényességét közel a korábbi szinten tartotta, hiszen a nagy szőlőterületekkel rendelkező gaz- 15 daságoknál az időszakonkénti kézi munka elvégzésére megfelelő létszámú, szakmailag jól képzett személyzetet kell tartani, jóllehet azok munkaideje egész éven át nincsen kellőképpen kihasználva. 20 A felmerült problémák arra késztették a kutatókat, hogy részletesebben megvizsgálják a metszés nélküli szőlőművelés lehetőségét. Ismeretes, hogy az erdőkben vadon élő szőlőfajok, valamint az elvadult szőlőfajták fényigényessé- 25 gük és erősen poláris természetük miatt lehetőleg mindig a legmagasabb helyzetű rügyekből hajtanak ki, és a hajtások a közeli fák vagy cserjék ágaira felkapaszkodnak. Ha a szőlővessző nem tudott felfelé megkapaszkodni a fa korona- 30 jában, akkor a hajtások a fürtök súlya és saját súlyuk miatt is függőlegesen lefelé hajlanak. A szőlő ezáltal termőre fordította önmagát. Több évi metszés nélküli nevelés után, megfelelő fényviszonyok mellett, a letermett csüngőhelyzetű szálvesszőn — termőgallyakon — a hajtások rövid szakaszukon érnek be. A felső helyzetű hajtások alatt az alsók rendszeresen kifakadnak, termést hoznak. A rendszeres metszés nélküli szőlőtőkék termésmennyisége és vesszőhozama azonban erősen ingadozik. A fluktuáció kialakulásában elsősorban a környezeti tényezők (pl. téli-tavaszi fagy) játszik döntő szerepet. Kis mennyiségű termés esetén (kihagyó év) nagyobb a hajtásnövekedés, jobb a vesszőbeérés, magasabb a mustfok. Nagy termés hatására spontántermő év (a hajtásnövekedés és beérés visszaesik, a virágok elporzósodnak (masculinizáció). A metszés nélkül nevelt szőlő a vegetatív és generatív tevékenységében sajátos összhangot teremt. Ezt az egyensúlyi állapotot fiziológiai egyensúlynak nevezzük. A fiziológiai egyensúly beálltát a környezeti tényezők megzavarhatják. Ennek hatásaként a tőkék szakaszosan teremnek. A fiziológiai egyensúlyra jellemző értékeket (átlagos beérett veszszőhosszúság, mustfok stb.) a kihagyó és spontántermő évek átlagából számítással lehet meghatározni. 171857 1