171847. lajstromszámú szabadalom • Fénygrafikai tablóreklám vagy modell

171847 3 lan és megszakítás nélkül fényfolyam sohasem állítható elő. A találmány célja az említett műszaki és gaz­dasági hátrányok kiküszöbölése és olyan fény­grafikai tabló, illetve modell kifejlesztése, amely egyfelől nem igényel bonyolult programvezér­lést, másfelől fölöslegessé teszi a nagyszámú fényforrás alkalmazását, végül pedig alkalmas megszakítatlan vibrálásmentes fényfolyamok képi megjelentetésére. A találmánynak az a lényege, hogy a fényát­bocsátó test(ek) álló vagy egymáshoz képest el­mozgatható üveg-, vagy azt helyettesítő átlátszó anyagú test(ek), amely(ek)nek legalább egy ré­szén egy vagy több, a fényforrások által élvilágí­tással periodikusan váltakozva megvilágítható jelsereg van elrendezve. Az egyik lehetséges kiviteli mód szerint a fényátbocsátó test(ek) átlátszó hajlékony fólia(k) vagy film(ek), a jelsereg(ek) egymással párhuza­mos és egymástól egyenletes távolságban levő vonalsereg(ek). A vonalsereg(ek) legalább egy ál­ló fólián és egy mozgatható fólián van(nak) el­rendezve és a mozgatható fólián levő vonalsereg az álló fólián levő vonalsereggel 0° és 45° közötti, előnyösen 1° és 10° közötti szöget zár be. Egy másik lehetséges kiviteli mód szerint a be­rendezésnek két vagy több, előnyösen legalább három, a megjelenítés felől nézve egymás mö­gött elhelyezett fényátbocsátó test je, előnyösen síklapja van és a jelseregnek az egyes fényátbo­csátó testeken egymást nem takarva, előnyösen lépcsőzetesen vannak elrendezve. A jelseregben levő pontok zsákfuratokból, a vonalseregek hor­nyokból állhatnak, a fényátbocsátó testek üveg­ből vagy azt helyettesítő anyagból, pl. plexiből vannak. Kivilágítás alatt jelen leírás szempontjából minden olyan közvetlen vagy közvetett, pl. szál­optikás, élvilágításszerű megvilágítást értünk, amely egy fényáteresztő testben, pl. lemezben a teljes fényvisszaverődés elvén alapuló fény veze­tést eredményezhet. Jelsereg alatt jelen leírás szempontjából bár­milyen grafikai elemet, pl. ponto(ka)t, vona­la(ka)t, betű(ke)t és más jeleket tartalmazó áb­rát, valamint képet és fotót értünk. A találmány szerinti fénygrafikai tabló vagy modell legfőbb előnye, hogy azonos felismerésen alapuló két, leggyakrabban használható kiviteli mód segítségével elvileg mindenféle mozgás — aerodinamikai áramlás, tetszőleges halmazállapo­tú anyagok haladó mozgása, gömbfelületeken terjedő hullámok, forgómozgások, örvénylések stb. — könnyűszerrel és egyértelmű fölismerhe­tőséget biztosító módon érzékeltethető. Kedvező az is, hogy a fényfolyam mozgása mindig egyenletes és folyamatos, könnyűszerrel érzékeltethetők térbeli mozgások és áramlások, nagyon egyszerű vezérlő program és/vagy nyo­mógombos beavatkozás segítségével pedig a mozgások külön-külön és egymással egyidejűleg is megjeleníthetők. A találmányt részletesebben az ábrákon be­mutatott kiviteli példák segítségével ismertet­jük. Az 1. ábrán a találmány szerinti fénygrafikai tablóreklám egy kiviteli példája látható, amely­nél egy álló fólián és egy végtelenített, mozgat­ható fólián vonalseregek vannak elhelyezve, a 2. ábra a találmány egy olyan kiviteli példá­ját mutatja be, ahol az egyik vonalsereg az elő­lapon, a másik vonalsereg egy mozgatható fólia­hengeren van, a 3. ábrán a találmány egy olyan kiviteli pél­dája látható, ahol mindkét vonalsereg hordozó fólia hengeralakú, a 4. ábra három egymás mögött elhelyezett fényátbocsátó síklappal rendelkező kiviteli pél­dát mutat be, ahol a jelseregek grafikai ábrát alkotnak, míg az 5. ábrán a találmány egy olyan, a 4. ábra szerinti elrendezéshez hasonló kiviteli példája látható, ahol a jelseregek pon­tok. Az 1. ábrán a mozgás érzékeltetése két vonal­seregből álló 4 jelsereg segítségével történik. A két vonalsereg közül az egyiknek mindig álló helyzetűnek kell lenni, míg a másik az előbbihez képest elmozgatható. Lényeges az is, hogy a két vonalsereg egyes vonalai egy-egy vonalseregen belül párhuzamosak legyenek, a másik vonalse­^eghez képest azonban azzal valamilyen hegyes­szöget zárjanak be. A hegyesszög nagysága 0° és 45° lehet. A tapasztalat szerint az a célszerű, ha a két vonalsereg közötti szög nem nagyobb 10°-nál. Az említett kiviteli példánál a vonalseregek közül az egyik vonalsereg egy álló üveg, vagy azt helyettesítő átlátszó anyagú testen, előnyö­sen álló fólián vagy álló filmen, míg a másik vo­nalsereg egy, a 6 álló fóliához képest elmozgat­ható üveg vagy azt helyettesítő átlátszó anyagú testen, előnyösen 7 mozgatható fólián vagy moz­gatható filmen van elrendezve. A 7 mozgatható fólia célszerűen valamilyen vékony átlátszó és végtelenített celluloid film. A 7 mozgatható fó­liát a 8 továbbító hengerek mentén célszerű ve­zetni, amelyek segítségével lehetőség van egy­részt a 7 mozgatható fólia állandó feszesen tar­tására, másrészt annak mozgatására. A 7 mozgat­ható fólia az ábrákon nem látható módon vonó­orsóval és/vagy excentertárcsával van mechani­kus kapcsolatban. Az ábrán egy olyan megoldást mutatunk be, ahol egy 1 fényátbocsátó előlapon, esetleg az előtt vagy mögött 11 grafikai elemeket helyezünk el, amelyek segítségével az 5 fényfo­lyam információhordozó, illetve szemléltető ké­pesség fokozható. A megvilágítás élvilágítással történik. Egyszerűbb megoldás látható a 2. ábrán, ahol az 5 fényfolyamot az 1 fényátbocsátó előlapra fölvitt 6 álló fólia, valamint az 1 fényátbocsátó előlap mögé elhelyezett 9 hordozó hengeren levő 7 mozgatható fólia segítségével állítjuk elő. A 9 hordozó henger átlátszó rúd vagy cső lehet, amely a 6 álló fóliától, tehát az 1 fényátbocsátó előlaptól célszerűen változtatható távolságban van elhelyezve és önmagában véve ismert, az áb­rán nem látható mozgató mechanizmussal van el-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents