171846. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás kérgesített vasötvözetek optimális hőkezelési paramétereinek meghatározására
MAGYAR SZABADALMI 171846 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS -SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 'iste^v ist Bejelentés napja: 1973. X. 16. (VA—1414) Nemzetközi osztályozás: C 21 D 9/00 ^^r Közzététel napja: 1977. VI. 28. '••"' '" "'•" '•"' s"'' -.ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. XI. 30. Feltalálók: dr. FUCHS Erik oki. kohómérnök 30% dr. GERGELY Márton oki. gépészmérnök, 30% SÁROSSY György oki. gépészmérnök, 30% dr. POCSAJI László oki. fizikus, 10% Budapest Tulajdonos: Vasipari Kutató Intézet, Budapest. Mérési eljárás kérgesített vasötvözetek optimális hőkezelési paramétereinek meghatározására i A találmány tárgya egy mérési eljárás kérgesített vasötvözetek optimális hőkezelési paramétereinek, főként megeresztési paramétereinek meghatározására. A gépalkatrészek egy jelentős részét — fogaskerekeket, tengelyeket — kérgesített kivitelben készítik. A kér- 5 gesített gyártmány alapanyaga (magja) szívós, a kérgesített felület azonban kemény és kopásálló. A kérgesítés egyik leggyakoribb módja a betétből való edzés. Az alkatrészeket ún. betétedzésű acélfajtából készítik el, majd szenítő közegben izzítják. Az izzítás 10 hatására a darab felülete karbont vesz fel, „cementálódik". A felületi karbontartalom annál nagyobb, minél erélyesebben adja le a karbont a szenítő közeg; a réteg vastagsága a hőmérséklettel és az izzítás időtartamával növekszik. A részleteket illetően Verő J.: „Az ipari vas- 15 ötvözetek metallográfiája" c. könyvének, a Vaskohászati Enciklopédia IX/II. kötetének 384—391. oldalaira utalunk. A készre cementált darabokat rendszerint kettősen edzik: Előbb a magrészeknek megfelelő nagyobb, azután 20 a kéregnek megfelelő kisebb hőmérsékletről (vízben, olajban) gyorsan lehűtik a darabot. A kéreg és az átmeneti részek ridegségét egy csatlakozóan elvégzett megeresztéssel csökkentik. A működő felületeket a hőkezelés befejezése után köszörüléssel hozzák a végső 25 méretre. A kérgesített alkatrészekkel szembeni követelmények nagyok és rendszerint összetettek. A kéregnek keménynek és éppen megfelelő vastagságúnak, a magnak szilárdnak és szívósnak kell lennie. Rideg a kéreg sem 30 lehet, mert ha például egy kérgesített fogaskerékről üzem közben akár csak egyetlen részecske is leválik, ez a fogak közé kerülve rövid úton tönkreteszi az egész hajtóművet, az egész berendezést. Ilymódon a kérgesített alkatrész rossz minősége az alkatrész értékének sokszorosát kitevő értékeket kockáztat. Nem sokkal kisebb a kár, ha a nem megfelelő hőkezelési állapot miatt az alkatrészek végső megmunkálásakor, köszörülési repedések révén keletkezik esetleg tömeges selejt. A gyártó üzemeknek így érthetően jó okuk van arra, hogy minél tökéletesebb terméket igyekezzenek előállítani. A minőségre mégis csak a kéreg és a magrész keménységéből, méreteiből tudnak következtetni. Legfeljebb még azt ellenőrzik metallográfiai módszerrel, hogy nincs-e a kéreg anyagában káros cementitháló? Közismert azonban, hogy ezek az adatok nem jellemzik megfelelően a minőséget. Nem marad más hátra, mint annak a megfigyelése, hogy az adott technológiával, főként hőkezelési technológiával gyártott darabok üzemi körülmények között károsodnak-e vagy sem. Az egyszer bevált technológiát a lehetőségek szerint betartják, és bíznak abban, hogy továbbra sem jelentkezik káreset. A hőkezelési állapot közvetlen ellenőrzésére — tudomásunk szerint — eddig nem alakult ki a gyakorlatban használható módszer. Találmányunk ezen a nehézségen kíván segíteni. Alapját a következő meggondolások, illetve felismerések jelentik: 1. A betétből edzett gyártmányok köszörülésekor és üzemi használatakor bonyolult igénybevétel érvényesül, 171846 1
