171823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliakriláttal módosított polivinilklorid feldolgozási segédanyag előállítására

13 171823 14 tanánk. A kétlépéses polimerizáció — azaz első lépésben a vinilklorid, második lépésben a metil­metakrilát polimerizálása — tehát a találmány szerinti eljárás szempontjából döntő jelentőségű. Az akrilsavészter-monomerek — azaz a metil­-metakrilát és az esetleg beadagolt egyéb mo­nomerek — polimerizáció ját a vinilklorid poli­merizálására felhasznált reaktorban, közvetlenül a vinilklorid kezdeti szuszpenziós polimerizáció­jának lezajlása után hajtjuk végre. Az akrilsav­észter-monomerek polimerizáció ját magában a rendszerben végezzük, közvetlenül az után, hogy a polimerizációs reaktort fesztelenítettük, a rea­gálatlan monomert eltávolítottuk, és a reakció­elegyet lehűtöttük. Ekkor a metil-metakrilátot és az esetleges egyéb komoriomert a rendszerbe juttatjuk. A metil-metakrilátot rendszerint már a beadagolás előtt gondosan összekeverjük az egyéb komonomerrel, az akrilsavészter-monome­rek elegyítését azonban magában a reaktorban is végrehajthatjuk. A találmány szerint előállított, poliakriláttal módosított polivinilklorid feldolgozási segédanya­gokat PVC-gyantával vagy vinilklorid-kopolimer gyantával keverjük össze. Ezekhez a keverékek­hez kívánt esetben egy vagy több, alább felso­rolt segédanyagot vagy adalékanyagot is adha­tunk: a) Lágyítók, például ftálsav, adipinsav és sze^ bacinsav alkilészterei és aril-foszfátészterek, így dioktil-ftalát, di-tridecil-ftalát és trikrezil-fosz­fát. b) Csúsztató anyagok, például sztearinsav, bá­rium-, kalcium- és ólom-sztearát, petróleum vagy paraffin-alapú viaszok, olajok, kis molekulasúlyú polietilén-viaszok, sztearinamidok, montánviasz, módosított montánviasz, szintetikus viaszok és sztearinsavészterek, például gliceril-monosztea­rát. c) Színezékek, például kalciumkarbonát, titán­dioxid, iszapolt kréta, szénkorom vagy bármilyen más. a műanyagok feldolgozásában szokásosan felhasznált színezék. d) A késztermék fény és hő hatására bekövet­kező bomlását megakadályozó stabilizálószerek, például fenilszalicilátok, benzofenonok, benztria^ zolok, bázikus ólomvegyületek, így dibázikus ólomfoszfát, dibázikus ólomsztearát, ólomszulfát, ólom-klórszilikát és dibázikus ólomftalát, szerves ónvegyületek, így dibutil-ón-maleát, dibutil-ón­dilaurát, di-n-oktil-ón-maleát polimer, n-butil­ónsav, tiollaurinsav, tiollaurinsav-anhidrid, dibu­til-ón-lauril-merkaptid, dibutil-ón-izooktil-tiogli­kolát, dibutil-ón-merkapto-propionát és di-n­-oktil-ón-S,S'-bisz-(izooktil-merkapto-acetát), bá­rium, kadmium, kalcium vagy cink szerves sa­vakkal képezett sói, így bárium-2-etil-hexanoát, bárium-nonilfenát, kadmium-2-etil-hexanoát, cink-2-etil-hexanoát, valamint bárium-, kadmi­um-, kalcium- és cink-laurát és -sztearát, polial­koholok, így pentaeritrit és szorbit, nitrogéntar­talmú vegyületek, így melamin, benzoguanamin és diciándiamid, epoxidok, így epoxidált szója­olaj, epoxidált lenmagolaj, epoxidált fenyő­gyanta-észterek, butil- és oktil-epoxi-sztearát, szerves foszfitok, így difenil-decil-foszfit, fenil­didecil-foszfit és trisz-nonilfenil-foszfit, és folyé­kony fenolszármazékok, így butilezett hidroxito-5 luol. A lágyítókat, csúsztatókat, stabilizálószereket és egyéb adalékanyagokat H. A. Sarvetnick „Po­lyvinyl Chloride" c. kézikönyve (Van Nostrand Reinhold Co., New York, N. Y., 1969) részletesen TO ismerteti. A PVC-gyanta vagy más vinil-kopolimer gyan­ta és a találmány szerinti, poliakriláttal módosí­tott PVC-feldolgozási segédanyagok elegyítésével kapott kompozíciókat valamennyi ismert bevo-15 nási, impregnálási és öntési eljárásmódban fel­használhatjuk. E kompozíciókból például a leg­különfélébb cikkeket, így csöveket, rudakat, ve­zetékeket, betétdarabokat, öntött és extrudált szilárd testeket, idomdarabokat, kalanderezett 20 filmeket, ömledékből fújt palackokat és más tar­tályokat, extrudált sík lapokat és fújt filmeket állíthatunk elő, és e cikkek előállításához a leg­különbözőbb technológiákat, például extrudálást, kalanderezést, fröccsöntést, ömledékből fújást, 25 injekciós ömlesztést, fluidágyas bevonást, elekt­rosztatikus por-permetezést, rotációs öntést vagy ömlesztést és hasonló módszereket alkalmazha­tunk. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör 30 korlátozása nélkül az alábbi példákban ismertet­jük. A részmennyiségeken — amennyiben egye^ bet nem közlünk — súlyrészeket értünk. 1. példa 35 1. lépés: vinilklorid szuszpenziós polimerizá­lása 37,8 liter űrtartalmú reaktorba a következő anyagokat mérjük be: 40 vinilklorid 10,9 kg víz 26,6 kg metilcellulóz 20 g 2,2'-azo-bisz-izobutiro-45 nitril (katalizátor) 4 g A metilcellulózt a víz egy részében oldjuk, és a víz maradékával együtt juttatjuk a reaktorba. A katalizátort betöltjük, a reaktort lezárjuk, 50 majd teljes mértékben evakuáljuk. 10 perces evakuálás után a reaktorba vinilklorid monomert vezetünk. A reaktort ismét evakuáljuk, 5 percig vákuum alatt tartjuk, majd a vinilklorid mono­mert a rendszerbe juttatjuk. A reakcióelegy ke-55 verését beindítjuk (keverési sebesség: 351 fordu­lat/perc), majd az elegyet 71 C°-ra melegítjük, és addig tartjuk ezen a hőmérsékleten, amíg a nyomás 1,41 kg/cm2 -re nem csökken. Ekkor a reaktort 45 C°-ra hűtjük és fesztelenítjük. 60 2. lépés Amikor az 1. lépés szerinti reakció lényegében teljes mértékben lezajlott, a vinilklorid fölöslegét 65 lefúvatjuk, a keverőt leállítjuk, és az 5—150 jx 7

Next

/
Thumbnails
Contents