171823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliakriláttal módosított polivinilklorid feldolgozási segédanyag előállítására
13 171823 14 tanánk. A kétlépéses polimerizáció — azaz első lépésben a vinilklorid, második lépésben a metilmetakrilát polimerizálása — tehát a találmány szerinti eljárás szempontjából döntő jelentőségű. Az akrilsavészter-monomerek — azaz a metil-metakrilát és az esetleg beadagolt egyéb monomerek — polimerizáció ját a vinilklorid polimerizálására felhasznált reaktorban, közvetlenül a vinilklorid kezdeti szuszpenziós polimerizációjának lezajlása után hajtjuk végre. Az akrilsavészter-monomerek polimerizáció ját magában a rendszerben végezzük, közvetlenül az után, hogy a polimerizációs reaktort fesztelenítettük, a reagálatlan monomert eltávolítottuk, és a reakcióelegyet lehűtöttük. Ekkor a metil-metakrilátot és az esetleges egyéb komoriomert a rendszerbe juttatjuk. A metil-metakrilátot rendszerint már a beadagolás előtt gondosan összekeverjük az egyéb komonomerrel, az akrilsavészter-monomerek elegyítését azonban magában a reaktorban is végrehajthatjuk. A találmány szerint előállított, poliakriláttal módosított polivinilklorid feldolgozási segédanyagokat PVC-gyantával vagy vinilklorid-kopolimer gyantával keverjük össze. Ezekhez a keverékekhez kívánt esetben egy vagy több, alább felsorolt segédanyagot vagy adalékanyagot is adhatunk: a) Lágyítók, például ftálsav, adipinsav és sze^ bacinsav alkilészterei és aril-foszfátészterek, így dioktil-ftalát, di-tridecil-ftalát és trikrezil-foszfát. b) Csúsztató anyagok, például sztearinsav, bárium-, kalcium- és ólom-sztearát, petróleum vagy paraffin-alapú viaszok, olajok, kis molekulasúlyú polietilén-viaszok, sztearinamidok, montánviasz, módosított montánviasz, szintetikus viaszok és sztearinsavészterek, például gliceril-monosztearát. c) Színezékek, például kalciumkarbonát, titándioxid, iszapolt kréta, szénkorom vagy bármilyen más. a műanyagok feldolgozásában szokásosan felhasznált színezék. d) A késztermék fény és hő hatására bekövetkező bomlását megakadályozó stabilizálószerek, például fenilszalicilátok, benzofenonok, benztria^ zolok, bázikus ólomvegyületek, így dibázikus ólomfoszfát, dibázikus ólomsztearát, ólomszulfát, ólom-klórszilikát és dibázikus ólomftalát, szerves ónvegyületek, így dibutil-ón-maleát, dibutil-óndilaurát, di-n-oktil-ón-maleát polimer, n-butilónsav, tiollaurinsav, tiollaurinsav-anhidrid, dibutil-ón-lauril-merkaptid, dibutil-ón-izooktil-tioglikolát, dibutil-ón-merkapto-propionát és di-n-oktil-ón-S,S'-bisz-(izooktil-merkapto-acetát), bárium, kadmium, kalcium vagy cink szerves savakkal képezett sói, így bárium-2-etil-hexanoát, bárium-nonilfenát, kadmium-2-etil-hexanoát, cink-2-etil-hexanoát, valamint bárium-, kadmium-, kalcium- és cink-laurát és -sztearát, polialkoholok, így pentaeritrit és szorbit, nitrogéntartalmú vegyületek, így melamin, benzoguanamin és diciándiamid, epoxidok, így epoxidált szójaolaj, epoxidált lenmagolaj, epoxidált fenyőgyanta-észterek, butil- és oktil-epoxi-sztearát, szerves foszfitok, így difenil-decil-foszfit, fenildidecil-foszfit és trisz-nonilfenil-foszfit, és folyékony fenolszármazékok, így butilezett hidroxito-5 luol. A lágyítókat, csúsztatókat, stabilizálószereket és egyéb adalékanyagokat H. A. Sarvetnick „Polyvinyl Chloride" c. kézikönyve (Van Nostrand Reinhold Co., New York, N. Y., 1969) részletesen TO ismerteti. A PVC-gyanta vagy más vinil-kopolimer gyanta és a találmány szerinti, poliakriláttal módosított PVC-feldolgozási segédanyagok elegyítésével kapott kompozíciókat valamennyi ismert bevo-15 nási, impregnálási és öntési eljárásmódban felhasználhatjuk. E kompozíciókból például a legkülönfélébb cikkeket, így csöveket, rudakat, vezetékeket, betétdarabokat, öntött és extrudált szilárd testeket, idomdarabokat, kalanderezett 20 filmeket, ömledékből fújt palackokat és más tartályokat, extrudált sík lapokat és fújt filmeket állíthatunk elő, és e cikkek előállításához a legkülönbözőbb technológiákat, például extrudálást, kalanderezést, fröccsöntést, ömledékből fújást, 25 injekciós ömlesztést, fluidágyas bevonást, elektrosztatikus por-permetezést, rotációs öntést vagy ömlesztést és hasonló módszereket alkalmazhatunk. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör 30 korlátozása nélkül az alábbi példákban ismertetjük. A részmennyiségeken — amennyiben egye^ bet nem közlünk — súlyrészeket értünk. 1. példa 35 1. lépés: vinilklorid szuszpenziós polimerizálása 37,8 liter űrtartalmú reaktorba a következő anyagokat mérjük be: 40 vinilklorid 10,9 kg víz 26,6 kg metilcellulóz 20 g 2,2'-azo-bisz-izobutiro-45 nitril (katalizátor) 4 g A metilcellulózt a víz egy részében oldjuk, és a víz maradékával együtt juttatjuk a reaktorba. A katalizátort betöltjük, a reaktort lezárjuk, 50 majd teljes mértékben evakuáljuk. 10 perces evakuálás után a reaktorba vinilklorid monomert vezetünk. A reaktort ismét evakuáljuk, 5 percig vákuum alatt tartjuk, majd a vinilklorid monomert a rendszerbe juttatjuk. A reakcióelegy ke-55 verését beindítjuk (keverési sebesség: 351 fordulat/perc), majd az elegyet 71 C°-ra melegítjük, és addig tartjuk ezen a hőmérsékleten, amíg a nyomás 1,41 kg/cm2 -re nem csökken. Ekkor a reaktort 45 C°-ra hűtjük és fesztelenítjük. 60 2. lépés Amikor az 1. lépés szerinti reakció lényegében teljes mértékben lezajlott, a vinilklorid fölöslegét 65 lefúvatjuk, a keverőt leállítjuk, és az 5—150 jx 7
