171823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliakriláttal módosított polivinilklorid feldolgozási segédanyag előállítására

5 171823 6 lása előtt a reakcióelegyet lehűtjük, és (2) az akrilsavészter-monomerek polimerizációját láncátadószerek jelenlétében végezzük. E két intézkedés együttes hatására olyan, poliakriláttal módosított polivinilklorid PVC-feldolgozási segédanyagokat kapunk, amelyek megömlesztett állapotban kiváló folyási sajátságokkal rendelkeznek. A termék kiváló folyási sajátságai feltevésünk szerint annak tulajdoníthatók, hogy a találmány szerinti eljárással olyan termékeket kapunk, amelyek a metil-metakrilátból és az adott esetben jelenlevő egyéb komonomerből származó csoportokat teljesen egyenletes eloszlásban tartalmazzák. Ezzel szemben, ha (1) a metil-metakrilátot és az esetleges további monomert, valamint a katalizátort nem olyan hőmérsékleten adjuk a rendszerhez, ahol a monomerek egyáltalán nem vagy csak kis mértékben polimerizálnak, és (2) a metil-metakrilát és az adott esetben jelenlevő további komonomer polimerizációja során nem használunk fel láncátadószert, ilyen minőségű termékeket nem állíthatunk elő. A keverés sebességének és a kezdeti vinilklorid-polimerizációs lépés és az akrilát-észter monomer további polimerizációja során jelenlevő módosított cellulóz-szuszpendálószer koncentrációjának szabályozásával könnyen szabályozhatjuk az első lépésben képződő PVC-szemcsék méretét, és így nagymértékben megkönnyíthetjük a később bevezetett metil-metakrilát, valamint az esetleg beadagolt egyéb komonomerek abszorpcióját és polimerizációját. Ezzel az intézkedéssel a kapott, poliakriláttal módosított polivinilklorid-szemcsék méretét igen könnyen tarthatjuk a kívánt határok között, és így megakadályozhatjuk a túl nagy méretű szemcsék képződését, amelyek feldolgozási segédanyagként PVC-gyantához keverve a feldolgozás után kapott termékben csomókat vagy „halszemeket" képeznének, illetve a termékek felületét érdessé tennék. Az új eljárás egyik előnyös foganatosítási módja szerint a rendszerbe az előzetesen kialakított polivinilklorid súlyára vonatkoztatva körülbelül 25—66% mennyiségű akrilsavészter-monomert, azaz metil-metakrilátot és adott esetben egyéb komonomert juttatunk. Ennek megfelelően a képződött, poliakriláttal módosított polivinilklorid feldolgozási segédanyag körülbelül 20—40 súly%-ban tartalmaz akrilsavészter-monomerekből, azaz metil-metakrilátból és adott esetben egyéb komonomerből származó polimerrészeket, míg a polivinilklorid a kapott polimerkörülbeiül 60—80 súly%-át teszi ki. Döntő jelentőségű, hogy akrilsavészter-monomerként tiszta metil-metakrilátot vagy főtömegében — azaz legalább 80 súly%-ban — metil-metakrilátból álló monomer-elegyet használjunk fel. A beadagolt akrilsavészter-monomer a metil-metakriláton kívül adott esetben a monomerek összsúlyára vonatkoztatva legföljebb körülbelül 20 súly%, illetve a metil-metaklilát súlyára vonatkoztatva legföljebb körülbelül 25 súly% mennyiségben egyéb monomert is tartalmazhat. Más szavakkal, a találmány szerint előállított új, poliakriláttal módosított feldolgozási segédanyagok poliakrilát-részei tiszta metil-metakrilát polimerek, vagy — előnyösen — metil-metakri-5 latból és legföljebb 20 súly% mennyiségű egyéb etilénszerűen telítetlen (azaz vinil-típusú) komonomerből képzett kopolimerek lehetnek. Amint már korábban közöltük, a feldolgozási segédanyagok a polivinilklorid-tartalomra vo-10 natkoztatva előnyösen körülbelül 20—40 súly% mennyiségben tartalmazhatnak poliakrilát-egységeket, amelyek előnyösen metil-metakrilát kopolimerizációjávai képzett polimer-egységek lehetnek. 15 A találmány szerinti PVC-feldolgozási segédanyagok előnyös poliakrilát-egységeinek kialakítására a metil-metakrilátot például a következő vinil-komonomerekkel együtt adagolhatjuk: 2—3 szénatomos alkil-metakrilátok, így etil-, n-20 -propil- és izopropil-metakrilát, akrilsav és metakrilsav glicidilészterei, így glicidil-metakrilát és glicidil-akrilát, továbbá 1—12 szénatomos, egyenes vagy elágazó alkil-láneot tartalmazó akrilátok, így metil-, etil-, n-propil-, n-butil-, izo-25 butil-, terc-butil-, hexil-, 2-etil-hexil-, decil- és dodecil-akrilát, és a felsorolt alkil-akrilátok elegyei. Az utóbbi csoportba tartozó monomerek a legelőnyösebbek. Különösen előnyösek azok a poliakriláttal módosított PVC-feldolgozási segéd-30 anyagok, amelyek körülbelül 70 súly% polivinilkloridot és körülbelül 30 súly% poliakrilát-egységet tartalmazó szemcsékből állnak, és poliakrilát-egységekként körülbelül 84 súly% metíl-metakrilátból és 16 súly% n-butil-akrilátból fel-35 épített kopolimereket tartalmaznak. Azt tapasztaltuk, hogy ha a polivinilklorid-gyantákhoz az elegy összsúlyára vonatkoztatva körülbelül 1—10 súly% mennyiségű, a fentiek szerint előállított, poliakriláttal módosított poli-40 vinilklorid feldolgozási segédanyagot keverünk, a nem módosított polivinilkloridnál könnyebben feldolgozható kompozíciókat kapunk. így például a feldolgozási segédanyag bekeverésével kapott, könnyebben feldolgozható gyanták Braben-45

der-plasztográfban vizsgálva az alapgyantáénál rövidebb megömlési idővel és nagyobb nyíró nyomatékkal rendelkeznek. Azok a poliakriláttal módosított PVC-feldolgozási segédanyagok, amelyek, adott esetben kopolimerek formájában, 50 előnyösen körülbelül 20—40 súly% polimetilmetakrilát egységeket és körülbelül 80—60 súly% polivinilkloridot tartalmaznak, lényegesen előnyösebbek az egyéb akril-polimérekből kialakított feldolgozási segédanyagoknál. 55 Amint már közöltük, a találmány szerinti eljárás során az előzetesen polimerizált, vizes polivinilklorid-szuszpenzióhoz (elsősorban szuszpenziós polimerizációval előállított polivinilkloridhoz (20—70 súly% menyiségű, metil-met-60 akrilátot és adott esetben egy további komonomert tartalmazó akrilsavészter-monomert adunk. A vinilklorid előzetes szuszpenziós polimerizációja során a vinilklorid monomerhez vagy a vinilklorid és kis mennyiségű egyéb komonomer, 65 például vinilacetát vagy akrilsav-rövidszénláncú