171813. lajstromszámú szabadalom • Kazán és űrítőadagoló berendezés vegyes fahulladékok elégetésére
5 171813 6 hull tovább a 24 szívócsőbe. A leírás alapján a találmány ürítő-adagoló részére vonatkozó lényege és működése érthetővé válik az alábbiak szerint: Az 5 meghajtó motorral egybeépített 7 változtatható fordulatszámú hajtóművel a 13 szállítócsigát lehet úgy forgatni, hogy a silóban fellépő esetleges faforgács tömörödés és anyagoszlopsúly ellenére ne lépjen fel túlzott igénybevétel, ugyanis a 13 szállítócsiga két végén van alátámasztva és meghajtva. A 13 csiga tengelye körüli forgatásához szükséges hajtást a 29 kardáncsuklóról kapja, míg a siló tengelye körüli forgó haladó mozgáshoz szükséges hajtást a 16 járókerék biztosítja. Pl. anyagtömörödés esetén a csiga forgó haladó mozgása megszűnik mindaddig, míg a 13 csiga változatlan szállítása mellett a tömörödést meg nem szünteti, ugyanis fellazítja az anyagoszlopot és ennél fogva a 16 járókerék megindulhat a 17 nyomó és 18 súrlódótárcsák tapadása segítségével. Mindez egyenletesebbé, üzembiztossá teszi a tüzelőanyag adagolást, a berendezés élettartamát megnöveli, a túlzott igénybevételeket meggátolja, így az adagolóberendezés miatti üzemkieséseket kiküszöböli, a berendezés az anyagnedvesség és szemcsenagyság változására nem érzékeny stb., tehát a kitűzött feladatoknak a megoldással eleget lehet tenni. A 3. ábra kapcsán a kazán tűzterének kiképzésének a találmány szerinti leírása az alábbi: A vegyes fahulladékok elégetésére alkalmas kazánnak három részből álló (47, 48, 49) tűztere van. Amely 47 gázosító térből, 48 gázosító csatornából és 49 elégető térből áll. A 47 gázosító tér elülső felső részén a darabos fahulladékot beadagoló 50 szerkezet, e mellett a faforgácsot és a gázosító primer levegőt befúvó 51 fej és az 52 tartalék olaj vagy gázégő helyezkedik el, továbbá 52 ferdelépcsős ill. síkrostélya van, amelyen égethető el az 50 szerkezettel beadagolt darabos fahulladék az 56 csövön és az 57 csappantyúval beadott égési levegővel. A rostély alatti 58 hamuzótérbe torkollik a faforgácsot szállító levegő egy része. A második 48 tűztérrész, mint gázosító csatorna működik. A harmadik tűztérrésznek, a 49 elégető térnek felső oldalfalán 59 besugárzott fűtőfelülete és alul 60 rostélya, valamint az alatt 61 hamuzótere van, az alatt pedig a 62 hamuzó ajtaja helyezkedik el. Ide is 63 légvezeték torkollik. A gázosító levegőt bevezető 51 befúvófej és az 53 rostély alá a levegőt vezető 56 cső, valamint a 63 légvezeték a szállító levegőt leválasztó 63 idomból ágaznak le. A 3. ábrán látható segédberendezések számozása és megnevezése azonos az 1. ábrán leírtakkal. A kazán további részei: A 65 konvektív füstcsövek, a 66 fordító-kamra, a 67 és 68 további füstcsövek, a 69 forduló-kamra, a 70 gyűjtőtér, a 71 ciklon ill. multiciklon, a 72 füstgáz-vezeték, a 73 füstgáz-csappantyú, a 74 füstgázventillátor, annak 75 nyomócsonkja és 76 kémény. A faforgácsot a 77 irányból a 78 ciklonban szállító levegő a 79 irányban távozik a ciklonból és a faforgács beleesik a 2 silóba. A találmánynak a kazánra vonatkozó része a fenti leírás alapján a következő, és lényege is az alábbiakban foglalható össze: A kazán első 47 gázosító terében a faforgácsot csak az égési levegő egy részével pl. 30—60%ával tökéletlenül égetjük, azaz gázosítjuk el kb. 1200 C° hőmérsékleten. Az 53 rostélyon elégetett darabos fahulladékból keletkezett füstgáz és annak csak annyi légfeleslege jut a 47 gázosító térbe, hogy teljes elégés helyett a gázosítás csupán folytatódik a 48 gázosító csatornában. A 49 elégető térben fejeződik be a teljes égés, a 60 rostélyon át befúvott levegővel. A gáz egyenletes intenzív világító lángját az 59 besugárzott fűtőfelületek oly erősen hűtik (kb. 1000 C°), hogy itt már NOx képződés nem állhat elő, az elnyújtott égés miatt egyik tűztér-részben sem keletkezik az említett káros koncentrált égés és nagy hőfok, sőt az első két 47 és 48 tűztérrészben légfelesleg helyett léghiány áll fenn. A találmánynak e része tehát a fahulladék-tüzelőberendezések legkorszerűbb ismert változataihoz alapvetően eltérő, a három elkülönített és meghatározott funkciójú és kiképzésű tűztér-része folytán. Ebben áll tehát a találmány e részének lényege. Az 1. és 3. ábrák kapcsán leírt eljárás minden tekintetben biztosítják a bevezetőben kitűzött többirányú szigorú követelmények kielégítését, mert az ismert hibák kiküszöbölését szem előtt tartó, koncepcionálisan másképpen kialakított szerkezet következetesen megvalósítja ezeket. Szabadalmi igénypontok 1. Kazánberendezés vegyes fahulladékok eltüzelésére, azzal jellemezve, hogy olyan többlépcsős kialakítású három részből álló tűztere (47, 48, 49) van, amelyek közül az első tűztér-rész a gázosító tér (47) elülső részén ferde rostély (53), valamint a faforgácsot és a gázosító levegőt befúvó fej (51) helyezkedik el, továbbá hogy a légvezeték (56) a ferde rostély (53) alatti térbe (58) beépített légcsappantyúval (57) torkollik, továbbá hogy a második tűztér-rész gázosító csatornának (48) van kialakítva, továbbá hogy a harmadik tűztér-résznek az elégető térnek (48) besugárzott fűtőfelülete (59) és alul rostélya (60) van kialakítva és a rostély alatti hamuzótérbe (61) torkolló légvezetékkel (63) rendelkezik. 2. Ürítő-adagoló berendezés vegyes fahulladékok elégetésére, célszerűen az 1. igénypont szerinti kazánhoz azzal jellemezve, hogy a körbejáró csigatengelynek (14) végén súrlódó tengelykap-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
