171776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményfémekből levő hüvelyek és hasonló munkadarabok előállítására

3 171776 4 vetkeztében azonban a munkadarab furat- és pa­lástrészét csak hosszú ideig tartó, drága gyémánt szerszámmal lehet készre munkálni. Ez az elké­szítés költségeit nagymértékben megnöveli. Kü­lön nehézséget okoz, hogy a furatban levő hajlás, íveltség köszörüléssel nem tüntethető el, csak fu­rathónoló szerszámmal való megmunkálás útján tehető a furat egyenessé. Ismert olyan megoldás is, amelynél műgrafit tulajdonságú anyagból a készíteni kívánt test üregével azonos alakú, a test üregénél kisebb mé­retű idomot készítenek és erre fémoxid port saj­tolnak. A fölsajtolt fémoxid porból levő réteget előzsugorítják, majd a műgrafit és fémoxid por anyagú idomot a készíteni kívánt test üregével azonos alakra és méretre munkálják és ezt az ido­mot az előzsugorított keményfém test üregébe helyezik. Az előállítani kívánt test végzsugorítá­sát ilyen állapotban végzik. » Ez a megoldás valamennyi előző megoldásnál jobb eredményt szolgáltat, azonban hibája, hogy a műgrafit magrész és a fémoxid por anyagú bur­koló réteg tulajdonságai megmunkálási, forgácso­lás-technológiai szempontokból egymástól nagy­mértékben eltérők. Az üregnek műgrafittól és fémoxid por anyagú rétegtől való mentesítése so­rán aránylag gyakran előfordul, hogy különböző nehézségek, például szerszámtörések és hasonlók lépnek föl, az előállítani kívánt test üregének fala megsérül. A találmány feladata keményfémekből levő hüvelyek és hasonló munkadarabok előállítására olyan eljárás létesítése, amelynél a munkadarab falvastagsága a szilárdsági követelményeket ki­elégítő lehető legkisebb méretűre választható, a végzsugorításhoz különleges drága műszerek és különlegesen jó szakképzettségű szakemberek nem szükségesek, továbbá az előállítani kívánt munkadarab a végzsugorítás utáni készremunká­lás során nem sérülhet meg, a munkadarabok se­lejt nélkül és gazdaságosan, olcsón állíthatók elő. A kitűzött feladatot a találmány szerinti eljá­rás révén azáltal oldjuk meg, hogy a keményfém porból ismert módon izosztatikus vagy hidroszta­tikus sajtolás révén homogén sűrűségű munka­darabot sajtolunk és a munkadarabot ebben az állapotban előzsugorítjuk, a munkadarab furatá­nál vagy üregénél kisebb méretű műszén rudat vagy tárcsát készítünk és ennek munkadarab fa­lával érintkező felületére fémoxid por alapanya­gú burkoló réteget viszünk, amely burkoló réteg előállításánál 1 súlyrész bentonitból és 2—5 súly­rész zsíros agyagból álló keveréket készítünk, e keverékből fémoxid porhoz 1—10 súlyszázalék­nak megfelelő mennyiséget keverünk, az így elő­állított anyagot összeőröljük és az őrleményt víz bekeverése révén gél állapotba hozzuk, az előké­szített, méretre munkált műszén rúdra vagy tár­csára a gél anyagból mártással, kenéssel, extru­dálással, szórással vagy fröccsöléssel 0,1 mm-nél nagyobb rétegvastagságot viszünk föl, a fölvitt burkoló rétegből a fölösleges vizet a kerámia iparban ismert módon elpárologtatjuk, a műszén rúdra vagy tárcsára fölvitt burkoló réteget elő­égetjük, majd méretre munkáljuk, az így előállí­tott rudat vagy tárcsát az előzsugorított munka­darab furatába, illetve üregébe helyezzük és eze­ket együtt kemencében levő, porózus fémoxid anyagú lapra helyezzük, majd a kemencét a ke­ményfém anyag kobalt tartalmától függően 1280—1520 C°-ra fűtjük és e hőmérsékleten a munkadarabot 0,5—10 percig hőntartjuk, ezt kö­vetően lehűtjük, majd a rúdra vagy tárcsára zsu­gorodott keményfémből a rudat vagy tárcsát ki­fúrjuk és a munkadarab furatát, illetve üregét készre munkáljuk. A találmány szerinti eljárás jellemzője az is, hogy az előzsugorított munkadarab furatába, il­letve üregébe helyezett rudat vagy tárcsát egé­szében fémoxid porból, sajtolás, előzsugorítás és méretre munkálás révén készítjük. A találmány szerinti eljárást részleteiben egy az eljárás révén előállított hüvelynek rajzon vá­zolt példaképpeni kiviteli alakjával kapcsolatban ismertetjük. Az ábra az eljárás révén előállított példakép­peni hüvelyt a végzsugorítást végző kemencébe helyezett állapotban mutatja. A találmány szerinti eljárással a keményfém anyagú, például 15%-nál nagyobb kobalt tartal­mú munkadarabot, 1 hüvelyt állítjuk elő, mely­nek keresztmetszeti méretei a magassági, illetve hosszúsági mérethez viszonyítva aránylag kicsik. Az 1 hüvelyt ismert módon, izostatikus sajtolás­sal állítjuk elő és a hüvely a sajtolás után homo­gén sűrűségű állapotban van. Ezután az 1 hüvelyt előzsugorítják. Az előzsugorítás hőmérsékletén az 1 hüvely megtartja a sajtoláskor kapott alakját, nem deformálódik. A végzsugorítás elvégzéséhez a találmány szerint például kereskedelmi, elekt­róda minőségű 2 műszén rudat használhatunk, amelyet külső palástján, azaz azon a részén, ahol végzsugorításnál az 1 hüvellyel érintkezésbe ke­rül, 3 burkoló réteggel vonjuk be. A 3 burkoló réteg alapanyaga fémoxid, például alumínium­oxid, amely szenet vagy szenet leadó anyagot nem tartalmaz. A 2 műszén rúd a végzsugorítás hőmérsékletén nem érintkezhet az 1 hüvely anyagával, mert a 15%-nál nagyobb mennyiségű kobaltot tartalma­zó keményfémek a végzsugorítás 1300 C° körüli hőmérsékletén a 2 műszén rúdból szenet venné­nek fel, a szén a keményfém kobalt alkotójával vegyileg egyesülne, kobaltkarbidot alkotna, amely kobaltkarbid lehűlés során ismét kobalttá és szénné bomlana és az 1 hüvely furatának fe­lületét porózussá tenné. Emiatt az 1 hüvely fel­adatának elvégzésére alkalmatlanná válna. A végzsugorítás céljaira szolgáló kemencébe 4 szénlapot, erre pedig olyan 5 lapot helyezünk, melynek anyaga valamilyen fémoxid. Az 1 hü­velyt és 3 burkoló réteggel bevont 2 műszén ru­dat végzsugorításhoz az 5 lapra helyezzük. Az 1 hüvely furatának átmérőjét úgy választ­juk meg, hogy ezen az eddigi eljárásnál szokásos 0,5—1 mm helyett csak maximálisan 0,2 mm-es megmunkálási ráhagyás legyen. A 3 burkoló réteget úgy állítjuk elő, hogy a plasztifikált fémoxid anyagot radiális sajtolással 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents