171772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polivinilklorid- vagy vinilklorid-kopolimer bázisú műanyagporok előállítására

3 171772 4 hogy 0,3—0,6 mm nyílásátmérőjű fúvókákat alkalmazzunk polivinilklorid-, illetve kopolimer-latexek porlasztó szárításához és hogy ily módon olyan port állítsunk elő, amelyben a 40 [x-nál nagyobb szemcsék mennyisége kevesebb mint 2 súly%. A találmány szerinti módszerrel előállított porok azonnal pasztává dolgozhatók fel, azaz azonnal rendelkeznek a pasztakészítéshez szükséges finomsággal és az őrlési és légfajtázási műveleteket nem igénylik. Ennélfogva lehetővé válik a két utolsó művelet teljes kiküszöbölése és az őrlésnél fellépő szemcsekárosodás elkerülése. A műanyagport a porlasztó szárítás után csupán szitáljuk, hogy a porlasztó toronyban a falra tapadt csomók általi szennyeződéstől megtisztítsuk. A találmány szerinti módszerrel olyan diszperziók dolgozhatók fel, amelyek a szokásos emulziópolimerizációval előállított vinilklorid-homo-és kopolimer-diszperziók. (Vö. Kainer, 1965, 34 ff oldal.) Alkalmasak még az úgynevezett homogenizáló polimerizálással kapott diszperziók is. Komonomerként például alkalmazhatók az alábbi vegyületek: vinilacetát, vinilidénklorid, viniléter, akrilnitril és akrilsavészter. A diszperziók a szokásos mennyiségben a monomer súlyára vonatkoztatva emulgátorokat tartalmazhatnak, például 2 súly%-ot vagy ennél többet, például 3—5 súly%-ot vagy ennél kevesebbet, legfeljebb 0,3 súly%-ot. A diszperzió szilárdanyag-tartalma ugyancsak a szokásos határok között mozog. A diszperzió szilárdanyag-tartalma lehet 3—70 súly%, azonban előnyösen 40— 65 súly% között van. A porlasztást szokásos felépítésű porlasztó tornyokban kivitelezzük. A torony magasságát tetszés szerint választhatjuk meg. Általában az iparban alkalmazott berendezések párologtatási teljesítménye 0,5—10 t víz/h. A találmány szerinti eljárás kivitelezéséhez alkalmazható egykomponensű fúvókák (folyadéknyomású fúvókák) közelebbi meghatározásával Vauch/Müller, Grundoperation chemischer Verfahrenstechnik, 1966, Verlag Theodor Steinkopff, 276. oldal szakirodalom foglalkozik. A találmány szempontjából porlasztó fúvókaként alapjában véve minden jól kialakított egykomponensű fúvóka számításba jöhet. A fellépő erózió miatt azok a fúvókák előnyösek, amelyek kopóalkatrészei kemény, például színterezett anyagból készültek. A fúvóka készülhet keményfémből, kerámiából, szintetikus úton előállított nemeskőből, borozott és nitrált anyagból. A fúvókát úgy választjuk meg, hogy annak nyílásátmérője előnyösen 0,3—0,6 mm között legyen. A porlasztó kúp nyílásszöge az üzemeltetési feltételektől függően 60—120° között lehet. Előnyösen ha a diszperziót dugattyús membránszivattyúval a porlasztáshoz szükséges nyomásra beállítjuk és ilyen nyomással a csővezetéken át a fúvókákhoz vezetjük. A dugattyús A kiadásért felel: a membránszivattyú pulzálását célszerűen szélkazánnal, összetett szivattyúval vagy hasonló berendezéssel 5%-nál kevesebb maradék pulzálásra csökkentjük. 5 Példa Ismert felépítésű porlasztó' szárító toronyt, melynek űrtartalma kb. 200 m3

, 25 darab egy-10 komponensű, 0,4 mm átmérőjű fúvókával látunk el. A fúvókák elé dugattyús membránszivattyút kapcsolunk. A pulzálás 2,5%-os. A PVC súlyára számítva a porlasztandó polivinilklorid-diszperzió szárazanyag-tartalma 48% és emulgátor-tartalma 15 2%. A diszperzió felületi feszültsége 39 dyn/cm. A toronyban a diszperzió belépési hőmérséklete 160 °C és kilépési hőmérséklete 60 °C. A diszperziót 800 bar nyomással porlasztjuk; a fúvókák teljesítménye 75 kg diszperzió/h. 20 A száraz polivinilklorid port rostáló gép felett, melynek garnitúráját 300 ^i-ra állítottuk, átszitáljuk. A durva szemcsés rész 0,3%-ot tesz ki. A kapott műanyag port 35 súlyrész dioktilftaláttal pasztává dolgozzuk el, amely előnyös reológiai tu-25 laj donságokkal rendelkezik. A találmány szerinti eljárással elért technikai haladás a következőkben foglalható össze: 1. Az előnyös porlasztási nyomáson az egykomponensű fúvókák nem tömődnek el. 30 2. A kétkomponensű fúvókákhoz képest az egykomponensű fúvókák jobb hatásfoka által a nagy porlasztásos nyomás ellenére is csekély a költségfelhasználás. 3. A kétkomponensű porlasztás gázballasztja 35 fölöslegessé válik. Az áramlási viszonyok a toronyban kedvezőbbek, mivel a porlasztó levegő nem örvénylik. A szárító nagyobb specifikus teljesítménye lehetséges. A szárítás hatásfoka javul. 4. Az eljárás kis fúvókaátmérőkkel oly módon 40 irányítható, hogy olyan por keletkezzen, amely szemcsemérete paszta elkészítéshez megfelelő finomsággal rendelkezik és így az őrlés és a légfaj tázás művelete feleslegessé válik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás polivinilklorid vagy vinilklorid-kopolimer bázisú műanyagporok előállítására a po-50 limer-diszperziók egykomponensű fúvókákkal történő porlasztásos szárítása útján, azzal jellemezve, hogy a porlasztást 500 bar porlasztó nyomásnál magasabb nyomáson végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí-55 tási módja, azzal jellemezve, hogy a porlasztást 550—1000 bar közötti porlasztó nyomáson végezzük. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás foga^ natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a disz-60 perziót dugattyús membránszivattyúval szállítjuk. si és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2 78.6126.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató