171771. lajstromszámú szabadalom • Folydék átfolyásmérő berendezés

3 171771 4 maszkodnak oly módon, hogy a mérődugáttyú mozgása nyomán eltolt feszítőkar egy vele érintkező szeleprugót megfeszít. A feszítőkarok másik végeiken elforgathatóan vannak csapágyazva. A szeleprugókat megfeszített állapotban egyegy támasztókar rögzítheti. A támasztókarok olyan kétkarú emelőként lehetnek kiképezve, amelyeknek forgáspontjai és a feszítőkarok forgáspontjai a mérődugattyú tengelyének különböző oldalaira esnek, továbbá a kétkarú támasztókarok egyik karjai egy-egy, a nyitó-záró szerkezetre, előnyösen a váltószelepre rögzített támasztéknak feszülnek, a másik karjai a feszítőkarok által rugóerő ellenében elmozdíthatóan vannak elrendezve. Egy másik kivitelnél a mechanikus erőtároló pattanó rugók, amelyeknek egyik végei a mérődugattyú tengelyével párhuzamosan, előnyösen azzal azonos tengelyű, tengelyük irányába elcsúsztathatóan elrendezett himbáinak egyik pontjaihoz vannak rögzítve, míg a pattanó rugók pattanó végei a váltószelep ütközőin fekszenek fel. Egy további kivitelnél az erőtárolók olyan mágnesek, amelyek közül az egyik egy, a folyadéktereken belül a mérődugattyúban elhelyezett dugattyúmágnes, további egy, előnyösen két mágnes a folyadéktereken kívül, mint himbamágnes van kiképezve. A mérődugattyú által elválasztott folyadéktereket egy kör- vagy négyszögkeresztmetszetű mérőpersely és két membrán határolja. Egy különösen előnyös kiviteli példánál a két folyadékteret egymástól elválasztó mérődugatytyú egy dugattyúszárban folytatódik, amely egy, a mérődugattyú két holtponti helyzetében a bevezető nyílással, ill. a kivezető nyílással egyszintben levő keresztfuratig üreges kiképzésű és a dugattyúszárat koaxiálisán körülvevő váltószelep szivárgásmentesen, de tengelyirányban elcsúsztathatóan illeszkedik a dugattyúszárra. A találmány tárgyát részletesen az ábrákon látható kiviteli példákon ismertetjük. Az 1. ábrán a találmány szerinti készülék egy kiviteli példájának elvi rajza látható, ahol váltószelepet körülövező feszítőkarokkal nyomott rugók mozgatják el a váltószelepet, a 2. ábrán a találmány szerinti készülék egy másik kiviteli alakjának elvi rajzát mutatjuk be, ahol az erőtároló billenő rugó, a 3. ábrán a találmány szerinti készülék egy további kivitelének elvi rajza látható állandó mágneses erőtárolóval, a 4. ábrán a találmány szerinti készülék egy további kiviteli alakját mutatjuk be, ahol a cső alakú váltószelep a dugattyúszárát körülveszi és ahhoz képest rugók segítségével mozdul el. Két, előnyösen szimmetrikusan elrendezett 1, 2 folyadéktér nyitó-záró szerkezettel, a példában 3 váltószeleppel ellátott csatlakozó vezetékekkel rendelkezik. Az 1 és 2 folyadékterek között két, előnyösen ugyancsak szimmetrikusan elrendezett holtpont között egy alternálóan elmozgatható 4 mérődugattyú van, amely oly módon van ágyazva, hogy a két 1 és 2 folyadékterek között a folyadék átszivárgását megakadályozza. A 4 mérődugattyú homloklapjaival szemben egy-egy 5 és 6 feszítőkar van, amelyek mindegyikének egyik vége egy-egy 7 és 8 szeleprugóra támaszkodik. Az 5, 6 feszítőkarok másik végükön 5 elforgathatóan vannak csapágyazva. Ha a 4 mérődugó az 5, ül. 6 feszítőkart eltolja, az 5. ill. 6 feszítőkar elfordul és egyik vége útján megfeszíti a 7, ül. 8 szeleprugót. A 7, 8 szeleprugókat megfeszített állapotban 10 egy-egy 9, 10 támasztókar rögzíti, amelyek a példában olyan kétkarú emelőként vannak kiképezve, amelyeknek forgáspontjai és az 5, 6 feszítőkarok forgáspontjai a 4 mérődugattyú tengelyének — a készülék ábra szerinti metszetét tekint-15 ve — különböző oldalaira esnek. A 9, 10 támasztókarok egyik karja egy-egy, a 3 váltószelepre rögzített 11, 12 támasztéknak feszül. A 9, 10 támasztókarok másik karjait az 5, 6 feszítőkarok rugóerő ellenében a 4 mérődugattyú holtpont fe-20 lé haladásakor elmozdítják és ezzel a 9, 10 támasztókarok 11, 12 támasztékról lecsúszva a 7, 8 szeleprugókban felhalmozott energiát felszabadítják, ezzel a 3 váltószelepet másik állásába billentik. A 9, 10 támasztókarok forgáspontja 13, 14 25 excenterek segítségével eltolható, ezzel a holtpontok helyzete, ül. az egy löketre eső térfogat beállítható, kalibrálható. A 3 váltószelep egy további kiviteli példa szerint egy tengelyen elhelyezett három 15, 16, 17 30 zárótestből áll. A tengelyen az 5, ül. 6 feszítőkarok és a két szélső 15, ill. 17 zárótest között vannak a 7, ül. 8 szeleprugók elhelyezve oly módon, hogy a 7, 8 szeleprugók szélső 15, 17 zárótestek felőli végei a 3 váltószelep tengelyéhez vannak 35 rögzítve. A középső 16 zárótest egy 19 kivezető nyílás, a két szélső 15 és 17 zárótestek egy-egy, egymással előnyösen összekötött bevezető 18, 20 nyílások előtt elmozdíthatóan vannak elrendezve oly módon, hogy ha a kivezető 19 nyílás az 1 40 folyadéktérrel van összeköttetésben, a 2 folyadéktér a bevezető' 20 nyíláson át telítődik, ha pedig a kivezető 19 nyíláson át a 2 folyadéktér ürül ki, akkor a bevezető 18 nyíláson át az 1 folyadéktér töltődik fel. 45 A löketszám, ül. célszerűség kedvéért minden második löket mérése érdekében egy további előnyös kiviteli alaknál csak egyik oldalon, az egyik pl. az 5 feszítőkar forgáspontjából az 5 feszítőkarral merev kapcsolatban levő, a 21 záróhüve-50 lyen át egy az 1 folyadéktérből kivezetett 22 tengely egy kilincsműves 23 számtárcsához csatlakozik. A kilincsműves 23 számtárcsát az 5 feszítőkar minden egyes elmozdulásakor — tehát minden második löket után — egy számjeggyel to-55 vábbítja. Egy további kiviteli példát a 2. ábrán mutatunk be. Ennél is megtalálhatók az előbbi példában leírt 1, 2 folyadékterek, a 3 váltószelep, a 4 mérődugattyú, a 15, 16, 17 zárótestek, valamint a 60 bevezető 18, 20 nyílások és a kivezető 19 nyílás. Ennél a kiviteli példánál azonban a 4 mérődugattyú homloklapjaival szemben egy-egy 55, 56 himba van, amelyek mindegyike egy-egy 51, 52 himbakar segítségével egy-egy 53, 54 himbaten-65 gelyhez csatlakozik és úgy vannak kiképezve, 2