171755. lajstromszámú szabadalom • Működést kiváltó szerkezet járműfékhez

171755 3. 4 bütyöknek a lehető legkisebb számú alkatrésze van, amelyeket működési helyzetbe lehet szerelni, anélkül, hogy szükséges lenne a házon fedéllel ellátott szerelőnyílást kialakítani. Ezért tehát előnyösen olyan működtető elemmel alakítjuk ki az ékalakú tagot, amelyhez a ház egyik oldaláról hozzá lehet férni, a ház másik oldala pedig a háznak állandóan zárt szerves része. A két emelőbütyök mozgásiránya ugyan rendszerint koaxiális, azonban lehetséges az is, hogy közöttük szögeltérés álljon fenn. Az ékalakú tag hatásvonala olyan hajlásszögű lehet, amely által az emelőbütykök egyenlően mozdulnak el, de lehet olyan is, hogy az egyiket nagyobb távolságra tolja el, mint a másikat, ami azonban a fék szerkezetétől, vagy típusától függ. A találmányunk szerinti ékrendszerű működést kiváltó szerkezetet a következőkben példáké ppeni kiviteli alakjában, a rajzokra hivatkozással írjuk le. Az 1. ábra a működést kiváltó szerkezetnek metszete abban a síkban, amelyben az emelőbütykök és az ékalakú tag tengelyei fekszenek, miközben az ékalakú tag a legmesszebbre előretolt helyzetében látható. A 2. ábra a működést kiváltó szerkezetnek nézete akkor, ha azt az első emelőbütyök tengelyével egyező A nyíl irányában nézzük. Ebben a működést kiváltó szerkezetben az általában véve hengeres 1, 2 emelőbütykök tengelyei egy vonalban fekszenek és a bütykök annak a 4 háznak az átmenő 3 furatában siklásra alkalmas módon tengelyirányban elmozdíthatók, amely házat az 5 peremmel a belső sarus dobfék hátlapjára úgy lehet felerősíteni, hogy a hátlappal a sík 5'homlokfelület érintkezzék. Az 1 és 2 emelőbütykök ellentétes külső végeit a 6, 7 hornyokkal úgy alakítottuk ki, hogy á féksaruk hozzájuk közeleső végeinek bordájával (amit nem ábrázoltunk) kapcsolódjanak. Az első 1 emelőbütyköt két 8 és 9 részből alakítottuk ki, amelyek egymással menetes kapcsolatban állnak. Ennek segítségével az első emelőbütyök tengelyirányú hosszúságát a 9 résznek a 8 részhez viszonyított elforgatásával lehet állítani, amely utóbbinak a használat közbeni elfordulását a 6 horonynak a féksaruk egyikével való kapcsolódása gátolja. A 9 rész 10 végszakaszáhak olyan 11 belső homlokfelülete van, amely mérőleges az emelőbütykök tengelyére és emellett kerületén fogazással van ellátva, amellyel a (nem ábrázolt) fogaskerék-szerkezet kapcsolatos, amellyel a 9 rész forgatása révén be lehet állítani. A második 2 emelőbütyöknek a belső végén olyan harántirányű 12 hornya van, amelynek 13 fenékfelülete ennek az emelőbütyöknek olyan belső homlokfelületét alkotja, amely az emelőbütyök tengelyvonalával hajlásszöget képez. A 14 ékalakú tagot a vele szerves egységet képező olyan 15 nyomórúd tartja, amelyet a 16 rugó kifelé feszít. A 15 nyomórúd és a 14 ékalakú tag a 17 nyúlványon keresztül ér a házig. Az ékalakú tag felületei és az emelőbütyköknek ezekkel szomszédos 11 és 13 belső homlokfelülete, illetve fenékfelülete között a 18 és 19 görgőpár van elrendezve, amelyek közül a 18 görgő a 12 horonyban fut. A görgőket a 20 kosár tartja, amelynek a megnövelt 21 feje lazán illeszkedik a 15 nyomórúddal. A megnövelt 21 fej, amely egyik jellemzője a 23 223/74. sz. egyesült királyságbeli találmányi bejelentésünknek, a kosarat, valamint a görgőket megakadályozza abban, hogy a 22 térbe jussanak a működést kiváltó szerkezet raktározása, vagy szállítása során, mert a 21 fej a 2 emelőbütyök belső végével érintkezik, miközben á 2 emelőbütyök kifelé irányuló mozgását a megfelelő (nem ábrázolt) ütköző akadályozza. Az 1. ábrán látható 14 ékalakú tag hatásvonala hajlásszöget képez az emelőbütykök tengelyvonalával és két részre osztja az emelőbütykök belső 11 homlok- és 13 fenék-felülete által bezárt szöget úgy, hogy az ékalakú tagnak befelé irányuló mozgása kifelé, ellenkező irányban egyenlő távolságra tolja szét az emelőbütyköket. A 2. ábrán láthatjuk, hogy a 14 ékalakú tagnak a hatásvonala hajlásszöget képez azzal a B síkkal is, amely az első 1 emelőbütyök tengelyén át halad és az 5 perem 5' homlokfelületére merőleges. Ha a működést kiváltó szerkezetet a fék hátlapjára szereltük, akkor az 5' homlokfelület a fék tengelyére merőleges síkban fekszik oly módon, hogy ez a B sík párhuzamos a féktengellyel. Az ékalakú tag hatásvonalának hajlásszögét a B síkhoz viszonyítva úgy szabtuk meg, hogy ne legyen útjában a járműtengely-egységnek, vagy, első kerékfék esetében a kormányszerkezetnek. Egyes járműveken az ékalakú tag hatásvonalának az emelőbütykök tengelyéhez viszonyított hajlásszöge elégséges lehet ahhoz, hogy ne essék útjába a tengelyeknek és ezért esetleg nem szükséges az ékalakú tag hatásvonalának megdöntése még a B síkhoz viszonyítva is. A 17 nyúlvánnyal szembenfekvő 23 részlete a háznak szervesen összeépített alkateleme a háznak, ellentétben a szokásos, levehető fedlappal. Az emelőbütyköket és a kosarat külön-külön be lehet szerelni a házba a 3 furat külső végén keresztül, anélkül, hogy a házon központi szerelőnyílásra lenne szükség. Annak következtében, hogy az első emelőbütyök belső homlokfelülete merőleges ennek hossztengelyére, ezt a homlokfelületet, az emelőbütyök anyaga leszabásával egyidejűleg lehet az esztergapadon előállítani. Ha az emelőbütyöknek megdöntött homlokfelületei vannak, akkor azt köszörűgépre, vagy üregelőgépre kell befogni, hogy így alakítsák ki a lejtős részt, ami külön műveletet jelent a rúdanyag leszabását követően, és ugyanezért a rúdanyagot már eredetileg is hosszabbra kell leszabni. A merőleges, síkfelület így tehát mind az anyag, mind a megmunkálás költségeit csökkenti. Szabadalmi igénypontok: 1. Járműfék működést kiváltó szerkezete, amelynek háza, a féksaru-pár szomszédos végeivel kapcsolódó, egyenesvonalban siklással elmoz-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2