171752. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűzérségi és harckocsilövegek torkolattüzének imitálására

171752 3 . :í 4 toztatások, de igen jelentős szerepet tölt be közöttük a saját- és az ellenséges tüzérségi és harckocsilövegek tüzelésével együtt járó hang- és füst, valamint — különösen éjjel — fényjelenség. A lövegek torkolattüzének imitálása nemcsak kiképzési jelentőséggel bír. A jó imitátor kiváló szolgálatot tehet tényleges harci helyzetben az ellenséges megfigyelő- és bemérőszolgálat félrevezetésében, — a saját tűzeszközök álcázása érdekében. Kiképzési célokra gyakorlatokhoz korábban az ún. „vaklőszerrel" való tüzelést alkalmazták. Mivel itt a tüzeléshez magát a harci löveget használták, ez a megoldás álcázás céljára szóba sem jöhet. ^ vaklőszerrel való tüzelésnek számtalan hátránya van. Az azonos fény-, hang- és füstjelenséghez az éles lőszerrel közel azonos mennyiségű és legalább hasonló minőségű lőport kell felhasználni, ami igen költséges. Ezen felül a lőpor égéstermékének korróziós hatása a lövegcsövet nagyobb mértékben igénybeveszi, mint az éles lőszerrel való tüzelés, ahol a lövedék csőtisztító hatása is érvényesül. Ez jelentősen korlátozza az ilyen gyakorlatok lehetőségét. Történtek már kísérletek gázüzemű imitátorok alkalmazására, főleg propán-bután gázkeverék felhasználásával, ezek azonban nem jártak kellő sikerrel. A propán-bután üzemű imitátorok okozta hangjelenség hangereje meg sem közelítette az éles lőszerrel történő tüzelés hangerejét, ezen felül a frekvenciaspektruma is jelentősen eltért. Működése bizonytalan volt, és a hangjelenség nem járt kellő fény- és különösen füstjelenséggel. E hibákon kívánunk segíteni a jelen találmány szerint. A jelen találmány olyan imitátort ismertet, amelynek hangereje megegyezik a löveg hangerejével, frekvenciaspektruma szinte teljesen azonos, és fény-, valamint füst jelensége is hűen követi a lövegtűz hasonló jelenségeit. Alkalmazható a löveggel egyesítve — ez esetben vezérlése történhet a löveg szerkezeti elemeivel való összefüggésben — de alkalmazható lövegtől elválasztva is, ez esetben álcázás céljára távvezérlés útján működtethető. Kis szerkezeti súlya, könnyű energiaellátása, és biztos üzeme segítik alkalmazását. A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy a korábbi kísérleti imitátorok működési bizonytalanságát az alkalmazott gázkeverék viszonylagos alkalmatlansága, rossz megválasztása okozta. A propán-bután gázkeverék, amelynek alkalmazása mellett alacsony cseppfolyósodási nyomása érvel, a levegővel igen szűk határok között alkot robbanóképes elegyet. Különösen felső robbanási határa igen alacsony, azaz ha a gáz mennyisége a levegőben csak kis mértékben meghaladja a kívánt mértéket, a gáz + levegő elegy már nem robban, csak ég. Ugyanakkor a robbanóképes elegy nem okoz elégséges fényt és különösen füstöt, — ez éppen jellegéből következik. Megváltozik azonban a helyzet, ha az imitátor üzemeltetéséhez olyan gázt választunk, amely a levegővel széles határok között alkot robbanóképes elegyet. Ez megszünteti az imitátor működési bizonytalanságát, és gyújtásra nagy biztonsággal robban. A megfelelő fény- és hangjelenség, valamint füst kialakítása érdekében a robbantást olyan robbantókamrában végezzük, amely csőben folytatódik, és a gázkeverék elrobbantását megelőző pillanatban a cső torkolati szakaszába színgázt (levegővel elő nem kevert tiszta gázt) juttatunk. Ez a színgáz a robbanás forró égéstermékétől meggyulladva hagyja el a csövet (a robbantástól kiterjedő égéstermék hatására), és a környezet levegőjével érintkezve kormozó színgázlángként (ún. világító-gázlángként) ég el. Ezzel létrehoztuk a kellő fény- és füstjelenséget, ugyanakkor a cső rezgései, valamint a benne fellépő rezonáns jelenségek a hangjelenség frekvenciaspektrumát is erősen közelítik a löveg hangjának frekvenciaspektrumához. A találmány egyik lehetséges kiviteli alakját az ábrák tüntetik fel, ahol az 1. sz. ábra az imitátornak harckocsilövegen való elhelyezési lehetőségét tünteti fel vázlatban, 2. sz. ábra az imitátornak tüzérségi lövegen való elhelyezési lehetőségét tünteti fel vázlatban, 3. sz. ábra az imitátor szerkezeti vázlatát, 4. sz. ábra az imitátor működési idődiagramját, 5. sz. ábra az imitátor vezérlését végző automatika tömbvázlatát ábrázolja. Az 1 robbantókamra, amely a 2 töltőcsatlakozókkal van ellátva, a 3 konfuzor segítségével csatlakozik a 4 csőhöz. Az 1 robbantókamrán vannak elhelyezve a 22 gyújtási pontok, ahol célszerűen gyújtógyertyákat helyezünk el. Az explozív gáz a 6 gáztartályból a 7 gáznyomásszabályzón és a vezérelt 9 szelepen keresztül a 8 csővezetéken át juthat egyrészt a gázelőgyűjtő 12 tartályba, másrészt — a vezérelt 9 szelep másik állásában — a 10 vezetéken keresztül a 11 visszacsapószelepen át az 1 robbantókamrába. A vezérelt 9 szelep a 14 vezeték útján össze van kötve a vezérelt 13 szelepen át a 4 cső torkolati szakaszával is. A 15 levegőtartály a 16 levegőnyomásszabályzón keresztül a 17 vezetékkel a vezérelt 18 szelephez van kapcsolva. A vezérelt 18 szelepre van kapcsolva a levegőgyűjtő 19 tartály, és a 20 vezeték útján a 21 visszacsapószelepen keresztül juthat levegő a 19 tartályból az 1 robbantókamrába. Az 1 robbanókamrán a keletkezett hő elvezetésére a 23 hűtőbordák vannak elhelyezve, melyekből a rajzon egyet tüntettünk fel. A berendezés működtetését végző automatika tömbvázlatát az 5. sz. ábra ábrázolja. A 24 áramforrás — célszerűen telep — áramát a 25 főkapcsolón vezetjük a 27 ciklusindítókapcsolóhoz. A 25 főkapcsoló bekapcsolt állapotát a 26 izzó, míg a 27 ciklusindítókapcsoló bekapcsolt állapotát a 28 izzó jelzi. A 27 ciklusindítókapcsolóra van kapcsolva a 29 impulzus generátor, amely szabályozható, de egyenlő időközökben vezérlőjelet ad a 30 impulzusszámlálóra. A 30 impulzusszámláló első tagja az első impulzus hatására a 31 erősítőn keresztül működésbe hozza a vezérelt 9 és 18 szelepeket oly módon, hogy azok a 8 és 17 vezetékeket a 12 és 19 tartályokra kapcsolják. Az impulzusszámláló üres tagokat is tartalmaz. Az N/2-ik 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2