171752. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűzérségi és harckocsilövegek torkolattüzének imitálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 171752 A Bejelentés napja: 1975. VIII. 7. (GA—1189) Nemzetközi osztályozás: F 41 F 27/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1977. IX. 28. Megjelent: 1978. IX. 30. xp mMM ugp f m0 Feltalálók: ZENTAI Károly oki. gépészmérnök, 35%, LUDVIG József oki. gépészmérnök, 20%, ROZGONYI Miklós villamos üzemmérnök, VARGA Imre gépésztechnikus 10%, Budapest 35%, Tulajdonos: Gáztechnikai Kutató és Vizsgáló Állomás, Budapest 99 Berendezés tüzérségi-, és harckocsilövegek torkolattüzének imitálására" A jelen találmány szerinti cél olyan berendezés kialakítása, melynek segítségével hűen imitálható a tüzérségi- és harckocsilövegek tüzelésekor fellépő fény-, hang- és füstjelenség. A katonai kiképzés nem merül ki ismeretek közlésében — illetve azok megszerzésében. Jelentős feladata a kiképzésnek olyan tulajdonságok és jellemvonások, készségek kifejlesztése, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy a háború, a harc speciális körülményei között is képes legyen helytállni, a rárótt feladatkörében a lehető legnagyobb szellemi és fizikai teljesítményt nyújtani. Az abszolút életveszély tudata az ember pszichés állapotára nézve a legnagyobb stresszt jelenti, amelyben az életösztön elnyom minden tanult magatartási formát, kikapcsolja a logikus gondolkodás folyamatát, és az embert igen komoly mértékben akadályozza az adekvát cselekvésben. Az első harci cselekményben való aktív részvétel folyamatát az ún. „tűzkeresztséget" a katonák mindig ismerték, és jelentőségét a katonai szakemberek mindig kellően hangsúlyozták. Korábbi háborúk történetéből ismeretes, hogy az újonnan harcba került alakulatok mindaddig, amíg a kellő megszokás az életveszély okozta stresszállapot megszűnését létre nem hozta, nagyobb veszteségeket szenvedtek, mint a „tapasztalt" harcedzett katonákból álló egységek. A modern háborúban — minden beosztásban és minden fegyvernemnél — nagymértékben emelkedik a szellemi teljesítmény jelentősége a fizikai erőkifejtéssel szemben, és jelentősen csökken a tömegpszichózis hatása a harci cselekmé-5 nyékben. A mai háború inkább kíván megfontolt cselekvést, mint a szuronyroham és a kézitusa, ahol a stresszállapot leküzdésében a sok ember együttes cselekvése, a cselekvés lendülete, a fizikai erőkifejtés, és az ezekben rejlő tömegpszichó-10 zis nagymértékben segítette az először tűzvonalba került harcosokat. Ezenfelül a mai fegyverek nagyobb hatékonysága fokozza objektíve az életveszélyt, és ezzel szubjektíve a stresszhatást is. így a higgadt, 15 adekvát cselekvés hiánya igen jelentős veszteségek okozója lehet. Ennek elkerülése céljából a katonai kiképzés idején ki kell alakítani a harcosokban azt a pszichés állapotot, amely képessé teszi őket már az 20 első harci helyzetben is a megfelelő magatartásra. Ennek egyik, igen fontos eszköze a sok harcszerű, vagy közel harcszerű gyakorlat, melynek során ki kell tenni a katonákat mindazon vizuális és akusztikus hatásoknak, amelyek a harci 25 helyzettel együtt járnak, és a lehető legnagyobb mértékben ki kell alakítani bennük ezekkel a hatásokkal szemben a megszokás okozta közömbösséget. Ilyen vizuális és akusztikus hatások például a harci járművek mozgásával járó zaj, por 30 és füst, a váratlan és gyors hely- és helyzetvál-171752 1