171751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csövek, rudak vagy hasonló alakos, rúdszerű tömör fémtárgyak előállítására, valamint az eljárás foganatosítására szolgáló tok és préstuskó

3 171751 4 préstuskó héját alkotó tok gyűrődésre és ránc­képződésre hajlamos. így hosszú rúdszerű tár­gyak, mint például csövek előállításakor a prés­tuskó hossza mindenképpen nagyobb kell legyen, mint az átmérője. Ez viszont kedvező körülmény a gyűrődésre, illetve ráncképződésre nézve, külö­nösen vékonyfalú tok esetén. A probléma megoldására számos javaslat szü­letett, mind ez ideig azonban gazdasági és techno­lógiai szempontból egyaránt kielégítő eredmény nem született. Javasolták már például a tok hi­degsaj tolását a por betöltése és a tok lezárása után. Ennél az eljárásnál azonban a tok és a me­chanikus szerszám fala között fellépő súrlódás hatása rendkívül kedvezőtlen, különösen ha a tok hosszának és átmérőjének aránya egynél na­gyobb. A nagy súrlódási erő következtében az el­érhető összes redukció mértéke is viszonylag ki­csi, és a préstuskó hosszától függ. Ez többek kö­zött viszont az extrudálás előtti hevítést nehezíti meg. A jelen találmánnyal célunk a felsorolt nehéz­ségek kiküszöbölése és olyan eljárás, valamint az eljárás foganatosítására szolgáló tok és préstuskó kialakítása, amelyekkel csövek, rudak vagy ha­sonló alakos rúdszerű, tömör fémtárgyak, első­sorban rozsdamentes acélból egy vagy több lépés­ben úgy állíthatók elő, hogy a tok gyűrődése, il­letve a ráncképződés veszélye elkerülhető. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy alapanyagként olyan port állí­tunk elő, amely teljes egészében vagy legalább 75%-ban, célszerűen legalább 90%-ban gömbala­kú szemcsékből áll, majd ezt vékonyfalú és cél­szerűen nagyképlékenységű anyagból készült tok­ba töltjük, ahol a tok falvastagsága külső átmé­rőjének legfeljebb 5%-a vagy legfeljebb 5 mm, a tokot lezárjuk és azután minden oldalról egyen­letesen ható izzóstatikus nyomással hidegen ösz­szepréseljük, amíg a por sűrűsége a tömör anyag elméleti sűrűségének legalább 80%-át eléri. Az így előállított préstuskót színterelés vagy előze­tes hőkezelés alkalmazása nélkül az extrudálási hőmérsékletre melegítjük és egy vagy több lépés­ben, ismert módon a kívánt alakra extrudáljuk. A vékonyfalú tok előnyösen szénacélból, vagy nikkelből készülhet. Előnyös, ha a falvastagság a külső átmérő 3%-nál kisebb, sőt a legjobb ered­mények 1%-nál kisebb falvastagsággal érhe­tők el. Általában az alkalmazott tok falvastagsága 0,1 és 5 mm között van, célszerűen 0,2—3 mm. Az alkalmazott por gömbszemcséinek átmérője célszerűen 1 mm-nél kisebb. Igen előnyösen al­kalmazhatók 0,6 mm-nél kisebb átmérőjű szem­csék. Igen jó eredmény érhető el, ha a tokba töltött por sűrűségét az izosztatikus nyomás kifejtése előtt vibrátor és/vagy ultrahang alkalmazásával az anyag elméleti sűrűségének 60—70%-ig tömö­ri tjük. Az eljárás során alkalmazott izosztatikus nyo­más, amellyel a porral megtöltött és lezárt toko­kat tömörítjük, legalább 1500 bar, célszerűen na­gyobb, mint 5000 bar. Az eljárás elsősorban a rozsdamentes anyagok feldolgozásánál alkalmazható. Természetesen ala­kíthatók az eljárással egyéb fémes anyagok vagy keverékek, például fémes és keramikus porok ke-5 verékei. Az eljárás foganatosításakor hibátlan termék előállításához figyelembe kell venni, hogy az al­kalmazott por oxigéntartalma csak kicsi lehet. A követelménynek jól megfelelnek semleges gáz-10 ban porlasztva szárított porok. A gömbszemcsés porok alkalmazása és a por­nak vibrációval, illetve ultrahang hatásával tör­ténő tömörítése következtében rendkívül magas töltési sűrűség érhető el, így a találmány szerinti 15 eljárás szempontjából különleges fontosságú, hogy — a hasonló eljárásoktól eltérően — szabá­lyos gömbszemcsékből álló porokat alkalmazzunk. A port nagy képlékenységű anyagból az előál­lítandó terméknek megfelelő formájúra készített 20 tokokba töltjük, majd vibrációval a por sűrűsé­gét az anyag elméleti sűrűségének 60—70%-áig növeljük. Az alkalmazott anyag elméleti sűrűsé­gén a porral azonos összetételű tömör anyag sű­rűségét értjük. 25 A találmány szerinti eljárással rétegelt termé­kek is előállíthatók. Ha ilyen terméket kívánunk készíteni, a tokokba különböző összetételű poro­kat töltünk. A tokokat ekkor válaszfalakkal ré­szekre osztjuk és a különböző porokat a külön-30 böző részekbe töltjük. A falakat, amelyekkel a tokokat felosztjuk, műanyagból, acélból vagy ha­sonló anyagból készíthetjük. A porok betöltése és vibrációval való sűrítése után a válaszfalak ki­vehetők. 35 Célszerű a képlékeny anyagból készített tokba töltött por tömörítése után a tokot lezárás előtt evakuálni. A tok lezárása után az így előállított préstuskót minden oldalról egyenletesen ható izo­sztatikus nyomással hidegen tovább tömörítjük. 40 Az alkalmazott nyomás legalább 1500 bar, cél­szerű azonban nagyobb, 5000 bar fölötti nyomást alkalmazni. Az izosztatikus nyomással történő tömörítés után a por sűrűsége az elméleti sűrűség 60—70%-áról 80—90%-ra emelkedik. Az elért sű-45 rűség nagysága az alkalmazott nyomás nagyságá­tól függ. Minthogy az alkalmazott por sűrűsége ilyen nagy mértékben emelkedett, a tok a hideg­sajtolás vagy extrudálás során egyáltalán nem ráncosodik, annak ellenére, hogy hosszának és át-50 mérőjének aránya nagyobb egynél. Ez az arány akár 4 is lehet, és még a rendkívül vékony falú tok sem gyűrődik a megmunkálás során, ami­koris a fenti arány betartása gazdasági okokból rendkívül fontos. 55 Fontos viszont az eljárás alkalmazásakor a tok külső átmérője és a falvastagsága közötti arány betartása. A találmány szerinti eljárás foganato­sítása során alkalmazott tokok falvastagsága leg­feljebb a külső átmérő 5%-a lehet, célszerűen 60 azonban nem haladja meg a 3%-ot. Különösen előnyös, ha a falvastagság kisebb, mint a külső átmérő 1%-a. Az alkalmazott tokok falvastagsá­gának abszolút értéke általában 1 és 5 mm között van. Célszerű a falvastagságot még ennél is szű-65 kebb tartományban, 0,2 és 2 mm között tartani. 2

Next

/
Thumbnails
Contents