171747. lajstromszámú szabadalom • Égésgátló-lángmentesítő kompozíciók elsősorban cellulózalapú anyagok tűzvédelmére és tüzek oltására

9 141747 10 1000 C°-on sem tekinthető befejezettnek, azaz a rendkívül magas hőmérsékleten is lángmentesítő hatást fejt ki. A 3. példa szerinti készítmény (szilárd porkeverék) termogravimetriás görbéiből a következők olvashatók le: 165 C°-on és 395 C°-on jelentős strukturális változá- 5 sok zajlanak le; a változások sebessége 395 C°-on a legnagyobb. A TG görbén körülbelül 390 C°-nál jelentős súlycsökkenés lép fel; e ponttól kezdve 1000 C°-ig már csak igen kismértékű súlycsökkenés észlelhető. A kompozíció bomlása még 1000 C°-on sem tekinthető befeje- 10 zettnek, hiszen ez az igen magas hőmérsékleten is mintegy 20% anyagmennyiség még jelen van, amely a kezelt felületre ráömledve kiváló parázsoltó hatást fejt ki. Az egyedi komponensek bomláspontjainak ismereté- 15 ben már 430 C°-nál teljes mértékű bomlásra lehetett számítanunk. Ezzel szemben mindhárom görbe esetén — különösen a Déflamma S 181" megjelölésű kompozíció termogravimetriás görbéinél — e hőmérséklet-határt jelentősen meghaladó értékeken is az eredetileg felvitt 20 szilárd kompozíció jelentős hányada a kezelt felületen marad, és továbbra is kifejti lángmentesítő hatását. Ez a jelenség feltevéseink szerint a leírásban is említett, eddig még nem tisztázott jellegű szekunder reakcióknak tulajdonítható, amelyek befolyásolása a kompozíció össze- -25 tételének célszerű megválasztásával biztosítható. A bemutatott termogravimetriás görbék egyúttal azt is szemléltetik, hogy a komponensek súlyarányának módosításával a lángmentesítés optimális tartománya a megadott határokon belül szinte tetszés szerint változ- 30 tatható, így mindig a kívánt célnak optimálisan megfelelő kompozíció alakítható ki. Korábban felsoroltuk, melyek azok a hatások, melyeknek a lángvédőszerek esetében érvényesülniük kell. Ennek alapján megállapítható a DTA görbék lefutásából, 35 hogy az l-es példa szerinti kompozíció esetében: 180 C°on maximális értékű az endoterm reakcióhő a 2-es példa szerinti kompozíciónál 310—390 C°-nál, míg a 3-asnál 165—305 és 395 C°-nál van az endoterm folyamatnak maximuma. 40 Mivel az éghető anyagok legtöbbjének — ahol a lángvédelem szóba jöhet — gyulladási hőmérséklete az említett hőmérséklet-tartományban van, a három komponens variálásával kiválasztható az a maximális endoterm reakcióhő, mely a legjobban megközelíti a gyulla- 45 dási hőmérsékletet. A DTG görbék a DTA görbékkel összhangban ugyancsak a fentiek szerinti optimális kompozíciók kiválasztásának lehetőségét mutatják. A TG görbék alapján a 3-as és 2-es példa szerinti kom- 50 pozíció esetén kapott súlycsökkenés lefutása ugyancsak fokozza a gyulladás visszaszorítását, mivel a súlycsökkenés gázfejlődés következménye. A fejlődő gáz mennyisége az l-es példa szerinti kompozíció esetében l.sz. táblázat Példaszám 400 C°-ig a teljes anyagmennyiség 80%-a, a 3-asnál pedig 70—75%-a. Az l-es példa szerinti kompozíció súlycsökkenése 155—1000 C°-ig szinte lineáris, ami olyan esetekben is alkalmassá teszi felhasználását, amikor igen eltérő gyulladási hőmérsékletű anyagok (keverékanyagok) védelmét kell megoldani. Az endoterm reakcióhő és az égésre gátló hatással levő gázok mennyiségének hatása összegezéseként a termodiagrammok alapján a 2-es példa szerinti kompozíció a 390 C° körüli, a 3-as a 165—395 C° közötti, míg az l-es a 155—180 C° ill. 1000 C°-ig gyulladó anyagok védelmére a legalkalmasabb. Az égésgátló szerek azon hatása, hogy az égő anyag felületén üvegszerű, levegőelzáró réteg marad vissza, a TG görbékből olvasható le, amikor is az l-es, ill. 2-es kompozíciónál az eredeti anyagmennyiség mintegy 10%a, 3-asnál pedig a 20%-a marad vissza 1000 C°-on, ami védőréteget képez. A maradék anyag részben mint szigetelőréteg, részben foszfortartalma következtében fejti ki parázsoltó hatását. Ezek a megállapításaink szorosan egybeesnek gyakorlati tapasztalatainkkal is. 1000 X 190 X 0,2 mm-es papírtapéta mintákat kezeltünk a találmány szerinti egyik (a 3-as példában leírt) kompozícióval. A kezelt minták elérték az MSZ 14 800/3 Építési anyagok éghetőségi csoportbasorolása a „nehezen éghetőség" vizsgálatával c. szabvány „nehezen éghető" követelményeit, melyet alátámasztunk az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet M-201/1976. sz. vizsgálati jegyzőkönyvében foglalt vizsgálati eredményeivel, a 2. sz. táblázat vizsgálati eredményeit összevetve az 1. sz. mellékletben foglalt követelményekkelmegállapítható, hogy a papírtapéta lángmentesítése — a találmányunk szerinti kompozícióval — rendkívül hatékony. Eredményes kísérleteket végeztünk a Gyufaipari Vállalatnál gyufaszálak impregnálása révén az égés moderálására, illetőleg a szálak utóparázslás mentes égésének megvalósítására. Gyufaszálak kísérleti impregnálására is a 3. sz. példában közölt összetételt alkalmaztuk. 2. Táblázat Építési anyagok éghetőségi csoportbasorolása MSZ 14 800/3 szerint MaximáFel nem Próbalis füstgáz bomlott Tömegtest hőmérsékrész hoszveszteség száma let sza (%) (°C) (cm) 1 50 45 29,6 2 62 48 33,8 3 60 50 31,6 Megjegyzés Utóégés, utoizzas nincs Anyag neve 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 komponens mennyisége súly % (porkeverékben) Ammóniumszulfát 90 70 80 5 70 70 70 5 70 70 70 70 70 70 70 70 70 Diammódiumhidrogén foszfát 5 10 10 90 10 18.. 12 ...5.. 15 „14 15 10 10 13 12 13 10 $