171738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinoxalin-1,4-dioxid-azometin származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 171738 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1975. III. 14. (EE—2315) Közzététel napja: 1977. X. 28. Megjelent: 1978. IX. 30. Nemzetközi osztályozás: C 07 D 241/52 C 07 D 401/12 C 07 D 403/12 C 07 D 405/12 ( # KónMíí * J ^^ ffflalílim ^S Feltalálók: dr. Benkó Pál oki. vegyészmérnök, Simonek Ildikó oki. vegyészmérnök, dr. Pallos László oki. vegyészmérnök, dr. Magyar Károly állatorvos, dr. Kovács Jenő állatorvos, egyetemi tanár, Budapest dr. Balogh Albert agrármérnök, Szentendre 27% 17% 17% 17%, 17%, 5%, Tulajdonos: EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest Eljárás kinoxalin-l,4-dioxid-azometin-származékok előállítására 1 2 Találmányunk tárgya új eljárás az (I) általános képle­tű ismert, kiváló baktériumellenes és állati súlyhozam­növelő hatású kinoxalin-l,4-dioxid származékok előállí­tására. Az (I) általános képletű vegyületek ismert szintézise 5 során a 2-formil-kinoxalin-1,4-dioxidokat vagy acetál­jaikat reagáltatják a megfelelő primer amin csoportot hordozó származékokkal és általában néhány óra alatt képződnek a termékek (1 058 047 és 1 202 770 sz. nagy­britanniai, 1 927 337 sz. NSZK-beli szabadalmi publi- 10 kációk). Találmányunk értelmében gyógyászati célra megfelelő nagy tisztaságú (I) általános képletű vegyületeket állí­tunk elő gazdaságosan, jelentős élőmunka-, és készülék­megtakarítással, előnyösen magas termeléssel. 15 A találmányi gondolathoz a kinoxalin-típusú azo­metin-szerkezetű vegyületek reakcióinak vizsgálata ve­zetett. Kísérleteinkben megállapítottuk, hogy a 2-formil­-kinoxalin-l,4-dioxid mint heteroaromás aldehid képes kiszorítani a különböző aldehidek és aminők, illetve 20 hidrazinok reakciójában képezett azometinek aldehid komponenseit vegyületeikből. A 2-formil-kinoxalin-1,4-dioxidnak ez a kitüntetett reakciókészsége meglepő, mert az irodalomban az azo­metin-típusú vegyületeknek csak az alábbi viselkedését 25 jegyezték fel (S. Patai: The Chemistry of the Carbon-Nitrogen Double Bond; Int. Publ., New York, 1970; Chapter 6.). Schiff-bázis és aromás aldehid cserereakció­jában a vizsgált hidroxi-benzaldehidek és benzaldehid *reakciókészsége rangsorolható. Továbbá említést tesz- 30 nek Schiff-bázis és aldehid addíciójáról (Bull. Soc. Chim. Fr. 7 1940, p. 481). Megállapíthatjuk, hogy a 2-formil­-kinoxalin-l,4-dioxid egyáltalán nem illeszthető be ebbe a képbe, mert valamennyi aldehidet, illetve (alifás, ciklo­alifás, aromás, heteroaromás) ketont csaknem kvanti­tative szabaddá tette Schiff-bázisaiból, illetve addíciós reakciót egyáltalán nem adott Schiff-bázisokkal. A felismert nagyfokú reakciókészségnek külön jelen­tősége van. Ennek alátámasztására megemlítjük, hogy korábbi megállapításaink szerint a 2-formil-kinoxalin­-1,4-dioxid-dimetilacetál pl. ecetsavban, de még metanol­ban is jelentős mértékben bomlik. Ezt vékonyréteg­kromatogrammja, UV- és IR-spektrumainak elemzése bizonyította. Ez a bomlás nem kívánt, egyelőre ismeret­len szerkezetű melléktermékekhez vezet, amelyek termé­szetesen szennyezik a belőle képezett végtermékeket is. Ebben a szintézisben rendkívül nagy jelentőségű a tiszta reakciókomponensek mellékreakciómentes reakciója, mert az (I) általános képletű végtermékek legtöbbje csaknem teljesen oldhatatlan különböző oldószerekben. Átkristályosításuk esetleg dimetilformamidból, csak bomlásuk árán, rossz termeléssel oldható meg. Ez ipari szintézis esetén természetesen szóba sem jöhet. Az előbbiekben említett nagyfokú reakciókészség külön jelentőségét tehát az adja meg, hogy a 2-formil­-kinoxalin-l,4-dioxid vagy acetáljai a találmány szerinti reakcióban alkalmazott azometinekkel gyorsabban rea­gálnak, mint az irodalomból ismert 2-formil-kinoxalin­-1,4-dioxid és aminők, illetve hidrazinok reakciója ese­tében. 171738 1

Next

/
Thumbnails
Contents