171725. lajstromszámú szabadalom • Berendezés porózus szilárd közegben levő folyadékmennyiségek megállapítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 171725 Bejelentés napja: 1975. I. 15. (BU—751) Nemzetközi osztályozás G 01 N 7/10 G 01 N 19/10 Közzététel napja: 1977. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. XI. 30. Feltalálók: Dr. ZÁDOR Mihály oki. építészmérnök, Dr. KAZÓ Béla oki. agrármérnök, PRINCZ Károly technikus, Budapest Tulajdonos: MTA Természettudományi Kutatólaboratóriumai, Budapest Berendezés porózus szilárd közegben levő folyadékmennyiségek megállapítására A találmány berendezés porózus szilárd közegben levő folyadékmennyiség megállapítására, főleg nedvességmérésre, pl. építmények falazatában jelenlevő nedvességtartalom meghatározására és/vagy kvantitatív értékelésére, amely béren- 5 dezésnek érzékelő és leolvasó egysége, valamint ezek közé beiktatott továbbító szerve van. Számos esetben fordul elő olyan műszaki feladat, hogy valamilyen szilárd közegben levő folyadék- illetve nedvességtartalmat kell meghatá- 10 rozni anélkül, hogy lehetőség volna ennek triviális módon — vagyis a kiszárítást megelőző és követő súlymérések alapján — való megmérésére. Egyik legtipikusabb esete ennek, ha meglevő építmény falazatában jelenlevőn nedvességtar- 15 talmat kell megállapítani. A meglevő épületállomány tekintélyes része, főleg a műemlékvédelmi szempontból értékes épületek zöme, tökéletlen szigeteléssel épült a maga korában, illetve ha volt is szigetelésük, az 20 az idők folyamán nagymértékben károsodott. A régi épületek állagmegóvásának és helyreállításának legdöntőbb kérdése a falak nedvességgel szembeni védelme, illetve a falnedvesedés káros következményeinek kiküszöbölése. 25 A korszerű állagmegóvás megvalósítása érdekében egyrészt megbízható diagnosztikai módszerekre van szükség, másrészt — és ezen belül — föl kell tárni nem csupán a nedvesedés forrását, utánpótlásának irányát és terjedésének 30 tendenciáját, hanem meg kell tudni állapítani a nedvesség tényleges mennyiségét, nevezetesen annak az építőanyag súlyára és/vagy térfogatára vonatkoztatott %-os értékét. Minden ország, ahol számottevő építészeti műemlékek vannak, kénytelen költségvetésében milliókat fordítani az épületek állagmegóvására, mivel a talajból, felszíni csapadékból és atmoszferiliákból származó nedvesség ismételt és tartós hatása következtében nem csupán esztétikai károk keletkeznek — illetve nagyértékű műalkotások (pl. freskók) esnek áldozatul a falnedvesedésnek —, hanem előbb-utóbb az épületek teljességgel használhatatlanná válnak. A fenti okok miatt mindenképpen szükséges olyan mérési módszer, illetve annak megvalósítására alkalmas olyan berendezés kifejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy bármilyen épület bármilyen jellegű falazatának — magassági és mélységi értelemben — tetszőleges helyén nagy pontossággal, egyszerűen, olcsón és gyorsan lehessen megbízható információt kapni a falazat tényleges nedvességtartalmáról. Egy időben próbálkoztak azzal a módszerrel, hogy a falazatból mintát vettek és laboratóriumi körülmények között szárítószekrényben a nedvességet a mintából eltávolították, és végrehajtották a már említett triviális súlyméréseket. A módszer nem bizonyult azonban sem gyorsnak, sem olcsónak, nem beszélve arról, hogy 171725 1