171690. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus adatfeldolgozó rendszer

19 171680 20 jelére kezdődik. Ezután az S3 01 0 2 jelre, ha egy ugrás következik,- az a cím, amelyikre a program ugrani ké­szül, továbbításra kerül a 31 utasításregiszterből a 36 és 37 X-, ill. Y-címregiszterekbe a 332, 333 és 342 vonalakon át. A.cím egyet lép, és az S4 01 jeltől kezdődően dekó­dolásra kerül, és a 30 ROM-ban a dekódolt címen talál­ható tizenegybites utasításszó a 304 Y-vonalon át betöl­tésre kerül a 31 utasításregiszterbe az S4 03 jelre meg­jelenő „Load I" jel hatására. Vagy, ha nem kell ugrást végrehajtani, a címregiszter tartalma eggyel megnövek­szik az S4 01 jeltől kezdődően egészen a következő uta­sításciklus S4 01 jelét közvetlenül megelőző időpontig, az új cím dekódolása ugyanilyen módon történik, egy új utasításszó töltődik be az S4 0 3 jelre a 31 utasításregisz­terbe stb. A ciklus fennmaradó része szolgál arra, hogy a 31 utasításregiszterből sorosan betöltse az utasításszót a 200 és 338 regiszterekbe, amint a szó recirkulál a 31 utasításregiszterben. A címregiszter két részből áll, a 36 X-címregiszterből (6R ábra) és a 37 Y-címregiszterből (6S ábra), amelyek ügy működnek, mint egy tizenegyfokozatú léptetőre­giszter. Mindegyik fokozatnak két 343 invertere van a fokozatok közötti 03 és 04 órajelekkel. A 37 Y-cím­regiszter utolsó fokozatának kimenete közvetlenül rá van kötve a 344 vonalon át a 36 X-címregiszter első fo­kozatára, a legalacsonyabb helyértéken azaz AO-nál be­léptetett bit ténylegesen végighalad a 37 Y-címregiszter legmagasabb helyértékéig. A címregiszter tartalma rend­szerint eggyel nő, kivéve azt az esetet, amikor egy ugrás vagy elágazás kerül végrehajtásra, és a növelés úgy tör­ténik, hogy a 36 X-címregiszter legalacsonyabb helyér­tékű azaz A0 fokozatának kimenete 345 vonalon át rá van kötve egy a bemeneti és feltételi 40 logika (6P és 6Q ábra) bemenetén levő 346 logikára, és a 346 logika ki­menete 347 vonalon át rá van kötve a 37 Y-címregiszter bemenetére. Ennek a rendszernek az egyik fontos tulaj­donsága, hogy a 36 és 37 X-, ill. Y-címregiszter tartalma ismételten túlcsordulásig növelhető, mialatt a 31 utasí­tásregiszterben ugyanaz az utasítás marad. Ez lehetővé teszi, hogy a címregiszter olyan számlálóként szolgáljon, amely ellátja a kijelző szünetidő funkciót. A bemeneti és feltételi 40 logikai (6 0, 6P, 6L és 6Q ábra) fogadja a billentyűzeti 18 bemeneteket és a 340 vo­nalakon az utasításszó négy legmagasabb helyértékű bit­jét, és vezérli az elágazó utasításra vonatkozó művelete­ket, valamint az ilyen természetű funkciókat. A billen­tyűzeti 18 bemenetek tartalmazzák 350 vonalon a KN jelet, amelyen 1—9-ig az összes szám megjelenik, 351 vo­nalon a K0 jelet, amelyen a zérus és funkció billentyűk jelennek meg, és 352 vonalon a KP jelet, amelyik a prog­ramozá tói függően bizonyos változatokban nem hasz­nálatos. Ezek mindegyike invertálva is megjelenik meg­felelő 353, 354 valamint 355 vonalon. Ez a billentyűzeti bemenő információ különböző helyeken kerül felhasz­nálásra, amint azt alább ismertetjük. A 340 vonalak az 17,18,19 és 110 jeleket ráviszik egy invertersorra, amely­nek kimenetét 357 vonalon levő időzítőjel kapuzza 356 eszközökkel. Ez az időzítőjel a 316 vonalon levő S3 0 4—S4 0 3 jelekből jön létre, és a 0 2 és 04 óra­jelekre kerül invertálásra és kapuzásra, létrehozva a ka­puzó S4 04 jelet. A kapuzott 17—110 jelek megjelennek a 358 vonalakon, amelyek a 359 és 360 logikákra men­nek, amelyek meghatározzák az elágazást az „l'\ a „K0" vagy a „KP" jel esetén. Az elágazást „1" jel esetén vezérlő 359 logika egy másik bemenete feltételi 361 tar­tóáramkörtől érkezik. A feltételi 361 tartóáramkör egy bistabil áramkör, amelyet több lehetséges bemenet állít­hat be. Ezek közül az egyik a 362 vonalon érkező C/B 5 jel, amely a 22 ALU-ban levő 363 kaputól érkezik. A fel­tételi 361 tartóáramkör ezen az úton kerül beállításra egy maszk lefutó élének hatására, ha van átvitel (vágy kölcsönvétel), és például, ha túlcsordulás van, vagy a mantissza zérusra történő ellenőrzésekor. A feltételi 361 10 tartóáramkör második bemenete a jelzőregiszter 28 lo­gikai elrendezésről a 364 vonalon érkező F jel, amikor fennáll egy bizonyos jelzőbit. A feltételi 361 tartóáram­kör harmadik beállító bemenete a 366 kaputól érkezik, amely az SNO jel és a 367 vonalon levő billentyűlenyo­másra vonatkozó jelzés hatására működik. A feltételi 361 tartóáramkör nullázása 368 vonalon át történik az 110 jellel, vagyis a 361 tartóáramkört egy elágazási uta­sítás nullázza, A 358 vonalakról érkező 19 és 110 jelek 2Q szintén bemenetként kerülnek rá egy 370 vezérlőáram­körre, amelynek feladata az, hogy működtesse 371 vo­nalon át az aritmetikavezérlő 25 logikai elrendezést és 372 vonalon át a jelzőregiszter 28 logikai elrendezést, amint azt az 5. ábra kapcsán ismertettünk, ha 110 és 19 25 jelek „00" vagy „01" értékűek egy elágazási művelet ke­rül végrehajtásra, amennyiben „10" értékű, ez egy jelző­bit művelet, és amennyiben „11" értékű, akkor egy arit­metikai művelet. Ezeket a 371 és 372 vonalon levő jele­ket 373 vonalon levő S0 01 jel kapuzza úgy, hogy a ve­,0 zériés egy utasításciklus elején kerül megvalósításra. A 371 vonalon levő vezérlés a 214 vonalon levő maszk jellel együtt rákerül egy a 22 ALU-^ban levő 374 kapura^ (6H ábra), és létrehoz egy jelet 375 vonalon, amely le­tiltja a 25 logikai elrendezés bizonyos kimeneteit. Neve-35 zetesen a balra léptetést, a jobbra léptetést, az A és B cse­réjét és a T az A-ba, B-be vagy C-be jeleket tiltja le, mir alatt az A, B vagy C az X-be vagy Y-ba stb. jeleket nem kell letiltani, mivel ezek a funkciók nem zavarják a re­giszterekben levő adatokat. A jelzőregiszter vezérlő 28 40 logikai elrendezést vezérlő, a 372 vonalon levő jel ráke­rül a 28 logikai elrendezésben levő 376 kapura (6N áb­ra), amelynek kimenő 377 vonala tiltja az összes jelzőbit műveletet, kivéve az „A és B jelzőbitek recirkulálása" műveletet, amelyet az invertált kimenő 378 vonalon levő 45 jel csak akkor tilt be, amikor a többi jelzőbit művelet meg van engedve. A 376 kapu fogadja ezenkívül a szárcir jegymaszk 35 logikai elrendezéstől a 220 vonalon érkező maszk jelet. Most a 40 logikában levő ugrási logikát írjuk le. A 335 vonalon levő JUMP jel 380 kapun jön létre, amelyet a 381 vonalon levő időzítőjel vezérel, így a JUMP jel az S3 01 02 jelre jelenik meg. Az időzítést ezenkívül a be­menő 382 vonal is meghatározza, amely a 01 és 02 55 órajelre V ss feszültségen, a 03 és 04 órajelre pedig VDD feszültségen van. A 380 kapu bemenő 383 vonala 384 kaputól jön, amely az alábbi jelek hatására lép mű­ködésbe: 385 vonalon levő címregiszter túlcsordulás, 386 vonalon levő bármelyik billentyű lenyomva, 387 vona-60 Ion levő „NO várakozás" utasítás, 388 vonalon levő „DK várakozás", 389 vonalon levő „ugrás K0 vagy KP ese­tén" logika kimenete, és 390 vonalon levő „ugrás 1 vagy 0 esetén" logika kimenete. A 389 vonalon levő jel több feltétel hatására lép fel, ezek tartalmazzák a 391 vonalon 65 levő K0 jelet, amely az S2 02 jellel kapuzva a 254 vo-10

Next

/
Thumbnails
Contents