171660. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új oktahidro-indolo(2,3-a)kinolizinek, sztereoizomerjeik és sóik előállítására
15 171660 16 izomerjének Rf értéke nagyobb, mint a cisz izomeré.) Ilyen módon további 0,18 g (összesen 0,43 g 54%) cisz terméket és 0,10 g (12,6%) transz terméket izolálhatunk, mely utóbbi olvadáspontja 99—101 °C (izopropanolból történt átkristályosítás után). Infravörös színkép (KBr): 3300 (—NH—), 2760,2700 (Bohlmann sávok), 1698 cm-1 (észter = CO). 5. példa l-Etil-l-(terc-butoxi-karbonil-etil)-!,2,3,4,6,7-hexahidro-12H-indolo[2,3 -a]kinolizin-perklorát 3,00 g (8,5 mmól) l-etil-l,2,3,4,6,7-hexahidro-12H-indolo[2,3-a]kinolizinium-perklorátból az 1. példában leírt eljárás szerint előállított bázis 40 ml diklór-metános oldatához 1 ml terc-butanolt és 3 ml terc-butil-akrilátot adunk. A reakcióelegyet argon-atmoszférában 4 napon át állni hagyjuk. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot 20 ml izo-propanolban oldjuk és 70%-os perklórsavval az oldat pH-ját 6-ra állítjuk. A kivált kristályokat szűrjük. Kitermelés: 2,7 g (66,5%) cím szerinti vegyület). Op.: 194—195 °C (izopropanolból történt átkristályosítás után). Infravörös színkép (KBr): 3360 (—NH—), 1710 (észter =CO), 1618, 1525 cm-1 ( =C = N). 6. példa l-Etil-(terc-butoxi-karbonil-etil)l,2,3,4,6,7,12,12b-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizin, valamint cisz és transz izomereje 2,00 g (4,2 mmól) l-etil-l-(terc-butoxi-karbonü-etil)-l,2,3,4,6,7-hexahidro-12H-indolo[2,3-a]kinolizin-perklorátot 80 ml metanolban 3,0 g palládiumos csontszén jelenlétében hidrogénezünk. A számított mennyiségű hidrogén felvétele után (körülbelül 1 óra) a katalizátort az elegyből kiszűrjük és a szűrletből a metanolt vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot 5% nátriumkarbonát -oldattal kezeljük, diklórmetannal extraháljuk. Az extraktumot magnéziumszulfáton szárítjuk, az oldószer ledesztilláljuk, a kapott olajat 10 ml izo-propanolból kristályosítjuk. A kivált cím szerinti vegyület cisz izomerjét szűrjük. Kitermelés: 1,0 g. Op.: 190—191 °C. Infravörös színkép (KBr): 3380 (—NH—), 2780, 2720 (Bohlmann sávok), 1708 cm-1 (észter =CO). Az anyalúgot preparatív vékonyrétegkromatográfiás módszer szerint feldolgozzuk (KG—PF2 54 +366 , benzolmetanol 14: 3 arányú elegy, eluálás acetonnal; a cím szerinti vegyület transz izomerjének Rf értéke nagyobb, mint a cisz izomeré), így további 0,03 g (összesen 1,03 g, 65%) cisz izomert és 0,1 g (6,3%) transz izomert különítünk el, mely utóbbi olvadáspontja 121—122 °C (izopropanolból történt átkristályosítás után). Infravörös színkép (KBr): 3320 (—NH-), 2780, 2720 (Bohlmann sávok), 1695 cm-1 (észter=CO). 7. példa la-Etil-l-(karboxi-etil)-l,2,3,4,6,7,12,12boc-oktahidro-indolo[2,3a]kinolizin és loc-etil-l-(hidroxi-karbonil-5 -etil> 1,2,3,4,6,7,12,12bß-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizin és ezek elegye 6,00 g a 2. példa szerint előállított l-etil-l-(metoxikarbonil-etil)-l,2,3,4,6,7,12,12b-oktahidro-indolo[2,3-a]-10 kinolizin cisz-transz keveréket 30 ml 95%-os etanolban 1,5 g szilárd nátriumhidroxid jelenlétében 1 órán át forralunk. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot 30 ml vízben oldjuk, majd az oldat pH-ját vizes ecetsav-oldattal 6-ra állítjuk. A kivált terméket 15 szűrjük, vízzel és metanollal mossuk. Kitermelés: 5,4 g (93%) cím szerinti vegyület izomerelegye. 8,00 g fenti savkeveréket forrón 54 ml dimetilformamidban oldunk, lehűtésre 3,8 g (47,5%) tiszta transz 20 karbonsav válik ki. Op.: 148—150 °C Az anyalúghoz 12 ml vizet adunk, így 2,8 g (35%) tiszta cisz karbonsavat állítunk elő. Op.:249—250 °C. 25 8. példa la-Etil-l-(szek-butoxi-karbonil-etil)-l,2,3,4,6,7,12,-30 12bß-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizin (transz izomer) a) 2,00 g (3 mmól) lot-etil-l-(karboxi-etil)-l,2,3,4,6,-7,12,12bß-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizinhez jeges hűtés közben 4 ml tionilkloridot adagolunk, majd az ele-35 gyet 0 °C-on 30 percen át keverjük. A felesleges tionilklorid mennyiséget abszolút éteres mosással és ismételt dekantálással eltávolítjuk, a visszamaradt savkloridhoz [infravörös színkép (KBr): 1780 cm-1 (savklorid = CO)] 5 ml szek-butanolt adunk és az elegyet 1 órán 40 át 0 °C-on keverjük. A képződött észter-sósavas sőt abszolút éterrel kicsapjuk, ismételt dekantálással tisztítjuk. Kristályosodás után a kristályokat szűrjük, éterrel mossuk. Az így kapott sósavas sót vízben oldjuk, az oldatot tömény vizes ammóniumhidroxid-oldattal 45 lugosítjuk, diklórmetannal extraháljuk. Az extraktumot magnéziumszulfáton szárítjuk és a szerves oldószert ledesztilláljuk, a kapott olajat izo-propanolból kristályosítjuk, így 1,00 g (42%) 98—99 °C-on olvadó cím szerinti terméket kapunk, amely összes fizikai sajátságai-50 ban megegyezik a 4. példa szerint előállított termékkel. b) 1,63 g (5 mmól) la-etil-l-(karboxi-etil)-l,2,3,4,6,7,-12,12bß-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizint enyhe melegítés közben 12,5 ml hexametil-foszforsavamidban (HMPA) oldunk, az oldathoz 0,80 g vízmentes kálium-55 karbonátot és 3,24 g (22,3 mmól) szek-butilbromidot adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 24 órán át keverjük. Az elegyet ezután 100 ml vízre öntjük és éterrel ismételten extraháljuk. Az egyesített éteres fázist vízzel mossuk, magnéziumszulfáton szárítjuk. Az oldó-60 szert desztilláljuk, a maradékként kapott 1,60 g anyagot 5 ml izo-propanolból kristályosítjuk. Kitermelés: 1,30 g (68,5%) cím szerinti vegyület. Olvadáspont: megegyezik az a)-ban előállított ter-65 mékével. 8
