171620. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű gázlézer hosszirányú üreges katóddal

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 171620 jÉÉk Nemzetközi osztályozás: ipl Bejelentés napja: 1975. VIII. 15. (MA-2711) H01S 3/03 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1977. IX. 28. Megjelent: 1978. IX. 30. t, - < \ Feltalálók: Bergou János fizikus 15%, Rózsa Károly vegyészmérnök 60%, Tóth József technikus 25%, Budapest Tulajdonos: MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest Folytonos üzemű gázlézer hosszirányú üreges Katóddal 1 10 15 A találmány tárgya folytonos üzemű gázlézer, melynek hűtött üreges katódja, nemesgáz, vagy nemesgázkeverék fényerősítő közege, a cső két végén Brewster ablaka, és egy-egy beállított tükre van. A találmány szerinti gázlézer előnyösen alkal­mazható interferometrikus méréstechnikában, ho­lográfiában, fotokémiai és spektroszkópiai vizsgála­tokban. Az utóbbi öt évben az üreges katódú kisülés alkalmával számos új lézerátmenetet fedeztek fel. A hagyományos pozitív oszlopú kisülésben a tér­erősség kb. 20 V/cm. Ezzel szemben az üreges katódú kisülésben a gyakorlatilag cm-es szakaszra 2-300 V-os katódesés jut. A katódesés által gyor­sított nagy energiájú elektronok különösen alkal­masak ionszínkép és He metastabil atomok előállí­tására. A katódesés értéke adott katódanyag és gázösszetétel esetén a katód felületi áramsűrűsé­gétől függ. A katódesés értéke az önfenntartó kisülés feltételéből adódó érték és hagyományos 20 üreges katódú kisülésben nem emelhető lényegesen még az áramsűrűség növelése árán sem, mert az áramsűrűség növelésével a ködfény kisülés az ún. ívkisülésbe megy át. Ez már nem használható üre­geskatódú kisülésben, egyrészt mert a katódesés 25 lecsökken, másrészt mert a kisülés nem tölti ki egyenletesen a katódüreget. A találmány azon új felismerésen alapul, hogy a katódüreg belsejében elhelyezett rács vagy más alakú anód segítségével a katódesés lényegében tetszőleges feszültségre állít- 30 ható be, ha az anódhuzalok és a katód fala közötti távolság olyan kicsi, hogy számottevő ki­sülés nem tud létrejönni az anódhuzalok és kató­dok között. A katód falából kilépő elektronok kénytelenek az anódhuzalok által közrezárt térbe hatolni, hogy ott az önfenntartó kisüléshez szük­séges ionokat létrehozzák. Az ionok csak akkor tudják az anódok hatását legyőzni, ha megfelelő koncentrációban vannak jelen. Az anódok árnyékot vetnek a katódra, a fotóeffektus a katód felületén kevésbé jelentős, ezért az önfenntartó gázkisülés többletionokat igényel a hagyományos üreges katódú kisüléshez képest. Mindezen folyamatok a kisülés feszültségét emelik és ez a feszültség az anódok közötti távolságnak is függvénye., A 2000 V-al gyorsított elektronok hatására azonos nyomás- és áramérték esetén hélium gázban az atomos színképvonalak kb.kétszer, az ionvonalak kb. 6-szor intenzívebbek, mint a hagyományos üreges katódú kisülésnél. A találmány tárgya folytonos üzemű gázlézer, melynek hosszirányú hűtött üreges katódja, nemes­gáz vagy nemesgázkeverék fényerősítő közege, a lézercső két végén Brewster ablaka és egy-egy beállított tükre van. A találmány lényege, hogy üreges katódja teljes hengerpalást, melynek külső felületét hűtőközeg, pl. víz veszi körül. A katód üregében ugyancsak hengerpalást alakú, de áttört és két végén gyűrű­ben rögzített anód van. Az anód és katód között a 171620

Next

/
Thumbnails
Contents