171619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a Mössbauer-spektroszkópiánál alkalmazott álló és mozgatható részt tartalmazó sugárforrást, vagy abszorbenst periódikusan mozgató elektromechanikai szerkezet mozgatható része mechanikus nullhelyzetének stabilizálására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 171619 #é% Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1975. V. 15. (MA-2682) G 01 T 1/00, 1/16, G01N 23/00, 23/203, 23/207 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1977. IX. 28. x"'~" - • - 7 -\N ÍÍ . HIVATAL Megjelent:"l978. IX. 30. • J f '- r ti Feltalálók: Bárányi Ferenc technikus, Dóra Gyula villamosmérnök, Serf Egyed villamosmérnök, Várhalmi László villamos­mérnök, Budapest Tulajdonos: MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest Eljárás és berendezés a Mössbauer-spektroszkópiánál alkalmazott álló és mozgatható részt tartalmazó sugárforrást, vagy abszorbenst periodikusan mozgató elektromechanikai szerkezet mozgatható része mechanikus nullhelyzetének stabilizálására 1 2 Eljárás és berendezés a Mössbauer spektrosz­kópiánál alkalmazott álló és mozgatható részt tar­talmazó sugárforrást vagy abszorbenst periodikusan mozgató elektromechanikus szerkezet mozgatható része mechanikus nullhelyzetének stabilizálására. Az 5 elektromechanikus szerkezet mozgatható része kü­lönböző sebességgel működtethető és homogén mágnestérben elhelyezett meghajtó és sebesség­érzékelő tekercset tartalmaz. Az elektromechanikus szerkezet periodikusan mozgatható részének stabil 10 mechanikus nullhelyzeteként a homogén mágnes­térhez képest rögzített előírt mozgási pálya azon pontját jelöljük ki, amelyen a mozgási sebesség maximális, az elmozdulás értéke pedig az idő függ­vényében nulla. 15 A mozgatható rész mozgása közben létrejövő tényleges mechanikus nullhelyzetének a homogén mágnestérben a stabil mechanikus nullhelyzettől való eltérés esetén korrigáló hatást alkalmazunk, a stabil mechanikus nullhelyzet visszaállítására. 20 Az elektromágneses mozgató szerkezet része egy önmagában ismert feszültség-sebesség átalakítónak, amely feszültség-sebesség átalakító sebességgel ará­nyos feszültségreferencia jelgenerátort, továbbá a sebességérzékelő tekercshez csatlakozó kivonó 25 áramkört és erősítőt tartalmaz. A M össbauer-spektroszkópia nevét Dr. Rudolf L. Mössbauerről kapta, aki 1958-ban fedezte fel a gamma-sugárzás ütközésmentes emisszióját és ab­szorbcióját. Ezen spektroszkópiai eljárások a nuk- 30 leáris rezonancia-jelenségek kimutatásán alapulnak és a felfedezéstől számítva jelentős fejlődésen men­tek keresztül. A fejlődés fő oka abban rejlik, hogy a Mössbauer-spektroszkópia módszereit számos he­lyen, többek között az alap és alkalmazott kuta­tásban, valamint az iparban is széleskörűen alkal­mazzák. Néhány jelentősebb felhasználási területe: Kristályszerkezetek vizsgálata, Kémiai kötések vizsgálata, Metallurgiai alkalmazások, Mágneses tér hatásainak vizsgálata, Kémiai alkalmazások, Biológiai alkalmazások. A leggyakrabban használatos elektromechanikus mozgató szerkezet közös mozgatható szervre teker­cselt meghajtó és sebességérzékelő tekercsből áll, mely az áram hatására homogén mágnestérben mozog. A mozgatható részhez egy tengely van hoz­zákapcsolva, melyről a mozgás levehető és felhasz­nálható Mössbauer-spektroszkópiai célokra. A ho­mogén mágnestereket permanens mágnesek állítják elő. Egy ilyen elektromechanikus mozgató szer­kezetnél biztosítani kell, hogy a mozgatható rész két tekercse periodikus sebesség-időfüggvény szerint mozgása közben állandóan a homogén mágneses téren belül maradjon. Ha képzeletben kijelölünk egy mechanikus nullhelyzetet a homogén mágneses térszakasz közepén, akkor gondoskodni kell arról, 171619

Next

/
Thumbnails
Contents