171596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás előhívószernek fénymásolókészülékek előhívókamráiba való utánadagolására és berendezés az eljárás foganatosítására

7 171596 8 vezetnénk az előhívókamrába, akkor az ammónia koncentrációja tovább növekedne, mivel az ammónia mint az ammóniavíz könnyebben illó komponense hamarabb gőzölög el szemben a vízzel, mely az elgőzölögtető edény hőmérséklete függvényében csak hosszabb idő eltelte után válik gőzzé. Azért, hogy a víz koncentrációjának kívánt előírt értékét elérjük, nem szabad további ammóniavizet bevezetni az előhívókamrába. Utánadagolás nélkül ugyanis a vízgőz koncentrációja újra megnövekedik, mivel a már az elgőzölögtető edényben levő ammóniavíz a tartózkodási idő növekedése következtében vízben egyre gazdagabb lesz egy egyre több vizet gőzölöget el az eredeti ammóniatartalom már korábban bekövetkezett elgőzölgése miatt. Ha azonban a mért jel az előírt értéknél kisebb, azaz az előhívókamrában a vízgőz koncentrációja túl magas, akkor ammóniavizet kell bevezetni, melyből az ammónia a könnyebben illó komponensként rögtön gőzölögni kezd és ezzel az előhívókamra atmoszférájában levő vízgőzt hígítja. Abban az esetben, ha a gázhalmazállapotú ammóniát és a vízgőzt nem ammóniavíz alakjában visszük be az előhívókamrába, hanem külön-külön adagoljuk a komponenseket, az ammóniát például egy gázpalackból, a vízgőzét pedig egy kazánból, akkor a következő eseteket különböztethetjük meg. Ha csak az egyik komponens, például az ammónia koncentrációját mérjük, úgy nem vezetünk be az előhívókamrába semmit, ha a mért érték és az előírt érték megegyezik. Ammóniát kell bevezetni az előhívókamrába akkor, ha a mért jel az előírt értéknél nagyobb. Végül gőzt vagy vizet kell az előhívókamrába bevezetni, ha a mért jel az előírt értéknél kisebb. Fordított viszonyok adódnak akkor, ha az ammónia koncentrációja helyett a vízgőz koncentrációját mérjük. Mindkét esetben a fényérzékeny elem mért jelét két komparátorra kell vezetni. Az első komparátor ekkor úgy van kapcsolva, hogy csak az előírt érték túllépésekor jelezzen, vagyis az első esetben az ammónia utánadagolását, a második esetben pedig a vízgőz utánadagolását vezérli. A második komparátor viszont csak akkor működik, ha a mért jel kisebb lesz, mint az előírt érték és ennek megfelelően az első esetben a vízgőz utánadagolását, míg a második esetben az ammónia utánadagolását fogja vezérelni. Végül még azt az esetet kell röviden ismertetnünk, melynél a fent már tárgyaltak szerint a két komponenst egymástól függetlenül pótoljuk, jóllehet mind az ammónia, mind a vízgőz koncentrációját mérjük az előhívókamrával. Ennél a változatnál ammóniát akkor adagolunk, ha az ammónia koncentrációjának meghatározásához rendelt fényérzékeny elem az előírt értéknél nagyobb jelet mér, miközben a mért érték és az előírt érték megegyezése esetén, valamint az előírt értéknél kisebb mért érték esetén utánadagolást nem végzünk. Vízgőzt pedig akkor viszünk be az előhívókamrába, ha a vízgőz koncentrációjának meghatározására beállított fényérzékeny elem az előírt értéknél nagyobb jelet mér. Nem kell vízgőzt az előhívókamrába bevezetni akkor, ha a mért érték az előírt értékkel egyenlő vagy annál kisebb. A találmányt a továbbiakban a találmány szerinti berendezés egy célszerű példakénti kiviteli alakjának rajza segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra az ammónia abszorpciós spektruma abban a hullámhossztartományban, melyet koncentráció mérésére fel lehet használni, a 2. ábra az optikai szűrő átbocsátási görbéje, a 5 3. ábra a fényérzékeny elem érzékenységi görbéje, a 4. ábra a fénysugár úthosszának és a fotodiódán indukált feszültség összefüggését mutató görbe, gázhalmazállapotú ammóniával töltött készüléknél, az 10 5. ábra a berendezés vázlatos metszete, a 6. ábra az 5. ábra szerinti berendezés vázlatos kapcsolási rajza. Az 1. ábrán az ammónia 1500 nm hullámhossztar-15 tományban felvett abszorbciós spektrumát tüntettük fel, melyet a találmány szerinti berendezés részletesen ismertetendő kiviteli változatánál a koncentráció mérésére felhasználunk. A 2. ábrán a berendezésbe beépített intereferenciaszűrő átbocsátási görbéjét 120 rajzoltuk meg. A 2. ábra szerinti görbe félértékszélessége mintegy 38nm-re tehető és ezzel valamivel kevesebb, mint az ammóniának az 1500nm-nél mérhető mintegy 63nm-es félértékszélességénél. A 3. ábráról leolvashatjuk, hogy a berendezésbe beépí-25 tett fotodióda maximális érzékenysége kb. 1500nm hullámhossznál van. A 4. ábrán a fotodiódán indukált feszültség logaritmusát tüntettük fel a fénysugár által a gázhalmazállapotú előhívószerben megtett út függvényében. A görbe vizsgálatából megállapítható, 30 hogy ha a találmány szerinti berendezésnél a fénynek az előhívószer gőzében megtett útját állandó értékre állítjuk be, akkor a fotodiódán indukált feszültség a koncentráció függvényében változik. Ugyanebben a koordináta-rendszerben hasonló lefutású görbét ka-35 punk akkor is, ha a fény útjának állandó értéken való tartása mellett az előhívószer gőzének koncentrációját változtatjuk. Fentieket összevetve megállapíthatjuk, hogy minél nagyobb az előhívószer koncentrációja, annál kisebb a fotodiódán indukált feszültség. Az 40 5. ábrán a berendezés vázlatos metszetét tüntettük fel. A berendezés 1 előhívókamrája egy 2 bevezető hengerpárral és egy 3 kivezető hengerpárral van felszerelve. A hengerpárok az előhívandó fényérzékeny anyag átvezetésére vannak kiképezve. Az 1 45 előhívókamrában egy 4 elgőzölögtető vályú van «kendezve, mely egy csővezetéken keresztül van egy ammóniavízzel töltött 5 tartállyal összekötve. Az ammóniaviz utánadagolása az 5 tartályból a 4 elgőzölögtető vályúba történik, a 4 elgőzölögtető 50 vályúban egy az ammóniavizet elgőzölögtető 6 fűtőrúd van elrendezve. A gázhalmazállapotú ammónia koncentrációjának meghatározására az 1 előhívókamrába egy 7 fényforrás van beépítve, melynek fénysugarait egy 8 optikai lencsével 55 párhuzamosítjuk. A fénysugár át van vezetve egy 9 optikai szűrőn, melynek átbocsátási görbéjét a 2. ábrán tüntettük fel. A fénysugár a 9 optikai szűrőn való áthaladása után egy 10 fényérzékeny elembe, egy fotodiódába jut. A 9 optikai szűrőt a 7 fényforrás és a 60 10 fényérzékeny elem között tetszőleges helyen lehet elrendezni. A 7 fényforrás és a 10 fényérzékeny elem közötti távolságot azonban meghatározott értékre kell beállítani, mivel ennek a távolságnak a megváltozása esetén a fotodiódán indukált mért érték is 65 megváltozna. 4