171595. lajstromszámú szabadalom • Növények növekedését szabályozó készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására

35 171595 36 Vizsgáltuk a DAG herbicid hatását egymagában és 2,4-D hatóanyaggal kombinálva Daucus carota (vadrépa) növényeken is, nitropirrolidonnal készített emuigeálható koncentrátumból előállított permetlé alkalmazásával. A XIV. táblázatban a permetezés utáni 4. és 18. napon tapasztalt epinastia %-arányát adtuk meg (az epinastia a növény torz fejlődése, egyes részek kihajlásával vagy lefelé való növekedésével). Az adatok mutatják, hogy a DAG növeli a 2,4-D hatását. XIV. táblázat Vegyület adagolás kg hatóanyag/ha Kezeletlen kontroll 0 0 DAG-8 0 0 2,4-D(Na)-l 15 50 DAG + 2,4-D 8+1 80 95 8 + 0,5 80 80 4+1 90 90 10 Epinastia, % 15 4 nap után 18 nap után 20 25 30 A fenti táblázatokban összefoglalt kísérleti eredmények is határozottan mutatják a találmány sze- 35 rinti szerek előnyös hatását növénynövekedés-szabályozó és herbicid szerekként egyaránt. Különösen előnyös növénynövelcedés-szabályozó és herbicid hatású vegyületeknek bizonyultak a 2,3 : 4,6-di-0-izopropilidén-2-keto-L-gulonsav 40 (DAG), ennek nátrium-, kálium-, ammónium-, kalcium- és dimetil-ammóniumsója, valamint rövidszénláncú alkil- és alkiml-észterei, különösen a propargil-észter. Azt találtuk továbbá, hogy az (I), (II) és (III) 45 általános képletű vegyületek valamelyikét tartalmazó növénynövekedés-szabályozó szereknek gyümölcsfákra történő permetezése esetén az így kezelt fáknál a gyümölcsnek a szárról való leválasztásához szükséges erő számottevő mértékben csök- 50 ken. Ez jól kimutatható az említett módon kezelt gyümölcsfáknak kezeletlen fákkal történő összehasonlítása útján. Megállapítottuk továbbá, hogy a találmány szerinti növekedésszabályozó-ezerek alkalmazásával leszüretelt gyümölcsök a kezeletlen fák- 55 ról leszedett gyümölcsökhöz viszonyítva messzemenően mentesek a sérülésektől és rothadástól. A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó szereket folyékony vagy szilárd készítmények alakjában vihetjük fel a gyümölcstermő fákra. A ható- 60 anyag alkalmazása a fa gyökerein, törzsén, ágain, levelein vagy gyümölcsein keresztül történhet. Eljárhatunk például oly módon, hogy a találmány szerinti szereket a gyümölcs leválásának elősegítése céljából repülőgépről permetezzük vagy porozzuk a 65 fákra, vagy pedig a fa bázisánál permetezzük ki, hogy a gyökerek szívják fel a hatóanyagot. Igen előnyös és leghatásosabbnak bizonyult alkalmazási mód az, hogy a hatóanyagot vizes oldat alakjában permetezzük ki. Kívánt esetben alkalmazhatunk szerves oldószerekkel készített oldatokat, például olajos permetleveket is. A találmány szerinti szereknek gyümölcsök leválásának elősegítése céljából történő alkalmazása esetén a legnagyobb hatás elérése céljából a szert előnyösen a gyümölcs leszedése előtt egy vagy két héttel — a hőmérséklettől függően szabjuk meg a kedvező időpontot — alkalmazzuk. Olyan vidékeken, ahol esőzéssel kell számolni a szer alkalmazása és a gyümölcs betakarítása közötti időben, előnyös a valamely szokásos tapadásfokozó szert is keverünk a hatóanyagot tartalmazó készítményhez. Az ilyen alkalmas tapadásfokozó szerek példáiként az enyv, kazein, alginsavsók, cellulóz-gumi és származékai, polivinil-pirrolidon, invert-szörp, keményítőcukor-szörp és hasonlók alkalmazhatók. A gyümölcs leválásának elősegítésére alkalmazandó készítmények az (I), (II) és (III) általános képletnek .megfelelő vegyületeket kívánt esetben a mezőgazdaságban szokásos inert kísérőanyagokkal kombinálva tartalmazhatják. Különösen a fák kezelésére szolgáló készítményekben alkalmazhatunk ilyen adalékanyagokat, kombinálhatjuk továbbá a készítményeket más, ismert gyümölcsleválás-elősegítő szerekkel is. A felhasználható segédanyagok példáiként a felületaktív vegyületek, vivőanyagok, tapadásfokozó szerek, stabilizátorok stb. említhetők. A gyümölcsleválás elősegítésére alkalmazott szerekben az (I), (II) és (III) általános képletű hatóanyagok koncentrációja változó lehet, optimális hatás elérése érdekében azonban szükséges, hogy a hatóanyagot a kívánt cél elérésére elegendő mennyiségben alkalmazzuk. így például vizes permetlevek esetében a hatóanyag-koncentráció körülbelül 0,05súly% és l,5súly% között lehet. Érthető módon függ az alkalmazandó koncentráció a gyümölcs fajtájától és a kezelendő fa vagy cserje nagyságától is. Mindenkor a kísérleti tapasztalatok alapján a gyümölcs leszedését a legjobban elősegítő adagolást alkalmazzuk. A gyümölcsleválást elősegítő hatóanyagot vizes oldat alakjában tartalmazó permetleveket oly módon permetezzük ki, hogy a növényt a permet hiány*alanul elborítsa. Ehhez körülbelül 300-9 000 liter híg (körülbelül 0,1-1 súh/% hatóanyagtartalmú) oldatot kell hektáronként kipermetezni, a kezdendő fák számától és nagyságától függően. Előnyös permetlevek előállítása céljából a találmány szerinti gyümölcsleválás-elősegítő hatóanyagot vagy annak sóját valamely vivőközegben, például vízben diszpergáljuk vagy oldjuk. A folyékony permetező-oldathoz a vivőközeg súlyára számítva körülbelül 0,1-0,5 súly% felületaktív anyagot is adhatunk. Ilyen felületaktív anyagként például a Triton-B-1956 márkájú készítmény (a Rohm and Haas cég által gyártott, gyanta-alapú, vízben diszpergálható felületaktív készítmény), továbbá a Chevron-Ortho gyártmányú X-77 jelű, alkilaril-18