171594. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas tengelykapcsoló

7 171594 8 Továbbá ahhoz, hogy a találmány szerinti ten­gelykapcsolót méginkább alkalmassá tegyük a for­gás közbeni viszonylag nagymérvű axiális mozgások felvételére, az illesztőcsapok és a nyílások között elhelyezett rugalmas 25 hüvelyeken bevágások le­hetnek kialakítva, amint ezt a 9A ábrán felüntet­tük, és ezáltal a tangenciális erőket felvevő 90 gumicsíkok jönnek létre, amelyek a szabad végükre ható tengelyirányú erő hatására elhajolnak, és ez­által a rugalmas hüvely mintegy legördül az érint­kezőfelületen anélkül, hogy a tengelyirányú mozgás közben ténylegesen megcsúszna. Egy eltérő kiviteli dáknál mindegyik 90 gumi­csík rádiusszal van kialakítva, az említett mozgás egyszerűsítése érdekében. Bár ez felületre ható nyomás következtében elméletileg vonalmenti érint­kezést eredményezne, a gyakorlatban mindegyik gumicsík teljes végfelületén fog érintkezni, de könnyebben fog legördülni és biztosabb, hogy érintkezésben marad az acélfelülettel. Ez a megoldás természetesen előnyösen alkal­mazható a 2., 3. és 4. ábrákon feltüntetett rugal­mas hüvelyeknél is. A 2—4. ábrák és az 5-9. ábrák szerinti kiala­kítások közötti további eltérés, hogy az 5-9. ábrák szerinti rugalmas hüvelyeket öntéssel lehet elő­állítani, ami egyszerűsíti a szükséges szerszámok előállítását. További különbség, hogy az 5-9. ábrák szerinti rugalmas hüvelyek - mint az 5. ábra mu­tatja - 50 acéllemez segítségével vannak rögzítve abból a célból, hogy kiküszöböljük akár a rugalmas hüvely, akár a 26A rugólap tengelyirányú elmoz­dulását az illesztőcsapon. A 26A rugólapot a 2-4. ábrákon feltüntetettel ellentétes irányban is meg lehet hajlítani, hogy ezzel hosszabb érintkezési vonalat biztosítsunk a hajtással ellentétes oldalon. A 10. ábra a találmány szerinti tengelykapcsoló torziós rugalmasságát szemlélteti diagram formá­jában. A vizsgálat tengelykapcsolót egy 70 LE, 4-hengeres dieselmotor és egy hajtóműként szolgáló nyomatékváltó között alkalmaztuk. A motor maxi­mális fordulatszáma percenként 3200 volt. A diagram felső részén tüntettük fel a rugalmasságot normál hajtási irányban, a középvonal alatti részén pedig a tengelykapcsoló rugalmasságát a motor fékezésekor. A két görbe együttesen a tengelykap­csoló hiszterézis-görbéje, amely egyúttal az energia­felvételt szemlélteti. Amint a görbéből látható, a rezonáns frekvencia a terheléstől függően változik, továbbá a frekvencia elég magas ahhoz, hogy le­hetővé tegye a kritikus sebesség alatti üzemelést. A szóban forgó esetben az alkalmazott motor által percenként kibocsátott impulzusok száma maxi­mum 3200/2 x 4 vagyis 6400. Ez az impulzusszám alacsony nyomatékátvitelnél nem jelenik meg, vagy csekély jelentőségű. Ezért a rezonáns frekvenciának gyakorlati határa van. A 10. ábrán feltüntetett frekvenciák az adott esetben alkalmazott tengely­kapcsoló két oldalán levő tömegekből, és a ten­gelykapcsoló különböző nyomatékoknál mutatott rugalmasságából adódnak. A szóban forgó tengely­kapcsoló tehát biztonságos, bár a frekvencia nem változik a nyomaték függvényében. Azonban sok esetben, különösen földmunkagépeknél másodlagos impulzusok léphetnek be bármelyik frekvencián. Éppen ezért ez a tulajdonság mindenkor nagy jelentőségű. A találmány szerinti tengelykapcsoló nyilvánvalóan jobb, mint az un. merev tengely­kapcsolók, mivel a nyomatékcsúcsokat le tudja 5 törni például a szinkronizálás utolsó pillanatában, amikor közvetlen hajtásra kapcsolunk át. A 10. ábrán 5 jelöli a tengelykapcsoló elmozdulását az illesztőcsapok rádiuszán, míg tp a szögelfordulás radiánsban, f a rezonáns frekvencia impul-10 zus/perc-ben és M a vizsgált, találmány szerinti és a szóban forgó felhasználási területnek megfelelő méretezésű tengelykapcsolóra ható terhelés kpm-ben. Nyilvánvaló, hogy az érintkezőfelületek radiális 15 irányban fekvő hosszméretének és szélességének megválasztásával, valamint megfelelő számú illesztő­csap és nyílás alkalmazásával a tengelykapcsolót megfelelő merevségűvé lehet tenni. Az ily módon kialakított tengelykapcsoló ugyanakkor rendelkezik 20 a többi, felsorolt előnyös tulajdonsággal, és a kri­tikus sebesség alatt is üzemeltethető, bár ez a tengelykapcsoló szerkezeti kialakítása következ­tében voltaképpen nem szükséges. A találmány szerinti tengelykapcsoló egyik leg-25 fontosabb jellemzője, hogy bár önközpontozó tu­lajdonságú és nagymérvű tengelykitérés és axiális mozgás felvételére képes, forgás szempontjából mégis kiválóan merevíthető, és ezáltal mereven együttforgó kapcsolatot alkot. 30 Bár a találmányt a fentiekben meglehetős rész­letességgel ismertettük annak egy célszerű kiviteli alakja kapcsán, nyilvánvaló, hogy a találmány szá­mos módosított alakja és változata valósítható meg anélkül, hogy a találmányi gondolattól és az igény-35 pontokban megfogalmazott találmányi jellemzőktől eltérnénk. Szabadalmi igénypontok: 40 1. Rugalmas tengelykapcsoló, amely egy meg­hajtó és egy meghajtott szerkezet-rész között van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy mindegyik rész több, egymástól a kerület mentén távközzel elvá­lasztott, a hajtás átvitelére alkalmas érintkező-45 felület-csoporttal rendelkezik, és mindegyik csoport az egyes részeken kialakított felület-párokat tar­talmaz, és mindegyik pár felületei a szerkezet­-részek forgástengelyén átmenő radiális síkokban vagy ezekkel lényegében párhuzamos síkokban van-50 nak elhelyezve, és a hajtás átvitelére alkalmas mindegyik érintkezőfelület-pár felületei között ru­galmas tag van elhelyezve, amely e felületek között közvetlen kapcsolatot alkot. A 2. az 1. igénypont szerinti tengelykapcsoló 55 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtás át­vitelére alkalmas érintkezőfelületek az egyik részből kiugró és a másik részen kialakított radiális irányú nyílásokba axiálisan benyúló illesztőcsapokként vannak kialakítva, és a csapok és nyílások oldal-60 felületei radiális, vagy egy radiális síkkal párhu­zamos síkokban fekszenek. 3. A 2. igénypont szerinti tengelykapcsoló ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindegyik nyílás a megfelelő illesztőcsap radiális irányában 65 hosszúkásra nyújtott alakkal van kiképezve. 4

Next

/
Thumbnails
Contents