171594. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas tengelykapcsoló
7 171594 8 Továbbá ahhoz, hogy a találmány szerinti tengelykapcsolót méginkább alkalmassá tegyük a forgás közbeni viszonylag nagymérvű axiális mozgások felvételére, az illesztőcsapok és a nyílások között elhelyezett rugalmas 25 hüvelyeken bevágások lehetnek kialakítva, amint ezt a 9A ábrán felüntettük, és ezáltal a tangenciális erőket felvevő 90 gumicsíkok jönnek létre, amelyek a szabad végükre ható tengelyirányú erő hatására elhajolnak, és ezáltal a rugalmas hüvely mintegy legördül az érintkezőfelületen anélkül, hogy a tengelyirányú mozgás közben ténylegesen megcsúszna. Egy eltérő kiviteli dáknál mindegyik 90 gumicsík rádiusszal van kialakítva, az említett mozgás egyszerűsítése érdekében. Bár ez felületre ható nyomás következtében elméletileg vonalmenti érintkezést eredményezne, a gyakorlatban mindegyik gumicsík teljes végfelületén fog érintkezni, de könnyebben fog legördülni és biztosabb, hogy érintkezésben marad az acélfelülettel. Ez a megoldás természetesen előnyösen alkalmazható a 2., 3. és 4. ábrákon feltüntetett rugalmas hüvelyeknél is. A 2—4. ábrák és az 5-9. ábrák szerinti kialakítások közötti további eltérés, hogy az 5-9. ábrák szerinti rugalmas hüvelyeket öntéssel lehet előállítani, ami egyszerűsíti a szükséges szerszámok előállítását. További különbség, hogy az 5-9. ábrák szerinti rugalmas hüvelyek - mint az 5. ábra mutatja - 50 acéllemez segítségével vannak rögzítve abból a célból, hogy kiküszöböljük akár a rugalmas hüvely, akár a 26A rugólap tengelyirányú elmozdulását az illesztőcsapon. A 26A rugólapot a 2-4. ábrákon feltüntetettel ellentétes irányban is meg lehet hajlítani, hogy ezzel hosszabb érintkezési vonalat biztosítsunk a hajtással ellentétes oldalon. A 10. ábra a találmány szerinti tengelykapcsoló torziós rugalmasságát szemlélteti diagram formájában. A vizsgálat tengelykapcsolót egy 70 LE, 4-hengeres dieselmotor és egy hajtóműként szolgáló nyomatékváltó között alkalmaztuk. A motor maximális fordulatszáma percenként 3200 volt. A diagram felső részén tüntettük fel a rugalmasságot normál hajtási irányban, a középvonal alatti részén pedig a tengelykapcsoló rugalmasságát a motor fékezésekor. A két görbe együttesen a tengelykapcsoló hiszterézis-görbéje, amely egyúttal az energiafelvételt szemlélteti. Amint a görbéből látható, a rezonáns frekvencia a terheléstől függően változik, továbbá a frekvencia elég magas ahhoz, hogy lehetővé tegye a kritikus sebesség alatti üzemelést. A szóban forgó esetben az alkalmazott motor által percenként kibocsátott impulzusok száma maximum 3200/2 x 4 vagyis 6400. Ez az impulzusszám alacsony nyomatékátvitelnél nem jelenik meg, vagy csekély jelentőségű. Ezért a rezonáns frekvenciának gyakorlati határa van. A 10. ábrán feltüntetett frekvenciák az adott esetben alkalmazott tengelykapcsoló két oldalán levő tömegekből, és a tengelykapcsoló különböző nyomatékoknál mutatott rugalmasságából adódnak. A szóban forgó tengelykapcsoló tehát biztonságos, bár a frekvencia nem változik a nyomaték függvényében. Azonban sok esetben, különösen földmunkagépeknél másodlagos impulzusok léphetnek be bármelyik frekvencián. Éppen ezért ez a tulajdonság mindenkor nagy jelentőségű. A találmány szerinti tengelykapcsoló nyilvánvalóan jobb, mint az un. merev tengelykapcsolók, mivel a nyomatékcsúcsokat le tudja 5 törni például a szinkronizálás utolsó pillanatában, amikor közvetlen hajtásra kapcsolunk át. A 10. ábrán 5 jelöli a tengelykapcsoló elmozdulását az illesztőcsapok rádiuszán, míg tp a szögelfordulás radiánsban, f a rezonáns frekvencia impul-10 zus/perc-ben és M a vizsgált, találmány szerinti és a szóban forgó felhasználási területnek megfelelő méretezésű tengelykapcsolóra ható terhelés kpm-ben. Nyilvánvaló, hogy az érintkezőfelületek radiális 15 irányban fekvő hosszméretének és szélességének megválasztásával, valamint megfelelő számú illesztőcsap és nyílás alkalmazásával a tengelykapcsolót megfelelő merevségűvé lehet tenni. Az ily módon kialakított tengelykapcsoló ugyanakkor rendelkezik 20 a többi, felsorolt előnyös tulajdonsággal, és a kritikus sebesség alatt is üzemeltethető, bár ez a tengelykapcsoló szerkezeti kialakítása következtében voltaképpen nem szükséges. A találmány szerinti tengelykapcsoló egyik leg-25 fontosabb jellemzője, hogy bár önközpontozó tulajdonságú és nagymérvű tengelykitérés és axiális mozgás felvételére képes, forgás szempontjából mégis kiválóan merevíthető, és ezáltal mereven együttforgó kapcsolatot alkot. 30 Bár a találmányt a fentiekben meglehetős részletességgel ismertettük annak egy célszerű kiviteli alakja kapcsán, nyilvánvaló, hogy a találmány számos módosított alakja és változata valósítható meg anélkül, hogy a találmányi gondolattól és az igény-35 pontokban megfogalmazott találmányi jellemzőktől eltérnénk. Szabadalmi igénypontok: 40 1. Rugalmas tengelykapcsoló, amely egy meghajtó és egy meghajtott szerkezet-rész között van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy mindegyik rész több, egymástól a kerület mentén távközzel elválasztott, a hajtás átvitelére alkalmas érintkező-45 felület-csoporttal rendelkezik, és mindegyik csoport az egyes részeken kialakított felület-párokat tartalmaz, és mindegyik pár felületei a szerkezet-részek forgástengelyén átmenő radiális síkokban vagy ezekkel lényegében párhuzamos síkokban van-50 nak elhelyezve, és a hajtás átvitelére alkalmas mindegyik érintkezőfelület-pár felületei között rugalmas tag van elhelyezve, amely e felületek között közvetlen kapcsolatot alkot. A 2. az 1. igénypont szerinti tengelykapcsoló 55 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtás átvitelére alkalmas érintkezőfelületek az egyik részből kiugró és a másik részen kialakított radiális irányú nyílásokba axiálisan benyúló illesztőcsapokként vannak kialakítva, és a csapok és nyílások oldal-60 felületei radiális, vagy egy radiális síkkal párhuzamos síkokban fekszenek. 3. A 2. igénypont szerinti tengelykapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindegyik nyílás a megfelelő illesztőcsap radiális irányában 65 hosszúkásra nyújtott alakkal van kiképezve. 4