171567. lajstromszámú szabadalom • Térelhatároló öszvértartó

171567 6 A betonozás alatt természetesen szükség van az acélprofilok egymással való összekapcsolására, pl. azért is, hogy a még meg nem kötött beton a zsaluzóelemül szolgáló acélidomok közül ki ne folyhassak. Erre a célra szolgálnak a vízszintes 5 helyzetű 5 járulékos kötőelemek. Az 5 járulékos kötőelem akár mechanikus kapcsolat (csavar, szögecs, tüske), akár pedig molekuláris kötés (he­gesztés, ragasztás) lehet. A tapasztalat szerint az 5 járulékos kötőelemből egy-egy támaszközön belül 10 egy- két darabot kell csupán elhelyezni. A 2. ábrán hasonlóképpen olyan esetet tün­tettünk föl, amikor az öszvértartó acélrészét alkotó 15 2 lemezrész, 3 borda és 4 lemezhorgonyzó nyúl­vány egyetlen szelvényből készül. A szomszédos acélszelvényeket itt is vízszintesen elhelyezett 5 járulékos kötőelemek kapcsolják egymáshoz. A szomszédos acélszelvények ezúttal kisebb felület 20 mentén találkoznak egymással, a tapasztalat szerint azonban az 5 járulékos kötőelemek így is meg­felelően biztosítják a szomszédos acélszelvények együttműködését, illetve a még meg nem kötött beton kifolyásának megakadályozását. 25 A 3. ábra olyan keresztmetszetet mutat, ahol a födém alsó látható síkját képező 1 lemezrész nagy­felületű összefüggő táblaként van kialakítva, míg a 3 bordák a 2 lemezrészhez előnyösen függőlegesen 30 elhelyezett 5 járulékos kötőelemek segítségével van­nak rögzítve. A 4 lehorgonyzó nyúlványok cél­szerűen ezúttal is a 3 bordával egy darabból ké­szülhetnek. 35 Ebben az esetben a függőlegesen elhelyezett 5 járulékos kötőelemek csupán a 2 lemezrész és a 3 bordák egymáshoz viszonyított pozicionálására szol­gálnak, mivel a még meg nem kötött beton kifo­lyásáról vagy egyáltalán nem kell gondoskodni, 40 vagy csupán azokon a helyeken, ahol a táblát alkotó 2 lemezrész egy másik szomszédos 2 lemez­résszel találkozik. E csatlakozási helyeken a 3. ábra bal oldali részén látható módon az egy darabból készült 3 bordák helyett két féldarabból előállít- 45 ható 3a bordákat alkalmazhatjuk célszerűen. A 4. ábrán a 3. ábrához hasonló öszvértartó keresztmetszetet tüntettünk föl. Ezt abban az eset­ben célszerű alkalmazni, ha a függőlegesen elhe- 50 lyezett 5 járulékos kötőelem mechanikus jellegű, és el akarjuk kerülni, hogy a kötőelemként alkal­mazott csavar vagy szögecs feje a födém látható alsó síkját alkotó 2 lemezrész alá nyúljék. 55 A találmány szerinti födémszerkezet építésekor az elkészítendő födém 7 támaszaira - az 5. ábrán föltüntetett módon - előbb ráhelyezzük a 2 lemez­részből, a 3 bordából és a 4 lehorgonyzó nyúl­ványokból álló acélprofilokat, ezeket valamilyen 8 60 rögzítő szerv segítségével a 7 támaszokhoz hozzá­erősítjük, majd elhelyezzük az esetleg szükséges 6 hosszirányú vasalást, végül pedig a kívánt minőségű betont a zsaluzatként szolgáló acélszelvények fölött elterítjük és becsömöszöljük. 65 A 8 rögzítő szerv tetszés szerint lehet ezúttal is akár mechanikus, akár molekuláris kapcsolatként kialakítva. Amennyiben a födémet többtámaszú le­mezként méreteztük, célszerű a közbenső táma­szoknál a 6 hosszirányú vasalást fölgörbített módon átvezetni a támaszok fölött. A találmány szerinti öszvértartó segítségével könnyen előállítható és gazdaságos szerkezetet nye­rünk, amely épületek közbenső és záró födémé egyaránt lehet. Alkalmazása különösen ajánlható olyan esetekben, amikor a bentmaradó zsaluzatot képező 2 lemezrészekkel síkfelületű látható tér­elhatárolást kívánunk megvalósítani, illetve .amikor a tűzállósági követelményeknek megfelelő olyan öszvértartóra van szükség, amelynek acélszelvé­nyeiből csupán a betonba beágyazott részeket vet­tük statikailag számításba. Szabadalmi igénypontok: 1. Térelhatároló öszvértartó, főleg épületek belső terét magassági értelemben megosztó födém­tartó, amely két- vagy többtámaszú beton vagy vasbeton lemezt és azzal együttdolgozó acél­idomokat tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a beton vagy vasbeton lemez (1) részben vagy egészben monolitikus kialakítású, továbbá, hogy az acél­idomoknak a vasbeton lemez (1) zsaluzatát és egyben a térelhatároló öszvértartó látható burko­latát képező lemezrésze (2), valamint a beton vagy vasbeton lemezbe (1) belenyúló, azzal legalább súrlódás útján erőátadó kapcsolatban levő bordája (3) és adott esetben a bordához (3) csatlakozó, az acélidomoknak a beton vagy vasbeton lemezből (1) való kicsúszását meggátló lehorgonyzó nyúlványa (4) van, a szomszédos acélidomok hosszanti ol­dalaik mentén vannak egymás mellé telepítve, kö­zéjük pedig a beton vagy vasbeton lemez (1) készítés közbeni relatív helyzetüket biztosító, il­letve a szomszédos acélidomokat egyidejű alak­változásra késztető egy vagy több járulékos kötő­elem (5) van beiktatva. 2. Az 1. igénypont szerinti térelhatároló öszvér­tartó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az acél­idomok lemezrésze (2) lényegében sík, a beton vagy vasbeton lemezbe (1) belenyúló bordák (3) pedig a lemezrésszel 30 és 90° közötti, előnyösen 45 és 85° közötti szöget zárnak be. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti térelhatároló öszvértartó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az acélidomok lemezrésze (2), bordái (3) és lehor­gonyzó nyúlványai (4) egyetlen darabból, pl. haj­lítás, hengerlés stb. útján vannak kialakítva. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti térelhatároló öszvértartó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bordák (3) és a lehorgonyzó nyúlványok (4) egyet­len darabból kialakított egységek, melyekből egy-egy lemezrészhez (2) egy vagy több van hozzá­rendelve, a lemezrész (2) és ezen egységek pedig erőátadó kapcsolattal, pl. hegesztés útján vannak egymáshoz csatlakoztatva. a

Next

/
Thumbnails
Contents