171559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás apróvadak és vadon élő madarak befogására alkalmas szer előállítására

3 171559 4 Az élőlények távoltartására alkalmazott kerítések, hálók, és hasonló berendezések, létesítése és fenntartása jelentős költséget igényel, azok a művelést akadályozzák, a nagyvadak megrongálják, így alkalmazásuk csak kisterületű, de nagy értékű objektumok védelmére (faiskolák, friss telepítésű gyümölcsösök, értékes bogyós gyümölcsök stb.) jöhet szóba. A hanghatáson, és látószerven (vizuális hatáson) keresztül ható riasztóberendezések üzemeltetése költséges. A karbidágyú, a rakéták ezen felül száraz időben tűzveszélyt is rejtenek magukban. Ezen felül a madarak és a vadak feltűnő gyorsan megszokják, és így csak bizonyos rövid kritikus időszakra jelenthet ez a megoldás védelmet. A kellemetlen áramütés hatásán alapuló elektrorepellensek létesítése is meglehetősen költséges, és megfelelő hatást csak akkor fejtenek ki, ha egész összefüggő területen következetesen és szervezetten alkalmazzák. Egyes objektumok (állattenyésztőtelepek), takarmánytárolók és keverő üzemek) védelmére nem alkalmazható. A vegyi eljárások közül a kártékony vadak és madarak mérgezéssel történő elpusztítására is tettek kísérletet (Kazahsztánban, 1958-ban B. K. Stegman). Az eljárás csak akkor eredményes ha nagy területen kiterjedten alkalmazzák, és ha ugyanakkor nincsenek jelen olyan hasznos fajok, amelyekben a mérgezés jóvátehetetlen kárt okoz. Hazánkban ez az eljárás madarak ellen sem lenne alkalmazható a fácánok, foglyok, és más hasonló hasznos fajták veszélyeztetése miatt. Érdekes hatás mutatkozott egy „Avitrol" nevű anyaggal folytatott kísérlet során. E méregtől a madarak nyugtalanná váltak és elhagyták megszokott pihenőhelyüket. A nyugtalanság átterjedt azokra az egyedekre is, amelyek a szerből nem fogyasztottak. Az eljárás hátránya, hogy elhullással jár, és csak kóborló fajokkal szemben alkalmazható: vele a vadak és madarak a megszokott szaporodó (fészkelő) helyeik elhagyására nem késztethetők. Kísérleteztek hashajtó hatású alapanyagokból összeállított szerek alkalmazásával (pl. a „Morkit" nevű anyag), amely kipermetezve a növényekben semmiféle károsodást nem okoz, a madarak és vadak azonban a kezelt táblákat elkerülik. Az eljárás hátránya, hogy a teljes kártételt a nem kezelt kultúrákra hárítja, ezen felül a szertől legyengült állatok között nagymértékű az elhullás. Kísérleteket folytattak az állatok szaporodását befolyásoló ún. „kemosterilizáns" anyagokkal is. Mesztranol, diazo-koleszterol, és más anyagok alkalmazásával a fiatal egyedeknél állandó, az ivarérett egyedeknél időszakos sterilitás érhető el, míg a Szudánfekete-B. nevű anyag madarak embrióinak a tojáson belüli elhullását eredményezi. Ezen anyagok nagy intenzitású alkalmazása a károsnak minősített állomány 30-40%-os csökkenését okozhatja, azonban károsan hathat a hasznos vad-, és madárállomány alakulására, és nem teszi lehetővé a vadak és madarak értékesítését. Altatással, és az elalvó egyedek begyűjtésével kísérelték meg a kérdést megoldani különösen alfa-kloralóz (monotriklór-etilén-d-glükóz) alkalmazásával. Ez az eljárás abból a szempontból megfelelő-5 nek látszik, hogy az elaltatott egyedek összegyűjtve vagy megsemmisíthetők, vagy -az altatás hatásának elmúltával — értékesíthetők vagy más módon hasznosíthatók, azonban az altatószer pontos adagolása nehezen oldható meg, és a túladagolás jelen-10 tős elhullással jár. E hibákon kíván segíteni a jelen találmány. A jelen találmány azon a felismerésen alapul, hogy az egyébként hasznos, de adott helyen, adott időszakban és adott létszámban károkat okozó, 15 vagy alapvetően sem hasznos, de hasznosítható élőlények kártételének megakadályozására a legcélravezetőbb módja a természeti egyensúly biztosításához szükséges számot meghaladó számú egyednek (ideiglenes vagy végleges) veszteségmentes (elhullás 20 mentes) befogása, a vadak vagy madarak egészségi állapotának lényeges károsodása nélkül. A befogást követően az élőlények vagy fogságban tartható, és a károkozás szempontjából kritikus időszak elteltéig kisértékű, gazdaságilag indo-25 költ költségű takarmányon eltarthatok, majd szabadon engedhetők, vagy (nyomban vagy később) áruként értékesíthetők, illetve elpusztíthatok, vagy feldolgozhatók, vagy oly módon semmisíthetők meg, hogy megsemmisítésük veszéllyel (betegségter-30 jesztés, vagy fertőzés) ne járjon. A befogás céljára kismennyiségű (önmagában hatástalan) altatószerrel keverve olyan lényegében idegcsillapító jellegű anyagot alkalmazunk, .".melynek hatása, részben az ingerlékenység, és a szoron-35 gás csökkentésében, részben az izmok elernyedt állapotának kialakításában (izom-relaxans) van. E szerrel kevert táplálékot a madarak vagy vadak tömeges előfordulási, vagy megjelenési helyén hajnalban (virradat előtt) helyezzük el, és ugyanakkor 40 lehetőség szerint biztosítjuk, hogy az élőlények más, korábban megszokott táplálékukhoz ne férhessenek hozzá. Az eljáráshoz használt szer alfa-kloralóz és diazepam 1-5 :3-15 mg arányú keveréke. A szerrel kezelt táplálékot természetes környezet-45 ben kell elhelyezni. A szer hatásidejének eltelte után az élőlényeket összeszedjük. A találmány alkalmazását az alábbi kiviteli példa szemlélteti. Takarmánytároló és feldolgozó üzemek területén 50 felszaporodott madárpopulációk állomány szabályozásának technológiai terve. Az állomány szabályozás elvégzése előtt a következő szempontokat kell figyelembe venni: 55 a) Az állomány szabályozás helyét és idejét jóvá kell hagyatni a közigazgatási szervekkel. b) Csaléteknek teljes szemű (egész) kukorica szemet kell alkalmazni. c) Hatóanyag: monotriklór-etilén-d-glükóz (alfa-60 -kloralóz) és 7-klór- 2,3-dihidró 1-metil- 5- fenil-1—4-benzodiazepin-2-on (Diazepam) keveréke. d) A műveleteket a téli hónapokban kell végezni, amikor a madarak a relatív táplálékhiány miatt kényszerítve vannak a csalétek felvételére. 65 e) Minden műveletről feljegyzést kell vezetni. 2