171541. lajstromszámú szabadalom • Kötőlemez elsősorban keményfa anyagú rácsos faszerkezetek csomópontjainak összerősítésére

171541 , 5 o A 4. ábra nagyított méretű részletmetszet, amely a . ábrán föltüntetett kötőlemez sík lemezét metszeten, az ebből kisajtolt és kihajlított fogakat pedig lézetben mutatja. Az 5. ábra a kötőlemez egy részének nagyított 5 riéretű nézete, amely a kötőlemezben levő, fogak isajtolása és kihajlítása után a kötőlemez sík lemeében visszamaradt nyílásokat mutatja. Az 1. ábra T rácsos fedélszerkezetet szemléltet, 10 melynek 10 fölső öve és 12 alsó öve van. Ezeknek leméit, illetve gerendáit 14 kötőlemezek erősítik issze, amelyek a találmány szerinti kivitelűek. A özbenső 16 rácstartó elemek is 14 kötó'lemezek évén vannak a 10 fölső övhöz és 12 alsó övhöz 15 rősítve. A 2. ábrán 18 csomóponti kötés látható, ahol a 12 lsó öv egy gerendája és két 16 ferde rúd van illesztve. kZ összeerősítést két 14 kötőlemez végzi, amelyek a somópont ellenkező oldalain vannak elhelyezve. 20 A 14 kötőlemez 22 fémlemezből készül, amelyből 3bb szegszerű 24 fog nyúlik ki. A 24 fogak osszirányban elnyúló, oldalirányban egymástól térözzel elválasztott sorokban vannak kiképezve úgy, ogy ezek magából a 22 fémlemezből vannak 25 isajtolva és kisajtolás után a 22 fémlemez síkjára lerőlegesen vannak kihajlítva. A 24 fogak kisajtolása 5 kihajlítása után a 22 fémlemezben a fogak rvyagának eredeti helyén 26 nyílások maradnak issza. 30 A 24 fogak a szerkezet kötés ellentétes oldalaiba ilamilyen megfelelő módon, például nyomás révén innak beágyazva. A fogak faelemekbe, illetve gerenákba nyomásához például egy megfelelő sajtológép asználható, amely lehet ide-oda mozgó lappal kiala- 35 ított, vagy görgővel kiképzett típusú. A 2. ábrán egy 4 kötőlemez látható, azonban normál körülmények özött két kötőlemezt használunk mindegyik 18 iomóponti kötéshez, ennek két oldalán egyet-egyet. ;y a két kötőlemezből kinyúló fogak a csomóponti 40 érnek, illetve gerendák belsejében egymás felé yúlnak. A 24 fogak mindegyik hosszirányú sorban ugyaniban az irányban vannak kisajtolva, úgyhogy a fogak isajtolása és kihajlítása után a 26 nyílások a fogaktól 45 ?yanabban az irányban nyúlnak el, a 24 fogak a özvetlenül szomszédos sorokban az ellenkező iramokban vannak kisajtolva, és így a közvetlenül somszédos hosszirányú sorokban a nyílások a hozzáik tartozó fogaktól az ellenkező irányokban nyúlnak 50 i. Mint főként az 5. ábrán látható, mindegyik 24 fog sresztmetszete konkáv. A keresztmetszetben a 28 ;lület konkáv, az ellenkező, a 30 hátfelület pedig anvex. A fogakban a konkáv felületen középen levő 2 belső felület van, aminek a 30 hátfelületen egy a 55 ;lső felülettel párhuzamos felületrész felel meg. A eresztmetszetnek ez a különleges kialakítása a fogak assza mentén a fogakat nagymértékben erősíti. nnek eredményeként a fogakra ezek faelemekbe iló benyomásakor ható nyomóerőkkel, kihajlást 60 kozó erőkkel szembeni ellenállás jelentősen nő. Ez [ilönösen fontos akkor, ha a fogakat kemény anyagba kell benyomni és biztosítani kívánjuk, agy valamennyi teherhordó fog az előírt módon ílyezkedjen el a faanyagban. A 22 fémlemezből 65 kisajtolt és kihajlított 24 fogak és visszamaradt nyílások két egymástól eltérő módon kialakított, egymás melletti sorban helyezkednek el a 22 fémlemezben és e két eltérő kialakítású sor páronként ismétlődik a fémlemez keresztirányában ennek egész szélessége mentén. Annak érdekében, hogy a fogak különösen kemény faanyagokba is teljes egészében behatoljanak és közben a faanyag ne- repedjen meg, ne hasadjon el, minden fog 34 csúcsos véggel van kialakítva, amely csúcsos vég oldalsó szélei egymással körülbelül 100°os szöget zárnak be. így a fogak csúcsos végei csak alacsony heggyel vannak kiképezve, kissé tompítottak. Ez a kialakítás — mint már ismertettük — főként kemény faanyagoknál csökkenti vagy teljesen megszünteti a kemény faanyagnak arra való hajlamát, hogy a fogak benyomásakor megrepedjen. A fogak találmány szerinti csúcsos végei a faanyagot inkább nyírják, mint repesztik. Ha például a csúcsos vég oldalsó széleit körülbelül 60°-os szöget bezáró alakban készítenénk el, mint az ismert kivitelű kötőlemezek fogainak csúcsos végeinél tapasztalható, a keményfa megrepedne és ezáltal csökkenne a szerkezeti kötés teherhordó, teherbíró képessége. A fogak csúcsos végeinek alacsony csúccsal, illetve tompa alakban való kiképzése így jelentősen javítja a szerkezet kötés teherhordó képességét. A 2. ábrából kitűnik, hogy a kötőlemezben levő fogak a 14 kötőlemez keresztirányában is sorokban vannak kialakítva. A fogak e keresztirányú soraiban a szomszédos fogak egymástól való, keresztirányú tá* volsága kisebb, mint a hosszirányú sorokban egymással szomszédos fogak egymástól mért távolsága. Kísérleteink és vizsgálataink azt mutatták, hogy abban az esetben, ha a hosszirányú sorokban levő két szomszédos fogsor fogai hátfelületének egymástól mért hosszirányú távolsága kicsi, a faanyag hajlamos arra, hogy a fogak benyomásakor a kötőlemez keresztirányában megrepedjen, széthasadjon. Ez a jelenség különösen veszélyes kemény faanyagok alkalmazásánál, mert ezek teljes szélességükben megrepedhetnek, ami a csomópont teherhordó képességét nagymértékben csökkenti. E hátrányos jelenség kiküszöbölése érdekében a találmány szerinti kötőlemeznél az egymás melletti hosszirányú sorokban levő szomszédos fogak hátfelületeinek egymástóli távolságát jelentősen nagyobbra választottuk, mint az ismert kötőlemezeknél. A hátfelületek egymástól mért távolságának ez a megnövelése jelentősen csökkenti a kemény faanyagoknak azt a hajlamát, hogy a fogak benyomásakor keresztirányban megrepedjenek, széthasadjanak. Ilyen módon a csomópont hatásosságajelentősen nő. A találmány szerinti kötőlemez fogai rövidebbek az ismert kötőlemezek fogainál. Ennek eredményeként a karcsúsági tényező jelentősen csökken és a fogaknak faanyagba való nyomásakor a hajlító és a nyomóerőkkel szemben a fogak jobban ellenállnak. A találmány szerinti kötőlemez kemény faanyagokhoz való felhasználásánál valamennyi fog teljesen benyomódik a faanyagba és így valamennyi fog részt vesz a terhelő erők hordásában. Hosszú fogak alkalmazása esetén a felületegységre jutó hatásos fogak száma csökkenne, ami a kötés teherhordó képességét is csökkentené. 3