171525. lajstromszámú szabadalom • Modulelem pneumatikus szabályozó vagy vezérlőberendezéshez

171525 , 5 o Ez utóbbi esetben az 5 pneumatika az alsó rész 30 felületéhez pontosan illeszkedik, mjg a 31 felső rész a 3 kapcsolószerelvényhez csatlakozik. Amikor a kapcsolószerelvény helyére van illesztve, akkor reteszelését a modulelem 5 pneumatikája biztosítja. A 3. ábrán a reteszelésre szolgáló szerkezeti rész részletesebben látható. A 3 kapcsolószerelvény lényegében forgástest. A kapcsolószerelvény 7 feje két oldalán visszahajlik és egy olyan 8 harangot alkot amelynek közepén tengelyirányban egy henger alakú 12 szár áll ki. A 2 és 4' mélyedések alakja úgy van megválasztva, hogy ezek az a pozícióban a kapcsolószerelvényt félig zárják magukba. Ez úgy lehetséges, hogy egy gyűrű alakú 11 ill. 11' csatorna van felül kiképezve, amely kétoldalt alul a 9, 9' nyílásokban folytatódik s ez arra szolgál, hogy a henger alakú 12 szár illeszthető legyen. A reteszelést lényegében a két félnyílás látja el, ami végbemehet akár súrlódás révén, akár azáltal, hogy rugalmas anyagot alkalmazunk. Ugyanez két utóbbi tulajdonságot használjuk ki arra, hogy a reteszelést végrehajtó szerkezeti elemeket a b pozícióban rögzítsük. Ez utóbbi esetben a kapcsolószerelvény az 1' modul-eleme tartósan rögzített, az 51' tömítőgyűrű által körülfogott szárral rendelkező 32 záródugó szerepét tölti be. A 4., ábrán bemutatott kiviteli példának megfelelően a kapcsolószerelvényt egy 13 emeltyű képezi, amely az 1 modul-elem 53 felületén a 33 tengely körül elbillenthetően van felszerelve. A modul-elem 53 felületét úgy határozhatjuk meg, hogy ez a felület átellenben van a modulelem azon 54 felületével, amely a berendezés tartószerelvényére felfekszik. A modul-elem két 2, 4 illetve 2', 4' mélyedések vannak kimunkálva. Az első 2 mélyedésbe van beszerelve a 33 tengely. Ez a mélyedés egy-egy 10 illetve 10' csatornában folytatódik, amelybe a 13 emeltyű a b pozícióban belefekszik. A második 4, illetve 4' mélyedésekben vannak kimunkálva a 15 illetve 15' vállak. Ezekbe a vállakba kapaszkodik a 13 emeltyű behajlított 14 horga, amikor az emeltyű az a pozícióban van, amikor is két szomszédos modul-elem egymással össze van kapcsolva. A 14 horgon kívül a 13, illetve 13' emeltyűkön van kialakítva a henger vagy kúpalakú 17 illetve 17' mélyedés, amely tulajdonképpen a 6 illetve 6' nyílással kerül fedésbe, miáltal a vezeték a modulelemen belül elzárható. A zárás biztosítéka az, hogy az emeltyű 14 illetve 14' horga egy további 16 illetve 16' vállba kapaszkodik, amely a 10, illetve 10' csatorna mellett van kiképezve. A modul-elem ily módon történő rögzítése, illetve a reteszelés kialakítása különösen akkor előnyös, hogyha a modul-elemnek a pneumatikát magábanfoglaló része eltávolíthatóan van kiképezve, (lásd a 2. ábrát.) A fentiekben ismertetett kiviteli példákban, a pneumatika reteszelését végrehajtó szerkezeti elemek a modul-elemnek egy olyan felülete mellett vannak kialakítva, amely a modulelem felső vagy keresztirányú határolófelületét alkotja. A keresztirányú felület mellett elrendezett reteszelő alkatrészek esetében is mód van arra, hogy a pneumatikát magábanfoglaló rész eltávolítható és ugyanakkor a reteszelt állapot is fenntartható legyen. 5 A modulelemek felső határolófelülete vagy keresztirányú határolófelülete közvetlen szomszédságában kialakított, a kapcsolószerelvény által létesített reteszelőszerkezetnek is van azonban hiányossága: ez abban nyilvánul meg, hogy az egymás 10 mellett elrendezett modulelemekből alkotott láncnak nincs meg a kellő merevsége. A merevségnek ezt a hiányát nagy mértékben lehet csökkenti akkor, amikor a modulelemek egy tartórészhez vannak rögzítve, amely lehet például egy adott 15 profilú sín, amelyhez az elemek alsó felülete pontosan illeszkedik és így vannak rögzítve, ebben az esetben a rugalmas rögzítésnek is van bizonyos merevsége. Ha az egymás mellé sorbarendezett modul-ele-20 mekből álló lánc merevségét növelni akarjuk, akkor a legelőnyösebb az, hogyha az elemek összekapcsolását oldalsó határolófelületük mentén hajtjuk végre. Az 5. és 6. ábrákon ilyen kiviteli példákat láthatunk. Az 5. ábrán látható 1 modulelemnek két 25 27, 28 mélyedése van, melyek a modulelem két szembenlevő 29, 34 oldalfelületein vannak kialakítva. Az összekapcsolást egy profilos 18 csúszka létesíti, amely a modulelemen kimunkált mélyedésben a c és d pozíciók között mozgatható el. A 30 18 csúszkán van a 19 illetve 19' vezetőléc kimunkálva, amely a mélyedés falán csúszik. Ez a kialakítás önmagában ismert kapcsolat. A csúszka két szomszédos 1 illetve 1' modul-elem között csúszik oly módon, hogy 20 felülete 35 az első modul-elemen levő 27 mélyedés felületén, másik vagyis a 20 felülettel átellenes felülete pedig a szomszédos modulelem 28' síkjával érintkezik. A 18 csúszka az 1 modulelemmel kapcsolódik. A 19' vezetőléc falán kívül — amely kialakításánál fogva a 40 csúszópályát létesíti- csúszka másik oldalán van kialakítva két 22, 23 bütyök, amelyek a szomszédos modul-elem 28' mélyedésének 24 vállaihoz ütköznek. A bütykök szerepe az, hogy vagy biztosítsák a 45 modul-elemen belül, a pneumatika csatornáinak elzárását akkor, amikor a csúszka a d pozícióban van, vagy az, hogy a 6, 6' nyílások közvetlen szomszédságában kapcsolódást létesítsenek vagy az, hogy egyszerre mindkét funkció ellátásában részt-50 vegyenek. A csúszka megfelelő pozícióját biztosító fentebb felsorolt szerkezeti elemeken kívül a 18 csúszkát a modulelem 34 oldalfelületéig átnyúló 45 záródugó biztosítja, amely egyszersmind arra is szolgál, hogy 55 a 6 nyílást elzárja. A 45 záródugó egy darabból készül, s a modulelemmel együtt szerelhető össze, de a modulelem a záródugó nélkül is működésképes. Itt kell még megjegyeznünk, hogy a csúszkák-60 nak kettős feladata van, egyrészt két szomszédos modul-elemet kapcsol egymáshoz, másrészt a nyílást zárja el. E két funkció teljesítését a csúszka két különböző pozíciójával nem lehet egymástól elválasztani. A modul-elem £lsó részén van még a 65 30 felülethez csatlakozó, a pneumatika csatornáit 3