171522. lajstromszámú szabadalom • Haladóhullámú csöves erősítő elrendezés

9 171522 10 ség az, hogy a kivezérlést növeljük addig, amíg ez az átviteli jellemzők szempontjából megengedhető. Tapasztalataink szerint az utóbbi esetben a kivezérlés 1-2 dB-lel emelhető. A találmány szerinti megoldás tehát az üzemi kimenő teljesítmény fokozását és a hatásfok javítását is lehetővé teszi már kész haladóhullámú csövek esetében. Egyébként a kimenő teljesítmény a cső megfelelő tervezésével is növelhető, ekkor azonban a felvett egyenáramú teljesítmény szintén növekszik, a hatásfok pedig romlik. A haladóhullámú csöves erősítőt mikrohullámú összeköttetésben használva az a követelmény, hogy torzítása egy szakasz teljes torzításához mérhető hozzájárulást ne adjon. Ez azt jelenti, hogy egy szakaszban a haladóhullámú csöves erősítő beiktatása és kiiktatása esetén azonos vevőszint mellett a torzítás gyakorlatilag változatlan maradjon. A haladóhullámú csöves erősítő szokásos kialakításával az előbbi követelmény akkor teljesül, ha az üzemi kimenő teljesítmény kb. 3 dB-lel kisebb, mint a telítési szint. A találmány szerinti megoldásnál viszont csak kb. l,5dB-es szintkülönbség szükséges a torzításokra vonatkozó előbbi követelmény teljesítéséhez. A haladóhullámú csöves erősítőnek az ismertetett kedvező beállításához még izolátor/ok/ra is szükség lehet. Lényeges szerepe a 21 kimeneti izolátornak van, de hasznos a bemenetnél is az izolátor alkalmazása. A kimeneten izolátorra azért lehet szükség, mert a kimeneti karakterisztika beállító szerelvénnyel beállított amplitúdó-karakterisztika elromlik, ha a karakterisztika beállító szerelvény lezárása megváltozik. A haladóhullámú csöves erősítőben a felsoroltakon kívül más elemek és szerelvények is felhasználhatók, melyek az alkalmazástól függően szükségesek lehetnek. így például a karakterisztika beállító szerelvény kiegészíthető irány csatolóval. Az iránycsatoló a szint figyelésére, mérésére használható. Külön ki kell még emelni a harmonikus szűrőnek a találmány szerinti elhelyezéséből eredő előnyöket. A haladóhullámú csöves erősítő a mikrohullámú berendezésekben az adóteljesítményt szolgáltatja. A cső nemlinearitása miatt az adójel harmonikusai is létrejönnek. Ezek a harmonikusok a mikrohullámú szűrőkön és cirkulátorokon nem túl nagy veszteséggel átjutnak a vevőkbe és ott a vételi jellel interferenciát okoznak, vagyis a vételt zavarják. Továbbá a különböző csatornák harmonikusai a tápvonalon korróziós okok miatt kialakuló diódák révén keveredve szintén a vételt zavaró jeleket produkálnak. A harmonikusok még az antennára is eljutnak és zavaró sugárzást okoznak. Ezeknek a problémáknak a kiküszöbölésére harmonikus szűrőket kell a berendezésekbe iktatni. A harmonikus szűrőnek a találmány szerinti elhelyezése azon túl, hogy jelentős előnyöket biztosít a haladóhullámú csöves erősítő számára, még az előbbiekben felsorolt három problémát is megoldja. A harmonikus szűrők nélkül az előbbi zavarok olyan szinten jelentkeznek, ami az összeköttetés előírásainak a teljesítését nem teszi lehetővé. Szabadalmi igénypontok: 1. Haladóhullámú csöves erősítő elrendezés, amely csőtápvonalas csatolású haladóhullámú csövet és ehhez illeszkedő fókuszáló szerelvényt, csökkentett magasságú csőtápvonallal kialakított bemeneti és kimeneti csatolót, bemeneti és/vagy kimeneti karakterisztika beállító szerelvényt tartalmaz, és amelynek a jel/ekjl számára legalább egy bemenetként és legalább egy kimenetként szolgáló mikrohullámú kapuja van, azzal jellemezve, hogy a bemeneti és/vagy kimeneti karakterisztika beállító szerelvény (5,6) csőtápvonalban forgathatóan és esetleg tologathatóan elhelyezett - szárból (14) és tetőrészből álló- T hangoló/ka/t (13) tartalmaz, a T hangoló/k! (13) forgatásra és esetleg tologatásra szolgáló szára (14) a csőtápvonal oldalán keresztül ki van vezetve, a szárhoz (14) olyan -a szár (14) tengelyére vonatkoztatva nem forgás-szimmetrikus - - tetőrész (16) csatlakozik, amelynek a szár tengelyére merőlegesen legalább egy irányban nagyobb a kiterjedése, mint a száré (14) továbbá a bemeneti karakterisztika beállító szerelvény (5) és a bemeneti csatoló (3) közé és/vagy a kimeneti csatoló (4) és a kimeneti karakterisztika beállító szerelvény (6) közé egy-egy - a jelátviteli frekvenciá/ko/n áteresztő, a jelátviteli frekvencia (frekvenciák) kétszeresén és/vagy háromszorosán pedig záró sávval rendelkező — szűrő/k/ (7,8) van/nak/ közvetlenül vagy közvetve beiktatva. 2. Az 1. igénypont szerinti erősítő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy bemeneti és kimeneti karakterisztika beállító szerelvény/ek (5,6) csőtápvonala/i/ derékszögű négyszög-keresztmetszetű/ek/ és az ebben (ezekben) elhelyezett T hangoló/k/ (13) szárának (14) tengelye az adott csőtápvonal széles oldalával párhuzamos vagy azzal legfeljebb 10°os szöget zár be. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont bármelyike szerinti erősítő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a T hangoló/k/ (13) szára (14) és tetőrésze (16) rúd alakú, a tetőrész (16) tengelye a szár (14) tengelyére merőleges, valamint a szár (14) a tetőrészhez (16) az utóbbi közepénél csatlakozik. 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti erősítő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a T hangoló/k/nak (13) a csőtápvonal oldalán keresztül kivezetett szára (14) közvetlen módon és/vagy csigakerék meghajtás révén elforgathatóan van kialakítva. 5. Az 1-4. igénypont bármelyike szerinti erősítő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bemeneti és kimeneti karakterisztika beállító szerelvény/ek/ben (5,6) egynél több T hangoló (13) van elhelyezve és ezek egymástól való távolsága a csőtápvonalban mérhető hullámhossz hatoda vagy annak egész-számú többszöröse, illetőleg ettől az értéktől ±20%-kal tér el. 6. Az 1—5. igénypont bármelyike szerinti erősítő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy bemeneti karakterisztika beállító szerelvényének (5) egyik kapuja a bemeneti csatolóhoz (3) és/vagy kimeneti karakterisztika beállító szerelvényének (6) egyik kapuja a kimeneti csatolóhoz (4) van közvetlenül 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5